Klasszikus

Megtestesült kíváncsiság és képzelet

2004.05.24. 00:00
Ajánlom
A zenei Nobel-díjnak is tekintett 2004. évi Polar-díjat tegnap délután a stockholmi Hangversenyterem, a Konserthuset színpadán adta át XVI. Károly Gusztáv király B.B. King amerikai blues-zenésznek. A másik díjazott, Ligeti György egészségi állapota nem engedte meg, hogy Stockholmba jöjjön átvenni a díjat. A "blues királyának" tartott B.B. King életpályáját Jimmy Page, az egykori Led Zeppelin együttes gitárosa, Ligeti György munkásságát Elgar Howarth karmester méltatta.

Az idén 12-ik alkalommal kiosztott Polar-díjat Stikkan Andersson, az ABBA együttes egykori menedzserének bőkezű adományából alapította a Svéd Királyi Zeneakadémia. A zeneművészet fejlődését meghatározó életművekért, műfajtól függetlenül ítélik oda, általában egy-egy komoly- és könnyűzenei művészt tüntetnek ki. Az eddigi díjazottak között előfordul Paul McCartney, Isaac Stern, Bob Dylan, Karlheinz Stockhausen, Msztiszlav Rosztropovics, Burt Bacharach, Ray Charles, Dizzy Gillespie és Keith Jarrett.

Ligeti György 1923-ban született Erdélyben, Dicsőszentmártonban. Zenei tanulmányait Kolozsváron és Budapesten végezte. Miután 1956-ban elhagyta Magyarországot, közvetlen kapcsolatba került az avantgárd zeneszerzés ismert képviselőivel, és ekkor alakította ki sajátos zenei nyelvét. Első sikereit a sűrű hangszőnyegeivel aratta, melyek észrevétlenül váltanak a zúgás, morajlás és a harmóniák között. Ligeti komplex és aprólékosan kidolgozott zenekari művei mellett gyakorta kísérletezett újabb, merészebb zenei formákkal. A Három bagatell című zongoraművének első tétele például egyetlen rövid hangból áll, a másik két tétel alatt tökéletes a csend. Szélsőséges esetben egy zenemű csak egy improvizációs utasításból állt. Ligeti "zenei provokációi és szertartásai" közül a legnagyobb botrányt a késői romantikára utaló "Poéme symphonique" művének 1963-as hollandiai ősbemutatója okozta. A polgármester művészetek magas céljairól és szándékairól szóló köszöntő beszéde után a (túlméretezett) frakkba öltözött Ligeti lépett a karmesteri pulpitusra, és fehér pálcájával jelt adott tíz előadóművésznek a színpadra helyezett száz metronóm megindítására. A metronómok addig ketyegtek a saját ritmusukban, amíg bírták, saját tempóban, majd egymás után kimúltak. Az "új zenében" járatlan közönség nem értékelte az önmagát megsemmisítő mechanizmust, a különböző tempóértékre beállított metronómok sűrű zajszövetét, a "granulált kontinuitást", hanem kifütyülte az előadást.

1961-től Ligeti a stockholmi Zeneművészeti Főiskola vendégtanára volt. Több jelentős művet komponált svéd muzsikusok számára, svéd intézmények rendelésére. Miután Stanley Kubrick híres filmjében az Űr Odüsszeia 2001 című sci-fi filmjében felhasználta a szorongással töltött Requiem, a Lux aeterna (1966) és a korábban írt Atmospheres hangfüggönyeit, Ligeti művei széles körben ismertté váltak. A Svéd Királyi Operaház rendelésére készült a középkori misztériumjátékok és haláltáncok hagyományát felidéző "Le Grand Macabre" (Nagy Haláltánc) című operája. Ligeti hagyományos eszközöket kombinál avantgárd módszerekkel. A groteszk "anti-anti-opera" 12 autódudára írt nyitánnyal kezdődik, és egy fájdalmasan szép "passacagliával" végződik: a Halál elpusztul a világvégében, miközben mindenki megmenekül. Az 1970-es évek közepétől a nonkonformista Ligeti nem folytatta avantgárd kísérleteit. A kompozíciós technika helyett egyre inkább a zene jelentéstartalma, az expresszív, melodikus zene kerül előtérbe. Zongoraműveit, az afrikai dobrituálé-ritmikájú etűdöket, már a virtuozitás, a nosztalgia és a ritmus jellemzi.

- Ligeti és az avantgardizmus kapcsolata elég nehezen definiálható, ő mindenféle -izmus nélkül is mindig elöl járt, és ennek soha nem fordított hátat - mondja Maros Miklós Stockholmban élő zeneszerző. - Nem vagyok egészen biztos abban, hogy e játékok tekinthetők-e kísérleteknek, hiszen a kísérletek mindig valami újat eredményeznek. Ligetinek ezek a darabjai inkább zenei provokációként definiálhatók, én játékoknak mondanám. Bár sokan mindent kísérletnek neveznek, ami másképp hangzik, mint a megszokott. Ez esetben az Atmosphere sokkal inkább kísérlet, mint a Három bagatell.

A csúnyakékre festett Konserthuset falán levő plakátok Ligeti György műveiből összeállított hangversenyt hirdetnek. Az első műsorszám a "Poéme Symphonique"...

Hegedűs Zsolt - Stockholm

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Zenés színház

Sonya Yoncheva kiáll Domingo mellett

A fiatal bolgár szoprán, Sonya Yoncheva szerint, aki majdnem tíz éve dolgozik a spanyol tenorral, Domingo igazi úriember. Anna Nyetrebko vagy Daniel Barenboim viszont hallgat. Európában nem mondták le az énekes koncertjeit.
Színház

Elhunyt Boda-Szász Kriszta színművész

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művésze 42 éves volt. Két gyermeket hagyott hátra.
Plusz

Összeköt és feszültséget teremt – Dejcsics Konrád bencés szerzetes az Arcus Temporum csendjéről 

Egy pillanatnyi csendre hív meg a művészet és az élet forgatagában az Arcus Temporum művészeti fesztivál augusztus 23. és 25. között Pannonhalmán. Dejcsics Konrád fesztiváligazgatóval beszélgettünk a Főapátság és a kortárs kultúra kapcsolatáról, és a fesztivál eszmeiségéről.
Vizuál

Nézze meg Tasnádi István új filmjét otthon!

Reinkarnációval foglalkozó cégről és klienseiről készített filmet az Aranyélet írója. Tasnádi István második rendezését augusztus 29-én vetíti a Duna TV.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hangversenyek hegyek között – Börzsöny Barokk Napok

Tizenhatodik alkalommal csendül fel augusztusban a régi korok muzsikája a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei között. A Börzsöny Barokk Napok idén is különleges, több évszázad zenéjét bemutató műsorral és a szokásos gyönyörű helyszínekkel várja visszatérő és új vendégeit.
Klasszikus beszámoló

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Klasszikus érdekesség

Mégis, hogy írjuk Sztravinszkij nevét? Akarom mondani, Stravinskyét...

Fél hajkoronámat elvesztettem már a kérdés felett töprengve, és a legrosszabb, hogy a másik fele beleőszül. Szerencsére Bárdos Lajos kisegít.
Klasszikus ajánló

A fuvolát és a trombitát ismered, de mi az a didgeridoo?

Ez is kiderül a Kovács Zalán László tubaművész által alapított Nemzetközi Fúvós Napokon, amely a fúvós hangszerek értékeit kívánja megmutatni a nagyérdeműnek Pakson.
Klasszikus videó

A zongora, ami festményt alkot, ha játszanak rajta

Egy olasz zongoraművész és mérnök ismerőse úgy gondolták, jó ötlet apró ecseteket rögzíteni a zongorakalapácsokra. Videó.