Klasszikus

Mendelssohn Atháliájának hazai bemutatója

2005.02.01. 00:00
Ajánlom
IV. Frigyes Vilmos porosz király trónralépése után szinte azonnal hozzáfogott a berlini művészeti élet újjászervezéséhez. Olyan jelentős személyiségeket sikerült Berlinbe csábítania, mint a festő Peter Corneliust, a rendező Ludwig Tiecket vagy a Grimm-testvéreket. Mendelssohnt 1841-ben nevezte ki kapellmeisterré, majd egy évvel később generalmusikdirektorrá. Az uralkodó egyik legfőbb törekvése a klasszikus görög dráma újjáélesztése volt, így elsősorban színpadi kísérőzenék írásával bízta meg a zeneszerzőt.

A porosz király 1844-ben kérte fel Mendelssohnt, hogy komponáljon kísérőzenét Racine Athália című darabjához. A zeneszerző számára a műfaj korántsem volt idegen: addigra már több kísérőzenét is írt, többek közt Szophoklész Antigonéjához és Shakespeare Szentivánéji álomjához. Mendelssohn a következő év novemberében fejezte be a partitúrát; az előadásra december 1-jén került sor Berlinben.

A darab cselekménye „egy vad és zilált”, bálványimádással terhes időszakban, „Izrael és Júdea kettészakadásakor” játszódik. A pogány hite miatt megölt király anyja, Athália bosszúból „királyi házának minden gyermekét, minden unokáját kegyetlenül megfojtatta, hogy koronáját semmilyen kéz el ne ragadhassa, Dávid törzséből egy király se lehessen többé, aki az Úr szolgálatát újra védelmezhetné”. Ám a csecsemő Joás megmenekül a vérengzéstől. A templomban a főpap neveli fel a gyermeket, aki végül legyőzi Atháliát és elfoglalja az őt megillető királyi trónt, hogy újraalkossa „az Úrnak Jákobbal kötött szövetségét”.

Mendelssohn Racine drámájából elsősorban a kar szövegeit zenésítette meg. A kórusra és három női szólóra írt tételek között két tisztán hangszeres szám is helyet kapott: a nyitány és a Papok harci indulója. Az egyetlen olyan helyen, ahol dialógus-szöveget használt fel Mendelssohn, a melodramatikus megzenésítést választotta.

Eddig a műről, amellyel valószínűleg semmi bajom nem lett volna, ha egy jó színházi előadás kísérőzenéjeként hallom. Szombaton azonban nem színházban, hanem a Zeneakadémián, koncertszerűen hangzott el Mendelssohn alkotása a Rádió Oratórium-bérletének keretében. Persze nem új keletű ötlet, hogy az Atháliát önálló zenei alkotásként, afféle quasi-oratóriumként adják elő – erre talán már a komponista életében is sor kerülhetett, hiszen Mendelssohn egyik barátja épp ezért írt összekötő szövegeket a tételek közé. Ezek a színpadi cselekményt adják elő erősen zanzásított, verses formában. Azt hiszem, nem kell sokáig bizonygatni, miért „heréli ki” a művet ez az előadásmód. A kartételek szövegei – minthogy a drámában is a kórus szájából hangzanak el – nem viszik előre a cselekményt, csupán reflektálnak a történtekre. Drámai akció csak a szövegtelen Papok indulójában és az azt megelőző melodrámában lehetne – kár, hogy a hallgató már akkor pontosan sejti a végkifejletet, amikor a kórus még ki se nyitotta a száját. A fennköltnek szánt összekötő szónoklatok pedig természetesen a legkevésbé sem képesek helyettesíteni a szereplőket és a drámai cselekményt. Mi következik ebből? Egy mű, amelynek nincsenek szereplői és nincs cselekménye, miközben úgy tesz, mintha mindene megvolna. Mindehhez szomorú esetlegességként járult a prózában elhangzó szövegek gyenge és hibáktól sem mentes magyar fordítása, amelyet amatőr színjátszó körök színvonalát idézően olvasott fel a két narrátor.

Milyenek lehettek ezután Mendelssohn zenéjének „túlélési esélyei”? A nagy Bach-interpretátor, Helmuth Rilling látható felkészültséggel (kotta nélkül dirigált!) és hallható lelkesedéssel irányította az előadást, s ami ennél is fontosabb, lelkesedését sikerült átsugároznia a keze alatt muzsikálókra is. Ez talán még a kürt-gikszerek egy részét is mentette. Fodor Beatrix hangja az egyvonalas oktávban kissé ugyan erőtlennek tűnt, a magasabb régiók viszont annál fényesebben csillogtak előadásában, amelyet csak néhány pontatlanul intonált hang zavart meg. Meláth Andrea és Wiedemann Bernadett kiegyenlített, magvas, szép hangja – a kiváló formában lévő Énekkar mellett – az előadás legbiztosabb pontjait jelentette.

(2005. január 29. 19:30 Zeneakadémia; Mendelssohn: Athália – kísérőzene, op. 74; km.: Fodor Beatrix, Meláth Andrea, Wiedemann Bernadett (ének), Frank Ildikó, Merán Bálint (narrátor); Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Strausz Kálmán) és Szimfonikus Zenekara; vez.: Helmuth Rilling)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Vizuál

Így áll most a Liget-projekt – galéria

Töprengett mostanában azon, hogy haladhat a munka a Városligetben és a múzeumokban? Képek és átadási időpontok a cikkben.
Zenés színház

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.
Klasszikus

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Komolyzene a Vajdahunyadvárban!

Javában tart a nyár legszívderítőbb szabadtéri zenei fesztiválja, a Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztivál. A soron következő koncerteket a Mendelssohn Kamarazenekar, a Musica Sonora Kamarazenekar és a Budapesti Vonósok adják.
Klasszikus interjú

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Klasszikus fesztivál

Auer Fesztivál Veszprémben

Minden művész hovatartozását a hazai rög dönti el – vallotta Auer Lipót, akinek a szülővárosában, Veszprémben negyedik alkalommal rendeznek zenei fesztivált.
Klasszikus hír

Herbert von Karajan is bekerült Madame Tussauds panoptikumába

A legendás osztrák karmester viaszszobrát hétfőn leplezték le Bécsben. Hat hónapon át dolgoztak rajta.
Klasszikus Szentendrei Ister Napok

Szentendrei Ister Napok – a Duna ünnepe

Szentendrén 2018. július 21-22-én kerül sor az immár több mint egy évtizede megrendezendő Ister Napokra, azaz a Duna ünnepére. A város helyi hagyományaira és népzenére épülő fesztivál az egyik legkedveltebb ingyenes, családi rendezvény.