Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

2019.02.20. 14:45
Ajánlom
Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.

Az előzményekről itt olvashat bővebben:

Ha ez így marad, nehezebbé válik az ELTE Zenei Tanszék működése

Kapcsolódó

Ha ez így marad, nehezebbé válik az ELTE Zenei Tanszék működése

Le kellett építeni az oktatói létszám egyharmadát a tanszéken, miután 250 millió forintot von el a BTK-tól a kormány. FRISSÍTVE!

Bodnar-Gabor-144125.jpg

Bodnár Gábor, az ELTE BTK Zenei Tanszékének vezetője (Fotó/Forrás: ELTE BTK)

A hazai zenei felsőoktatást a legtöbben a Zeneakadémiához kötik. Milyen munkát végez az ELTE BTK Zenei Tanszéke, hogyan egészíti ki egymást a két képzés?

A tanszék 35 éve alakult meg, az akkori Tanárképző Főiskolai Karon, épp a Zeneakadémiával történő munkamegosztás jegyében: mi az általános iskoláknak képeztünk ének-zene tanárokat, ők a gimnáziumok számára. Később, az oktatási struktúrák akkori átalakulásával, utóbbi tevékenység is ránk maradt, s ezt a Bölcsészkaron már egyetemi szintre emelhettük, sőt az uniós csatlakozást követően a BA-MA rendszerű képzést is bevezettük. Amikor pedig ismét megváltozott a tanárképzés szerkezete, az osztatlan, kétszakos formában – köszönhetően az ELTE széleskörű szakpár-kínálatának – komoly létszámnövekedést értünk el. Jelenleg mi képezzük azokat az ének-zene tanárokat, akik közoktatási szakot választanak „társként”, míg a Zeneakadémián és más egyetemek művészeti karán a szakmai szakpárokat kínálják.

Emellett régóta a terveink között szerepelt a tanári mellett egy „bölcsész pillér” létrehozása, ahol a végzett hallgatók a mindennapi zenei életben is kamatoztathatják a karon szerzett speciális, többirányú tudásukat. Erre, érdekes módon, éppen az említett osztatlan képzési rendszer bevezetése teremtett lehetőséget, amelynek következményeként az ének-zene BA, mesterszak híján, „árván maradt”. Ekkor kétféle döntésre volt lehetőségünk. Az első az lett volna, hogy a folytatás nélküli alapszak, változatlan tartalommal, a „levegőben lógjon”. Természetesen a másik mellett döntöttünk, vagyis olyan,

újfajta képzési formát indítottunk el, amely képessé teszi a hallgatókat szervező, irányító, szerkesztő és lebonyolító jellegű feladatok ellátására az európai térség kulturális, művészeti intézményeiben.

Több ilyen művészetközvetítő alapszak is létrejött az országban, nemcsak zenei, hanem vizuális és egyéb eladó-művészeti profillal. A Magyar Rektori Konferencia Művészetközvetítő Bizottságának elnökeként elmondhatom, hogy nem igazán a „könnyű és küzdelemmentes” szavakkal jellemezhetnénk a létrehozás és beindítás folyamatát (tulajdonképpen az adott szakok megmentését), de a különböző egyetemek által létrehozott összefogás végül diadalt aratott – olyannyira, hogy azóta már kidolgoztuk egy közös művészetközvetítő mesterszak terveit, ami jelenleg akkreditálás alatt áll. Ez tehát a működésünk eddigi és mostani állapota.

Az egyetemek forrásmegvonása nemcsak a Zenei Tanszéket, hanem az egész BTK-t érinti. Kivételes a Zenei Tanszék helyzete? Súlyosabban érinti Önöket az oktatóhiány?

Osztozunk a Bölcsészkarral jóban-rosszban, vagyis az elbocsátások mindannyiunkat érzékenyen érintenek. Annyiban vagyunk talán speciálisak, hogy az adott kollégák egyéni órákat (magánéneket és zongorát) oktatnak, s itt a megfelelő pótlás az átlagosnál nehezebb. Reméljük, óraadókkal megfelelően megoldható lesz a helyzet szeptembertől – ezen dolgozunk, de szívesen fogadunk jó ötleteket vagy bármilyen támogatást.

_MG_0203-144221.jpg

Előadás az ELTE BTK Kari ünnepén (Fotó/Forrás: ELTE BTK)

A kialakult helyzettel kapcsolatban először a hallgatók szólaltak fel. Hogyan értékeli ezt?

Nálunk a hallgató-oktató viszony az egyetemeken megszokotthoz képest személyesebb: az átlagnál kisebb csoportokat oktatunk, emellett gyakran együtt is lépünk fel hallgatóinkkal, így igazából partneri viszonyban vagyunk velük.

Természetes, hogy ők is érzékenyen reagálnak minden változásra, ami, szerintem, nagyon jó.

Mi kellene elsősorban a Zenei Tanszék megfelelő működéséhez?

Megfelelő szakmai színvonalon fogunk továbbra is működni – ám, mivel a hallgatói létszám, örvendetes módon, egyre emelkedik, a klasszikus három dolog (pénz, pénz, pénz) jól jönne mind az oktatásban, mind az infrastruktúra rendbehozásához.

Hogyan tervezik megoldani a kialakult helyzetet?

A különféle nehézségek megoldásában profik vagyunk: művészetpedagógiai és művészetközvetítő képzéseket folytatunk az ország legjobb tudományegyetemén, ezért

megszoktuk, hogy a működésünket nemcsak fejleszteni, hanem indokolni is kell.

_MG_0232-144221.jpg

Előadás az ELTE BTK Kari ünnepén (Fotó/Forrás: ELTE BTK)

Szerénytelen leszek, de egy írásomban én alkottam meg az „aktív túlélés művészete” kifejezést, amikor összefoglaltam az állandó változások közepette elért eredményeinket – ezt tesszük most is, vagyis erényt fogunk kovácsolni a szükségből. Gyászoljuk az elvesztett, kiváló kollégáinkat, ám az ő tiszteletükre (és persze a hallgatóinkért) is el kell érnünk, hogy ne egyszerűen megmaradjunk, hanem, a lehetőségekhez képest, újat alkossunk. Ebben számítunk a támogatóinkra, barátainkra.

Névjegy

Bodnár Gábor 1961-ben született Budapesten. Zenei tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végezte, ahol zeneszerzést, zongorát, fagottot és karvezetést tanult. A DLA-fokozatot a Zeneakadémián, a zeneszerzés-zeneelmélet doktori programban, a habilitált doktori címet az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájában szerezte meg. Egyetemi tanárrá 2018-ban nevezték ki. 1985-től dolgozik a Zenei Tanszéken, 2007 óta tanszékvezető. Oktatói munkája mellett rendszeresen közreműködik a tanszéki énekkarok és más együttesek zongorakísérőjeként.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

80 éves korában elhunyt Bartalus Ilona zenepedagógus, karvezető

Az Artisjus-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett zenepedagógust, karvezetőt, a Duna Televízió egykori főszerkesztőjét és zenei vezetőjét hosszan tartó betegség után, 81. életévében érte a halál.
Klasszikus

A legendák köztünk élnek – Búcsú Orczi Géza előadóművésztől

Az Artisjus-díjas ütő- és pengetős hangszeres művész április 9-én, 65 éves korában hunyt el. Orczi Géza hangszerkészítő mesterként és restaurátorként is tevékenykedett, halálával kifejezhetetlen űrt hagy maga után.
Jazz/World

Vers és elektronika a költészet napján – páros interjú Pátkai Rozinával és Fenyvesi Mártonnal

Elektronika teszi emlékezetessé Pátkai Rozina új lemezén a magyar verseket. Elektronikai eszközökre Fenyvesi Mártonnak is szüksége van, aki az utóbbi időben hangmérnökként és producerként legalább annyit dolgozott, mint gitárosként. Az életben egy párt alkotnak, kézenfekvő volt, hogy együtt ültetjük őket mikrofon elé.
Könyv

Szállj költemény – Kortárs költemények, katonás színészek előadásában

A Katona öt színművésze, Ónodi Eszter, Pálmai Anna, Rezes Judit, Tasnádi Bence és Vizi Dávid mondják el kedvenc kortárs költőik egy-egy versét a költészet napja alkalmából.
Vizuál

Látogatás a Pokolban: bűnökről született alkotások kerültek kirakatba

A Dante-emlékévet is elhalványítja a pandémia, ám a Kispont Galéria most az utcáról megtekinthető kirakatkiállítással dolgozza fel Dante Pokol című művét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus nekrológ

A legendák köztünk élnek – Búcsú Orczi Géza előadóművésztől

Az Artisjus-díjas ütő- és pengetős hangszeres művész április 9-én, 65 éves korában hunyt el. Orczi Géza hangszerkészítő mesterként és restaurátorként is tevékenykedett, halálával kifejezhetetlen űrt hagy maga után.
Klasszikus gyász

80 éves korában elhunyt Bartalus Ilona zenepedagógus, karvezető

Az Artisjus-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett zenepedagógust, karvezetőt, a Duna Televízió egykori főszerkesztőjét és zenei vezetőjét hosszan tartó betegség után, 81. életévében érte a halál.
Klasszikus Film

Film készült a Szózat regényes történetéről – Nézze meg online, itt!

A Szózat és a zene kapcsolatáról beszélget Juhász Anna irodalmár és Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője a Budapesti Filharmóniai Társaság legújabb dokumentumfilmjében.
Klasszikus nekrológ

„Komoly lényét én nem tudtam nem szájtátva csodálni” – búcsú Tallér Zsófiától

Április 6-án, 50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia és az SZFE oktatója. A kivételes művészről M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező emlékezett meg a Freeszfe Egyesület oldalán.
Klasszikus ajánló

Online koncertvetítés keretében hallhatók John Williams legismertebb dallamai

A Los Angeles-i Filharmonikusok egy korábbi évadnyitó koncertjén filmzenei gálaesttel tisztelgett az ötszörös Oscar-díjas John Williams előtt, ahol olyan művek csendültek fel nagyzenekari hangszerelésben, mint a Csillagok háborúja, A birodalom visszavág vagy a Schindler listája zenéje. A koncertfilm április 10-11-ig között online megtekinthető.