Klasszikus

Megunhatatlanul

2005.03.09. 00:00
Ajánlom
Klukon Edit, Ránki Dezső és Franz Schubert: három zenész, ezer világ. Ez derült ki február 7-én este a Zeneakadémián, amikor az osztrák zeneszerző négykezes műveiből a házaspár egy csokorravalót megszólaltatott.

Schubert különböző mélységű műveket alkotott ebben a műfajban, összesen mintegy ötórányit. Ránkiék láthatólag törekedtek arra, hogy változatos műsort állítsanak össze. A két hosszabb mű: a „Grande Sonate” és az f-moll fantázia keretezte a műsort, „belül” pedig két variációs sorozat és két kisebb mű kapott helyet. Másrészt a könnyedebb és súlyosabb zenék úgy váltogatták egymást, mint a zongoristák egymást a zongoraszékeken.

A B-dúr „Grande Sonate” ugyan csak nevében, szerkesztésében nagy mű, igazándiból talán e nélkül éreztem volna magam legkevésbé kisemmizve, ha kimaradt volna. Bár Schubertnél sosem lehet tudni: itt-ott felvillant valami kedveset, amott valami mélabúsat, és az is kiderül, Ránkiék szépen zongoráznak, figyelnek egymásra. Már az se csekélység, ahogy a koncert elején Ránki mintegy mellényzsebből előrántja a dominánsszeptim-felbontást – ez a közvetlenség végig érezhető az előadáson. Az első igazi nagy zenei pillanatot azonban az a-moll allegro hozza, ez a kései szonátatétel, mely inkább fantázia. A melléktéma olyan finom pianóban szólal meg, az osztinátó olyan nagyon schuberti, hogy a hátam borsózik bele – és a vége előtti megnyugvásba is. A félidő harmadik darabja a Hérold-variációk. Kései keletkezése ellenére ez is inkább könnyű fajsúlyú darab, de másképp, mint a B-dúr szonáta: Schuberttől egész szokatlanul jókedvű, a dallam még Diabelliét sem éri el, cserébe Schubert sem strapálja magát, hogy valami örökérvényűt hozzon ki belőle, inkább elkalandozik a kiinduló C-dúrból és alaplüktetésből igen messzire – ujjgyakorlat ez, jókedvű és alig-alig schuberti.

A szünet utáni zenék komolyabbak, egyre komolyabbak. Az A-dúr rondó (mely a nyomtatott műsorban még nem szerepelt) is kellő változatosságot hoz, az Asz-dúr változatok pedig már a záró darab, az f-moll fantázia felé visznek minket, nemcsak hangnemileg – az f-moll fantázia pedig olyan zene, mely talán önmagában elég lenne egy koncertre: egy félidő f-moll fantázia, majd egy félidő sóhajtozás. Holott ha nagyon szigorú akarok lenni, ez sem a legtökéletesebben szerkesztett zene, mire az első közjáték hatnyolcados lüktetéséig eljutunk, elég sok, zeneileg nagyon nehezen áthidalható üresjárat van, úgy is mondhatnám, az alapdallam annyival nemesebb, mint a mű többi építőeleme, hogy az már szinte baj. Dehogy baj – az f-moll alapdallam mindig visszatér, a szintén nem a legtökéletesebb fugato után is, megnyugtatólag, csendesen, kedvesen, letargikusan.

Klukon és Ránki teljesen együtt lélegzik, jól kidolgozott előadásokat hallhatunk, nagyobb szélsőségek nélkül. Klukon Edit ritmusaprózásai nem mindig precízek, cserébe leheletfinomak a díszítései, trillái, Ránki végig nagyon pontos, de talán második zongoristaként még jobb, mint elsőként: ott hozza azt a biztos alapot, amely Schubert zenéjében oly fontos. A koncert végi hosszú vastaps után nincs ráadás, de mi is lehetne? A Katonainduló?

Hazafele azon gondolkodom, helyes-e tisztán Schubert-művekből felépíteni egy ilyen műsort – aztán rá kell jönnöm: mindegyik műre, mindegyik előadására külön-külön emlékszem, mindegyik kicsit más volt – és ennek ellenére nagyon hasonló. Lehet, hogy még változatosabbá lehetett volna tenni a koncertet valamelyik Polonézzel, a D 603-as 4 változatot meg jobban szeretem, mint a most elhangzott variációkat; az viszont biztos, hogy az f-moll fantázia mellett a Grand Duo vagy a Divertissiment à la hongroise túl súlyos lett volna. És ahogy ezeken a műveken gondolkozom, arra kell jutnom: milyen jó, hogy Klukon Edit és Ránki Dezső mégis a kevésbé népszerű művekhez nyúlt, nem is akárhogy. Így ezen a koncerten is tanulhattam, újra eljuthattam oda, ahova már oly sokszor: hogy Schubert zenéje megunhatatlanul sokszínű.

2005. március 7. Zeneakadémia Nagyterem; Klukon Edit és Ránki Dezső négykezes zongoraestje; Schubert: B-dúr "Grande Sonate", D 617; a-moll Allegro "Lebensstürme", D 947; Nyolc variáció Hérold témájára, D 908; A-dúr rondó, D 951; Nyolc variáció egy saját témára, D 813; f-moll fantázia, D 940

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Shadows in the Forest, avagy milyen törékeny az élet – ALBUMPREMIER

Shadows in the Forest címmel jelent meg az MZK Publishingnál Palotás Gábor ütőhangszeres művész új marimba-albuma, amelynek a címadó dalból készült videóklipje is most a Fidelión debütál.
Vizuál

Idén sem lett jobb hely a világ – megnyílt a World Press Photo kiállítás – Galéria

Megnyitott a World Press Photo kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A nemzetközi zsűri idén 130 ország 4066 fotóriporterének 64 823 fotójából válogatta össze a tárlat anyagát, amelyet világszerte százhúsz helyszínen mutatnak be.
Színház

Tizenegy pillanat az élet – új bemutatóra készül a Centrál Színház

Mary Page Marlowe története nem ismeretlen a Centrál Színház nézőinek, hiszen 2020-ban, a pandémia idején egyszer már színre került a szívszorító dráma. Most egy kicsit másképp, a szerzői szándékkal megegyező formában mutatják be Tracy Letts darabját.
Zenés színház

Az igazi Mária főhadnagy: Lebstück Mária Ludovika, aki Jókainak mondta tollba az élettörténetét

Lebstück Mária neve elsőre talán nem cseng ismerősen, azonban Huszka Jenő Vértől pirosló ősi kard című áriáját, vagy a Ladilomot hallva egyből eszünkbe juthat egy huszárruhába öltözött fiatal nő, Mária főhadnagy.
Vizuál

KÉP-regény: Bábszínház az egész világ

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a Budapest Bábszínház ikonikus pálcikaemberkéjéről mesélt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Korszakok Zenéje – A MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenye

A MÁV Szimfonikus Zenekar 2022. október 13-i hangversenyén a Zeneakadémián, Farkas Róbert vezényletével Mozart remekművei ölelik körbe két neves, kortárs magyar zeneszerző – Eötvös Péter és Dubrovay László – szerzeményeit.
Klasszikus gyász

Elhunyt Fodor Tamás hegedűművész

A Budafoki Dohnányi Zenekar egykori koncertmesterét, a Pesti Vigadó munkatársát váratlanul érte a halál. Egykori munkahelyei fájó szívvel emlékeztek rá.
Klasszikus ajánló

Szórakoztató és addiktív – a Janoska Ensemble Budapesten

Világsztárok unszolására alapították meg az együttest, a The Beatles lábnyomát taposva újítanak, Bachot és Bartókot vegyítik jazzel és poppal – a Janoska Ensemble pimasz virtuozitásában a Zeneakadémia közönsége is megmártózhat októberben.
Klasszikus videó

„A fiatal énekeseknek bizonyos szerepekre gondolniuk sem lenne szabad” – Elīna Garanča a pálya buktatóiról

A cseh Opera+ oldalnak nyilatkozott Elīna Garanča opera-énekesnő, a videóban arról mesélt Jan Bubák karmesternek, hogyan építette fel a karrierjét, és milyen veszélyek leselkednek egy pályakezdő művészre.
Klasszikus beszámoló

Mély hangok bűvöletében – Beszámoló az 5. Marton Éva Nemzetközi Énekversenyről

Idén ismét megrendezték a Marton Éva Nemzetközi Énekversenyt, az ötödik megmérettetés egy hete alatt a fiatal művészek zongora, majd zenekar kíséretével bizonyíthatták tehetségüket. Végignéztük a verseny szeptember 5-től 11-ig tartó élő fordulóit.