Magyar estre készül a Rádiózenekar Kovács János vezényletével. Ha valaki csak a koncerten elhangzó műveket hallgatná meg, akkor is meggyőződhetne róla, milyen pompázatos darabokat tudtak alkotni legnagyobb komponistáink. Liszt zongorára és zenekarra írt művéről így írt Bartók Béla, a komponista zenéjéhez kapcsolódó akadémiai székfoglaló előadásában:
megrázóan zord elejétől végig, hiszen nem más, mint a »Dies irae« gregorián dallamra épített változatoknak sora, rám az egész mű mindig lenyűgöző hatást tesz.
A Haláltánc ezúttal Ránki Dezső szólójával hangzik el, előzze pedig az Orpheusz című szimfonikus költeményt hallhatja a közönség. Lisztet egy etruszk vázafestményen ragadta meg az Alvilágba alászálló dalnok alakja, akit művében a zenészek archetípusaként jelenített meg.
Nem kérdés, hogy Bartók egyfelvonásos operája, A kékszakállú herceg vára is „megrázóan zord elejétől végig” – egy Kovács János által vezényelt régebbi előadással kapcsolatban pedig egy kritikus a „hátborzongató” jelzőt használta az utolsó, hetedik ajtó kinyitása előtti titokzatos pillanat leírásakor. A karmester szerint
az énekelt szöveggel párhuzamosan Bartók olyan gondolatokat öntött zenei formákba, amelyek csak sejthetők, de szavakban nem kifejezhetők,
az előadók dolga pedig – akik ezúttal Kálmándy Mihály és Horti Lilla lesznek– mi más lehetne, mint a kimondhatatlan közvetítése.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának koncertje
február 9. 19:30, Zeneakadémia
Liszt: Orpheusz, S. 98
Liszt: Haláltánc, S. 126
Bartók: A kékszakállú herceg vára, op. 11, BB. 62, Sz. 48
Vezényel: Kovács János
Közreműködik: Ránki Dezső (zongora), Horti Lilla (szoprán), Kálmándy Mihály (bariton)
A koncertről további információ itt érhető el. >>>
Fejléckép: Kovács János és a Magyar Rádió Zenei Együttesei (fotó/forrás: Posztós János / Müpa)