Klasszikus

Mendelssohn Atháliájának hazai bemutatója

2005.02.01. 00:00
Ajánlom
IV. Frigyes Vilmos porosz király trónralépése után szinte azonnal hozzáfogott a berlini művészeti élet újjászervezéséhez. Olyan jelentős személyiségeket sikerült Berlinbe csábítania, mint a festő Peter Corneliust, a rendező Ludwig Tiecket vagy a Grimm-testvéreket. Mendelssohnt 1841-ben nevezte ki kapellmeisterré, majd egy évvel később generalmusikdirektorrá. Az uralkodó egyik legfőbb törekvése a klasszikus görög dráma újjáélesztése volt, így elsősorban színpadi kísérőzenék írásával bízta meg a zeneszerzőt.

A porosz király 1844-ben kérte fel Mendelssohnt, hogy komponáljon kísérőzenét Racine Athália című darabjához. A zeneszerző számára a műfaj korántsem volt idegen: addigra már több kísérőzenét is írt, többek közt Szophoklész Antigonéjához és Shakespeare Szentivánéji álomjához. Mendelssohn a következő év novemberében fejezte be a partitúrát; az előadásra december 1-jén került sor Berlinben.

A darab cselekménye „egy vad és zilált”, bálványimádással terhes időszakban, „Izrael és Júdea kettészakadásakor” játszódik. A pogány hite miatt megölt király anyja, Athália bosszúból „királyi házának minden gyermekét, minden unokáját kegyetlenül megfojtatta, hogy koronáját semmilyen kéz el ne ragadhassa, Dávid törzséből egy király se lehessen többé, aki az Úr szolgálatát újra védelmezhetné”. Ám a csecsemő Joás megmenekül a vérengzéstől. A templomban a főpap neveli fel a gyermeket, aki végül legyőzi Atháliát és elfoglalja az őt megillető királyi trónt, hogy újraalkossa „az Úrnak Jákobbal kötött szövetségét”.

Mendelssohn Racine drámájából elsősorban a kar szövegeit zenésítette meg. A kórusra és három női szólóra írt tételek között két tisztán hangszeres szám is helyet kapott: a nyitány és a Papok harci indulója. Az egyetlen olyan helyen, ahol dialógus-szöveget használt fel Mendelssohn, a melodramatikus megzenésítést választotta.

Eddig a műről, amellyel valószínűleg semmi bajom nem lett volna, ha egy jó színházi előadás kísérőzenéjeként hallom. Szombaton azonban nem színházban, hanem a Zeneakadémián, koncertszerűen hangzott el Mendelssohn alkotása a Rádió Oratórium-bérletének keretében. Persze nem új keletű ötlet, hogy az Atháliát önálló zenei alkotásként, afféle quasi-oratóriumként adják elő – erre talán már a komponista életében is sor kerülhetett, hiszen Mendelssohn egyik barátja épp ezért írt összekötő szövegeket a tételek közé. Ezek a színpadi cselekményt adják elő erősen zanzásított, verses formában. Azt hiszem, nem kell sokáig bizonygatni, miért „heréli ki” a művet ez az előadásmód. A kartételek szövegei – minthogy a drámában is a kórus szájából hangzanak el – nem viszik előre a cselekményt, csupán reflektálnak a történtekre. Drámai akció csak a szövegtelen Papok indulójában és az azt megelőző melodrámában lehetne – kár, hogy a hallgató már akkor pontosan sejti a végkifejletet, amikor a kórus még ki se nyitotta a száját. A fennköltnek szánt összekötő szónoklatok pedig természetesen a legkevésbé sem képesek helyettesíteni a szereplőket és a drámai cselekményt. Mi következik ebből? Egy mű, amelynek nincsenek szereplői és nincs cselekménye, miközben úgy tesz, mintha mindene megvolna. Mindehhez szomorú esetlegességként járult a prózában elhangzó szövegek gyenge és hibáktól sem mentes magyar fordítása, amelyet amatőr színjátszó körök színvonalát idézően olvasott fel a két narrátor.

Milyenek lehettek ezután Mendelssohn zenéjének „túlélési esélyei”? A nagy Bach-interpretátor, Helmuth Rilling látható felkészültséggel (kotta nélkül dirigált!) és hallható lelkesedéssel irányította az előadást, s ami ennél is fontosabb, lelkesedését sikerült átsugároznia a keze alatt muzsikálókra is. Ez talán még a kürt-gikszerek egy részét is mentette. Fodor Beatrix hangja az egyvonalas oktávban kissé ugyan erőtlennek tűnt, a magasabb régiók viszont annál fényesebben csillogtak előadásában, amelyet csak néhány pontatlanul intonált hang zavart meg. Meláth Andrea és Wiedemann Bernadett kiegyenlített, magvas, szép hangja – a kiváló formában lévő Énekkar mellett – az előadás legbiztosabb pontjait jelentette.

(2005. január 29. 19:30 Zeneakadémia; Mendelssohn: Athália – kísérőzene, op. 74; km.: Fodor Beatrix, Meláth Andrea, Wiedemann Bernadett (ének), Frank Ildikó, Merán Bálint (narrátor); Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Strausz Kálmán) és Szimfonikus Zenekara; vez.: Helmuth Rilling)

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Kiemelkedő alkotókat díjaztak a Magyar Operett Napján

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.
Vizuál

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Jazz/World

Magyarországon lép fel a norvég jazzdíva, Rebekka Bakken

November 2-án pótolja tavaly elmaradt koncertjét a Müpában Rebekka Bakken, aki zenéjével előszeretettel távolodik el a hagyományos műfaji kategóriáktól és otthonosan mozog a pop, illetve blues világában is.
Vizuál

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.
Klasszikus

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Lájkszámot a vérképleletbe

A Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének vezetője. Szólistaként megfordult Európa rangos koncerttermeiben, bemutatkozott Tokióban, Moszkvában, New Yorkban; turnézott Indiában; Vietnámban pedig az első magyar muzsikus volt, aki megszólaltatta Bartók műveit. A Liszt-díjas zongoraművésszel, Fülei Balázzsal, Liszt Ferenc születésének napján, október 22-én beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Az ítélet harsonái – emlékezés Verdi gyászmiséjével

Halottak napjához közeledve Verdi nagyszabású gyászmiséjét, a Requiemet adja elő a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar a Müpában, a fiatal olasz karmester, Giacomo Sagripanti vezényletével.
Klasszikus videó

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.
Klasszikus interjú

Minden hangjegy közös érdek – interjú Kelemen Barnabással és Keller Andrással

Az ’56-os forradalom évfordulóján egész napos programmal tiszteleg a hősök előtt a Concerto Budapest. A Magyar Kincsek Ünnepén olyan zeneművek is elhangoznak, amelyekkel máskor nemigen lehet találkozni. Az érdeklődőket pedig talán kellemes meglepetésként éri, milyen gazdag a zeneirodalmunk.
Klasszikus ajánló

Díjnyertes női zeneszerzők az Óbudai Danubia Zenekar műsorán

Missy Mazzoli és Dobrinka Tabakova műve is szerepel azon a Zeneakadémiai koncerten, melynek karmestere és brácsaszólistája az Óbudai Danubia Zenekar visszatérő vendége, Maxim Rysanov lesz.