Senki nem vitatja, hogy világszínvonalú karmester volt, és nem is a náci párttagságával van bajuk azoknak, akik az osztrák sajtóban pedzegetni kezdték, hogy miként kaphatta meg a Salzburgi Egyetem díszdoktori címét Herbert von Karajan.

1978-ban a 70 éves Karajant a filozófia díszdoktorává avatta a város egyeteme, csakhogy a kitüntetést nem az intézmény, hanem a Salzburger Festspielen szorgalmazta. A fesztiváligazgató, Josef Kaut levelet írt idősebb Wilfried Haslauer politikusnak, a kérés pedig Wilhelm J. Revers rektornál landolt. A felelős egyetemi testületek ellenezték a díszdoktori cím adományozását, többek között arra hivatkoztak, hogy Karajant már kitüntette az intézmény a Zenepszichológiai Kutatóközpont (Musikpsychologische Forschungsstelle) létrehozásáért.

Wilhelm J. Revers azonban keresztülvitte a felsőbb akaratot, a dékánnak így írva az esetről: „Rettentő kényelmetlen lenne, ha úgy tennénk, mintha az egyetem nem tartozna Salzburg városához és tartományához”.

A Standard cikke szerint nem Karajan náci múltjával voltak gondok, egyszerűen csak nem felelt meg a díszdoktori cím követelményeinek. Nem tartozott az egyetemhez, és nem végzett ott olyan munkát, ami erre érdemesítette volna.

Ha posztumusz megvonják Karajan doktori címét, nem ő lesz az első. 2015-ben a Nobel-jelölt Konrad Lorenztől vették vissza így a díszdoktori címet, mivel a természettudós annak idején eltitkolta, hogy szimpatizált a náci párttal a világháború idején.

A fejléckép forrása: Joop van Bilsen / Anefo