Klasszikus

„Megkérdeztem Baráth Emőkét, hogy volna-e kedve egy téli utazáshoz”

Interjú Razvaljajeva Anasztáziával
2018.10.04. 13:50
Ajánlom
Ki mondta, hogy a Winterreise férfi dalciklus? És hogy zongorán kell kísérni? Razvaljajeva Anasztázia hárfaművész Baráth Emőkével adja elő Schubert művét októberben a Zeneakadémián. A Figarónak mesélt a közelgő koncertről és a pezsgő magyar hárfáséletről.

Édesanyád volt az első tanárod. Természetesnek tűnt, hogy te is hárfás legyél? Sosem küzdöttél ellene?

A szüleim számára természetes volt, hogy anyukámhoz hasonlóan engem is a zenei pályára állítsanak. Szófogadó gyerek voltam, de kamaszkoromban, ahogy egyre nehezebben tudtam összeegyeztetni a kéttannyelvű gimnáziumot, a konzit és a napi gyakorlást, lázadni kezdtem: tizennyolc éves koromban abbahagytam a hárfát. A tanulás érdekelt, főleg a biológia. Egy év múlva visszatértem a hárfához. Ez nemcsak azért volt fontos, mert önállóan hoztam meg e döntést, hanem mert újraindult a hangszerrel és a zenével való kapcsolatom. 2006-ban felvettek a Zeneakadémiára, és most itt vagyok.

IMG_8861-104506.jpg

Baráth Emőke és Razvaljajeva Anasztázia a Winterreise - női szemmel próbáján (Fotó/Forrás: Szabó László Ádám)

Október 11-én Baráth Emőkével muzsikálsz a Winterreise - női szemmel című koncerten a Zeneakadémián. Kinek az ötlete volt ez a megvalósítás?

A doktori iskolában a billentyűs programba kerültem, amit Nagy Péter vezetett. Az első évben a Winterreisét elemeztük – a zenét, a szöveget, és mindent, ami mögötte van, lehet, vagy sejthető. Talán életemben először foglalkoztam ennyire részletesen és ilyen hosszú időn keresztül egyetlen darabbal. Az évet egy koncert zárta, amelyen Mikecz Kornél énekelte a dalciklust, miközben az évfolyamunk zongoristái egymást váltották a zongoránál, én pedig mint lapozó vettem részt.

Meghatározó élmény volt, szinte belém égett a gondolat, hogy én is szeretném eljátszani.

Hogy lett ebből az élményből valóságos koncertprojekt?

2012-ben egy baráti beszélgetésben megkérdeztem Baráth Emőkét, hogy volna-e kedve belevágni velem egy téli utazásba.

Az érzések, amelyek a dalciklusban manifesztálódnak, számomra egyetemesek, így meg sem fordult a fejemben, hogy furcsa lenne nőként előadni.

2017-ben vált bizonyossá, hogy az ötletem tényleg megvalósul. Szinte hihetetlen... Ráadásul olyan művészekkel, mint Emőke, Novák Eszter, Czakó Zsolt és Zeke Edit. A felkészülés során óriási segítséget jelentett Arnóth Balázs és Dargay Marcell tudása és támogatása.

 

IMG_8802-104505.jpg

Baráth Emőke a Winterreise - női szemmel próbáján (Fotó/Forrás: Szabó László Ádám)

 

Mire számíthatunk a rendezéssel kapcsolatban?

Annyit mondhatok, hogy a rendező és a látványtervezők nem illusztrálni akarják az előadást, hanem teljesebbé tenni, és a dalciklus hangulatához, mondanivalójához illő látványvilágot teremtenek majd a Solti terem színpadán.

Sztereotípia, de számomra a hárfa nőies hangszer. Ez vajon miért van?

Ennek oka biztosan összefügg a hangszer attraktív külsejével és lágy hangjával, és talán ennek köszönhető, hogy a múlt századokban a királyi udvarok, később a polgári szalonok hölgyeinek nélkülözhetetlen attribútuma volt. A hárfás szakma valóban kissé elnőiesedett, pedig voltak és vannak férfi hárfások a világban, például a hárfások Lisztjeként emlegetett Elias Parish-Alvars, vagy a 20. századi művészvilág meghatározó hárfása, Carlos Salzedo. Érdemes eljönni az idei, XX. Nemzetközi Hárfafesztiválra a Gödöllői Királyi Kastélyba, és meghallgatni az orosz hárfavirtuózt, Alexander Boldachevet, aki saját kompozíciókat és különböző lehetetlennek tűnő átiratokat ad elő, vagy Ben Creighton Griffith walesi fiatalembert, aki jazzt játszik elektroakusztikus hárfán. Az én szememben a hárfa egy sokoldalú, és minőségi megszólaltatását tekintve komplex hangszer. Nem egyszerű a közvéleményt formálni – ha egyáltalán lehet –, de bízom benne, hogy előbb-utóbb sikerül a hárfa hangjával, lehetőségeivel kapcsolatban hasonló képet kialakítani, mint ami például a zongorával kapcsolatosan létezik.

IMG_8840masolata-104509.jpg

Razvaljajeva Anasztázia a Winterreise - női szemmel próbáján (Fotó/Forrás: Szabó László Ádám)

Több állandó kamarazenei együttesed is van. Mi a hárfa szerepe egy ilyen együttesben?

Mivel több szólamban meg tud szólalni, lényegében hasonló szerepet tölt be, mint a zongora. A 20. században nagyon sok darab született hárfára. A hárfát gazdag hangszíntára és dús felhangrendszere kedvelt hangszerré tette, a franciák – például Debussy és Ravel – előszeretettel alkalmazták zenekari és kamaraműveikben. A kor emblematikus művei közé tartozik Debussy 1915-ben fuvolára, brácsára és hárfára komponált Szonátája, vagy Ravel Bevezetés és Allegro című szeptettje. A Debussy-trió apparátusára azóta több mint 200 darab született. Sajnos Schubert életművében a hárfa nem sokat szerepel, azonban a hangszer jellege lehetővé teszi, hogy áthangszereljünk jó néhány zongoradarabot. Nagyon szeretem a zongoraműveit, kamarazenéjét, de a zenehallgatáson túl fontos számomra az a tapasztalati úton szerzett élmény is, amit egy mű megtanulása és előadása nyújt. Schuberttel nem sok ilyen élményem volt, amíg néhány éve meg nem tanultam az Arpeggione-szonátát, most pedig végre sor kerül a Winterreiséra.

Kortárs szerzők műveinek bemutatói is fűződnek a nevedhez. Ők hogy tekintenek a hárfára?

Változóan. Sokukban él az általad is említett „nőies” kép a hárfáról. Nincs is ezzel semmi baj, viszont én szeretem megmutatni, mi van az általános hangszerképen túl: az elmúlt 50 évben rengeteget fejlődött a játéktechnika, a hárfa effektustára is folyamatosan bővül. Van, akit hidegen hagy ez a hangszer, és az is előfordul, hogy egy szerző már 30 éve kialakította, mit és hogyan ír hárfára, és azon nem akar változtatni. De többségében nyitott elmékkel, kreatív emberekkel hoz össze az élet, és ezt a hozzáállást próbálom továbbadni a tanítás során is.

IMG_8882-104552.jpg

Baráth Emőke és Razvaljajeva Anasztázia a Winterreise - női szemmel próbáján (Fotó/Forrás: Szabó László Ádám)

Könnyűzenét is játszol, ha nem tévedek. Ez hogyan hat a munkádra?

Néhány évig egy Deti Picasso nevű, örmény népzenei alapokból táplálkozó könnyűzenei formációban volt alkalmam játszani. A próbák, a turnék, a lemezfelvétel alatt sokat tanultam tőlük arról, hogyan működik egy ilyen zenekar. Szerintem az élet bármely területén szerzett tapasztalat, hatás hasznos és beépíthető abba, amit művészként csinál az ember. Próbálom a tanítványaimat arra buzdítani, hogy legyenek nyitottak – más zenei műfajokra, művészeti ágakra, és általában a világ dolgaira –, és ne vegyék fel a „klasszikus zenész vagyok”-szemellenzőt. A tanítás számomra nem csak a zenével kapcsolatos információk átadásáról szól. Szeretném, hogy a növendékeim a saját képességeikből a legjobbat kihozva talpraesett, érdeklődő, jó ízléssel rendelkező, önállóan gondolkodni tudó emberré formálódjanak.

Milyen koncertjeid lesznek még ősszel?

Elég sűrű ősz elé nézek. Szeptemberben itthon és külföldön is játszom, például Debussy-dalokat Harcsa Veronikával. Október 4-én az Orosz Zenei Fesztivál Rachmaninov ritkaságai című koncertjén az Orosz Kulturális Központban játszom Rachmaninov op. 5 no. 1 Kétzongorás szvitjét Balogh Ádámmal, a magam részéről értelemszerűen hárfán. Október 5-én a Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztiválon Vigh Andrea kamarapartnere leszek a Gödöllői Királyi Kastélyban. Október 11-én pedig a Winterreisét adjuk elő.

Mesélj még a Hárfafesztiválról!

Évente rendezik meg Vigh Andrea művészeti vezetésével. A jubileumi, 20. fesztivál október 5-14 között lesz, és olyan világsztárok lépnek fel, mint a cseh Jana Boušková és a párizsi Conservatoire professzora, Isabelle Moretti. Ez utóbbi nem csak koncertet ad, hanem mesterkurzust is tart a Zeneakadémia hallgatóinak. Hallhatóak a már említett fiatalemberek: Ben Creighton Griffith és Alexander Boldachev. Lesznek hangszerbemutatóval egybekötött koncertek, valamint fiatal művészek is színpadra lépnek: az egyik hétvégén a zeneiskolások és konzisok, a másikon az egyetemista korosztály kap lehetőséget, többek között a Zeneakadémia növendékei. 2007 óta létezik egy nemzetközi hárfaverseny is Magyarországon, amit háromévente rendezünk meg Szegeden édesanyámmal. 2016-ban több mint kilencven versenyző érkezett a világ különböző tájairól. Jövőre lesz a következő verseny, amelynek előkészületeit már nyár elején elindítottuk.

Az írás eredetileg a Figaro 2018. októberi számában jelent meg. A Figaro a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának ingyenes zenei lapja. Elérhető a Zeneakadémia épületeiben, a budapesti konzikban, illetve a következő helyeken: Óbudai Társaskör, Fonó Budai Zeneház, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény, Rózsavölgyi Szalon, Írók Boltja.

„Az ösztöneimre hagyatkozom”

Kapcsolódó

„Az ösztöneimre hagyatkozom”

A Kult50 idei kiadásában helyet érdemlő Baráth Emőke a 17-18. századi énekesrepertoár specialistája. Tőlünk nyugatabbra többen ismerik, mint itthon, a váci Régi Zenei Napokon arról kérdeztük, hogy miként szerelmesedett bele ennek a kornak a muzsikájába.

Nem ismerjük Schubertet, de ismerjük a muzsikáját

Nem ismerjük Schubertet, de ismerjük a muzsikáját

Hogy gondolkodtunk Schubertről korábban, és hogy látjuk őt ma? Ez a két kérdés áll Christopher Gibbs magyarul is olvasható biográfiájának középpontjában.

Annyi hárfát láthat Gödöllőn, mint más két élet alatt sem

Annyi hárfát láthat Gödöllőn, mint más két élet alatt sem

Immár hagyomány, hogy minden év októberében világhírű hárfások látogatnak el Gödöllőre. Október 5. és 14. között 20. alkalommal kerül megrendezésre a Királyi Kastélyban a nemzetközi hárfafesztivál. A gálakoncertet a Zeneakadémia Nagytermében rendezik meg.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Aki tudott szeretni – Törőcsik Mari visszatért a Nemzetibe

Szeptember 21-én nagyszabású gála keretében helyezték el az emlékezés sárga rózsáit egy ikonikus fotel mellé Törőcsik Mari pályatársai és barátai a Nemzeti Színházban. A nézőtéren meghatott csend, a színpad elé kifeszített kivetítőn egy mondat – „Tudni kell szeretni” – és egy távolba révedő arc… Marié.
Klasszikus

Csodagyerekeket hív új évadjába a Pannon Filharmonikusok

Az élet sója mesei motívuma kíséri végig a zenekar 2021/22-es évadát, amely során a fiatalok nem csupán a közönség soraiban, de a színpadon is helyet foglalnak. A Varga Tibor hegedűművész és tanár emlékének szentelt koncerten versenygyőztes ifjú szólisták lépnek fel.
Színház

Spiró György „sötét kalandregénye” és Garaczi László karanténdrámája nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat

A Radnóti Zsuzsa alapította kuratórium 2019 óta díjjal jutalmazza a legkiemelkedőbb drámaírókat, hagyományosan február 24-én. Az apropót Örkény István Tóték című drámájának bemutatója adja, amely 1964. február 24-én volt. Idén Spiró György és Garaczi László vehette át az elismerést a Rózsavölgyi Szalonban, ezúttal a magyar dráma napján, szeptember 21-én.
Színház

Mécs Károly végleg visszavonul

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész pályafutásának hatvan éve alatt számos helyen megfordult, jelenleg egy előadásban látható, utána visszavonul.
Vizuál

A terek végrendelkezése – Gergye Krisztián kiállítása Szentendrén

Akvarelljeit mutatja be Gergye Krisztián kortárs táncművész és koreográfus a szentendrei MANK Galériában, amely helyet ad továbbá egy transzformatív performansznak is szeptember 25-én, 10 és 18 óra között.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Európai körutazás a tánc nyelvén: Erdélytől Örményországon át Spanyolországig a Liszt Ünnepen

Az első Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál nevéhez méltóan a kontinens különböző szegleteit hozza el a magyar fővárosba október 8. és október 24. között, mégpedig nem is akármilyen előadások formájában! A tánc- és mozgásművészet legkülönfélébb műfajai invitálják kulturális utazásra a nézőket: flamenco, néptánc, balett és fizikai színház várja a közönséget.
Klasszikus ajánló

Brahms, magyar zene és kortárs darabok a Concerto Budapest évadában

A Bartók, Liszt és Josef Suk műveinek szentelt évadnyitó dupla koncert után az ősz folyamán több rövid fesztivál is megvalósul a zenekar szervezésében, elsőként októberben a Magyar Kincsek Ünnepe.
Klasszikus ajánló

Szupersztár, lángész, egyetem és kisbolygó – történetek Lisztről és egy vadonatúj fesztiválról

Sokan az első „rocksztárnak” tekintik, akiért addig sosem látott módon rajongott a közönség, még többen egyszerűen korszakalkotó zenei géniusznak tartják, teljes joggal: Budapesten, Európa és a világ nagyvárosaiban számtalan köztéri szobor idézi meg alakját, de neveztek el róla egyetemet, repteret, sőt kisbolygót is.
Klasszikus interjú

A zene fölszabadít – jótékonysági koncert neves fellépőkkel a Zeneakadémián

Október 3-án délután neves zenészek adnak jótékonysági koncertet a Zeneakadémia Nagytermében. Olyan muzsikusok, mint Vásáry Tamás, Sümegi Eszter, Rajk Judit, Rolla János és a művésszé érett „csodagyerek”, Gertler Teo. A jegybevételt az EKC Szent János Kórház I. Belgyógyászati-Gasztroenterológiai osztálya kapja. Az eseményről, valamint a zene és a gyógyítás kapcsolatáról az osztályvezető főorvossal, egyben a rendezvény házigazdájával, dr. Székely Györggyel beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Csodagyerekeket hív új évadjába a Pannon Filharmonikusok

Az élet sója mesei motívuma kíséri végig a zenekar 2021/22-es évadát, amely során a fiatalok nem csupán a közönség soraiban, de a színpadon is helyet foglalnak. A Varga Tibor hegedűművész és tanár emlékének szentelt koncerten versenygyőztes ifjú szólisták lépnek fel.