Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

2019.02.20. 14:45
Ajánlom
Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.

Az előzményekről itt olvashat bővebben:

Ha ez így marad, nehezebbé válik az ELTE Zenei Tanszék működése

Kapcsolódó

Ha ez így marad, nehezebbé válik az ELTE Zenei Tanszék működése

Le kellett építeni az oktatói létszám egyharmadát a tanszéken, miután 250 millió forintot von el a BTK-tól a kormány. FRISSÍTVE!

Bodnar-Gabor-144125.jpg

Bodnár Gábor, az ELTE BTK Zenei Tanszékének vezetője (Fotó/Forrás: ELTE BTK)

A hazai zenei felsőoktatást a legtöbben a Zeneakadémiához kötik. Milyen munkát végez az ELTE BTK Zenei Tanszéke, hogyan egészíti ki egymást a két képzés?

A tanszék 35 éve alakult meg, az akkori Tanárképző Főiskolai Karon, épp a Zeneakadémiával történő munkamegosztás jegyében: mi az általános iskoláknak képeztünk ének-zene tanárokat, ők a gimnáziumok számára. Később, az oktatási struktúrák akkori átalakulásával, utóbbi tevékenység is ránk maradt, s ezt a Bölcsészkaron már egyetemi szintre emelhettük, sőt az uniós csatlakozást követően a BA-MA rendszerű képzést is bevezettük. Amikor pedig ismét megváltozott a tanárképzés szerkezete, az osztatlan, kétszakos formában – köszönhetően az ELTE széleskörű szakpár-kínálatának – komoly létszámnövekedést értünk el. Jelenleg mi képezzük azokat az ének-zene tanárokat, akik közoktatási szakot választanak „társként”, míg a Zeneakadémián és más egyetemek művészeti karán a szakmai szakpárokat kínálják.

Emellett régóta a terveink között szerepelt a tanári mellett egy „bölcsész pillér” létrehozása, ahol a végzett hallgatók a mindennapi zenei életben is kamatoztathatják a karon szerzett speciális, többirányú tudásukat. Erre, érdekes módon, éppen az említett osztatlan képzési rendszer bevezetése teremtett lehetőséget, amelynek következményeként az ének-zene BA, mesterszak híján, „árván maradt”. Ekkor kétféle döntésre volt lehetőségünk. Az első az lett volna, hogy a folytatás nélküli alapszak, változatlan tartalommal, a „levegőben lógjon”. Természetesen a másik mellett döntöttünk, vagyis olyan,

újfajta képzési formát indítottunk el, amely képessé teszi a hallgatókat szervező, irányító, szerkesztő és lebonyolító jellegű feladatok ellátására az európai térség kulturális, művészeti intézményeiben.

Több ilyen művészetközvetítő alapszak is létrejött az országban, nemcsak zenei, hanem vizuális és egyéb eladó-művészeti profillal. A Magyar Rektori Konferencia Művészetközvetítő Bizottságának elnökeként elmondhatom, hogy nem igazán a „könnyű és küzdelemmentes” szavakkal jellemezhetnénk a létrehozás és beindítás folyamatát (tulajdonképpen az adott szakok megmentését), de a különböző egyetemek által létrehozott összefogás végül diadalt aratott – olyannyira, hogy azóta már kidolgoztuk egy közös művészetközvetítő mesterszak terveit, ami jelenleg akkreditálás alatt áll. Ez tehát a működésünk eddigi és mostani állapota.

Az egyetemek forrásmegvonása nemcsak a Zenei Tanszéket, hanem az egész BTK-t érinti. Kivételes a Zenei Tanszék helyzete? Súlyosabban érinti Önöket az oktatóhiány?

Osztozunk a Bölcsészkarral jóban-rosszban, vagyis az elbocsátások mindannyiunkat érzékenyen érintenek. Annyiban vagyunk talán speciálisak, hogy az adott kollégák egyéni órákat (magánéneket és zongorát) oktatnak, s itt a megfelelő pótlás az átlagosnál nehezebb. Reméljük, óraadókkal megfelelően megoldható lesz a helyzet szeptembertől – ezen dolgozunk, de szívesen fogadunk jó ötleteket vagy bármilyen támogatást.

_MG_0203-144221.jpg

Előadás az ELTE BTK Kari ünnepén (Fotó/Forrás: ELTE BTK)

A kialakult helyzettel kapcsolatban először a hallgatók szólaltak fel. Hogyan értékeli ezt?

Nálunk a hallgató-oktató viszony az egyetemeken megszokotthoz képest személyesebb: az átlagnál kisebb csoportokat oktatunk, emellett gyakran együtt is lépünk fel hallgatóinkkal, így igazából partneri viszonyban vagyunk velük.

Természetes, hogy ők is érzékenyen reagálnak minden változásra, ami, szerintem, nagyon jó.

Mi kellene elsősorban a Zenei Tanszék megfelelő működéséhez?

Megfelelő szakmai színvonalon fogunk továbbra is működni – ám, mivel a hallgatói létszám, örvendetes módon, egyre emelkedik, a klasszikus három dolog (pénz, pénz, pénz) jól jönne mind az oktatásban, mind az infrastruktúra rendbehozásához.

Hogyan tervezik megoldani a kialakult helyzetet?

A különféle nehézségek megoldásában profik vagyunk: művészetpedagógiai és művészetközvetítő képzéseket folytatunk az ország legjobb tudományegyetemén, ezért

megszoktuk, hogy a működésünket nemcsak fejleszteni, hanem indokolni is kell.

_MG_0232-144221.jpg

Előadás az ELTE BTK Kari ünnepén (Fotó/Forrás: ELTE BTK)

Szerénytelen leszek, de egy írásomban én alkottam meg az „aktív túlélés művészete” kifejezést, amikor összefoglaltam az állandó változások közepette elért eredményeinket – ezt tesszük most is, vagyis erényt fogunk kovácsolni a szükségből. Gyászoljuk az elvesztett, kiváló kollégáinkat, ám az ő tiszteletükre (és persze a hallgatóinkért) is el kell érnünk, hogy ne egyszerűen megmaradjunk, hanem, a lehetőségekhez képest, újat alkossunk. Ebben számítunk a támogatóinkra, barátainkra.

Névjegy

Bodnár Gábor 1961-ben született Budapesten. Zenei tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végezte, ahol zeneszerzést, zongorát, fagottot és karvezetést tanult. A DLA-fokozatot a Zeneakadémián, a zeneszerzés-zeneelmélet doktori programban, a habilitált doktori címet az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájában szerezte meg. Egyetemi tanárrá 2018-ban nevezték ki. 1985-től dolgozik a Zenei Tanszéken, 2007 óta tanszékvezető. Oktatói munkája mellett rendszeresen közreműködik a tanszéki énekkarok és más együttesek zongorakísérőjeként.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Budapest, Amszterdam és Berlin együtt ünnepli Fischer Iván 70. születésnapját

Január 20-án ünnepli hetvenedik születésnapját Fischer Iván. A jeles alkalomból az általa is alapított Budapesti Fesztiválzenekar az amszterdami Concertgebouworkest és a Konzerthausorchester Berlin együttesekkel közös, az interneten közvetített koncertösszeállítással készül.
Színház

„Minden szerettem volna lenni” – Sinkovits Imre élete képekben

A Tizedes, Dobó István és Tót, a tűzoltóparancsnok a tévénézők számára, Mózes, Macbeth és a Tudós a színház szerelmeseinek. Nem volt olyan szerep és karakter, amelyben Sinkovits Imre ne remekelt volna. A húsz éve elhunyt színészlegendára fotókkal emlékezünk.
Plusz

Bach és Händel művei szólnak az oltóközponttá alakított Salisbury Székesegyházban

Ideiglenes oltóközpont lett a 800 éves délnyugat-angliai Salisbury Katedrálisból. Az orvosok dolgoznak és orgonazene szól, miközben a 80 év felettiek megkapják a koronavírus elleni Pfizer/BioNTech vakcinát.
Színház

Interaktív kiadványként jelent meg idén a Radnóti Magazin

„Ez már a Gutenberg-galaxis utáni világ” – hirdeti a színház évados kiadványa, amelyet most digitálisan tettek közzé, számos interaktív és a későbbiekben is bővülő tartalommal.
Színház

Lemond tisztségéről az SZFE hallgatói önkormányzatának elnöke

Csernai Mihály lemondását a HÖK közösségi oldalán közölte. Bejelentése egy nappal azután történik, hogy a HVG közölte az új vezetés által felkért oktatók névsorát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Bara Hajnal erdélyi zenetanárnak, műfordítónak ítélték az idei Lajtha-díjat

Bara Hajnal erdélyi zenetanár, műfordító érdemelte ki idén a Lajtha-díjat, amelynek jelképes átadása csütörtökön lesz a Lajtha László-emlékkoncerten, amelyet a Bartók Rádió élőben közvetít.
Klasszikus magazin

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Klasszikus videó

Koncertfelvételek – Hegedűs Endre – Chopin: Esz-dúr noktürn

A Koncertfelvételek a Pesti Vigadóban sorozat első részében Hegedűs Endre Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművész Chopin Esz-dúr noktürnjét adja elő a Déli teremben.
Klasszikus gyász

Elhunyt Pejtsik Árpád gordonkaművész, pedagógus

Szűk családi körben vesznek búcsút Pejtsik Árpád György zenepedagógus, gordonkaművész, zeneszerzőtől január 29-én a Kispesti temetőben.
Klasszikus ajánló

Budapest, Amszterdam és Berlin együtt ünnepli Fischer Iván 70. születésnapját

Január 20-án ünnepli hetvenedik születésnapját Fischer Iván. A jeles alkalomból az általa is alapított Budapesti Fesztiválzenekar az amszterdami Concertgebouworkest és a Konzerthausorchester Berlin együttesekkel közös, az interneten közvetített koncertösszeállítással készül.