Klasszikus

"Mennyei harmónia"

2012.12.16. 11:32
Ajánlom
A Liszt Ferenc Kamarazenekar január 20-án Kocsis Zoltán és fia Krisztián közreműködésével ad Mozart-estet a Müpában.

A zeneművészet soha nem volt annyira hű és bizalmas kísérője az emberi életnek, mint a 18. században. Ez a felvilágosodott kor, ráeszmélve az élet abszolút értékére, úgy vette körül magát a zene hangjaival, mint tükrökkel, melyekben visszaverődnek az élet sugarai.   

Igazi aranykor volt, mely a géniusz lába elé szórja a legváltozatosabb művészi formák kincshalmazát; a művésznek csak kezét kell kinyújtana, hogy tetszése szerint válogathasson ebben a kincshalmazban, hogy kimarkolhassa belőle egyéni életének felépítéséhez a legalkalmasabb anyagot.

Valódi életmuzsika volt a kornak zenéje: mindenütt jelen akart lenni; igyekezett magát minél jobban befészkelni a külső életformákba; hozzásimult minden alkalomhoz, hogy megragadassa azt és ennyiben "alkalmi" zene volt. De nem volt már szolgája az alkalomnak, olyan értelemben, hogy eszköz lett volna, mellyel az ember kulturális célokat, akár vallásiakat, akár világiakat, az áhítat vagy gyönyör vagy szórakozás jegyében szolgál. Másrészt viszont még nem akart vezér, irányító lenni. Csak kísérte az életet, párhuzamosan haladt vele, elébe tartva páratlanul gazdag zenei formák tükrét. És ezek a formák nem rejtett, sötét és magányos remeteodúkban alakultak-kerekedtek ki, hanem a jelenségvilág népes, színes, napsütötte felszínén a 18. század muzsikájának világias forgatagában.

Maga a társadalom egészen át volt itatva muzsikával - főleg olasz muzsikával - és százféle alkalmat adott rá, hogy a zene formái természetesen hozzáidomuljanak az élet formáihoz. Bécs, Párizs, Velence, Nápoly zenéje az utcákon és tereken éppúgy ott virágzott, mint a szalonokban és színházakban. A zene így az emberi lét minden tüneményének elválhatatlan társa és visszhangja lett; kivált a színházban, ahol egyenesen a maga nyelvére fordította a százszínű, zsibongó rokokó világ tarka képeit, úgyhogy a muzsikában jóformán minden életformának, típusnak és jelenségnek megvolt a megfelelő zenei kerete, hangja és szókincse. Olyan muzsika volt ez, mely friss levegőn, szabadon mozoghatott, melynek ezért arányosan kifejlődött, pompás plasztikájú, rugalmas, ép teste lehetett. Szinte csak az a lángelme hiányzott, aki az ép testbe beleleheli a legmélyebb lelket. S ez a lángelme volt Wolfgang Amadeus Mozart.

Zenét szerezni: Bachnál az Alkotásnak, a Teremtés folytatásának mestersége, Beethovennél az élet megváltása, Mozartnál... maga az élet. S minthogy Mozart olyan kornak volt gyermeke, melyben a zene a valóság tőszomszédságában haladt, természetes könnyedséggel helyezte át élete súlypontját a valóság birodalmából a zene szellembirodalmába és szinte észre sem vette, mint szürkül-törpül el, zsugorodik össze egyéni létének valósága, művészetének egyre ragyogóbb és hatalmasabb álmai mellett.

Valóság és ideál egymás mellett halad itt, de mindegyik a maga külön útján, soha össze nem keveredve, soha nem küzdve egymásért. Innen magyarázhatjuk, hogy a Mozart-zene állandóan valami transzcendentális, minden földi megkötöttségtől távoli szférából szól hozzánk, valami olyan "mennyei harmónia" jegyében, melynek szűzi tisztaságát nem zavarja semmi földi zaj.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kiderült, mit gondol a Metropolitan Opera főigazgatója az énekesekről

Tizenhárom éve áll a New York-i operaház élén, Peter Gelb mindennel találkozott már.
Klasszikus

Martha Argerich nem mondta le, hálistennek

A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén az argentin zongoraművésznő ragyogó Beethoven-zongoraversennyel mutatta meg, hogy nem lehet megunni egy darabot akkor sem, ha 70 éve játssza.
Klasszikus

A 13 éves Rozsonits Ildikó sikere a grazi ifjúsági zongoraversenyen

Rozsonits Ildikó megnyerte a 13-15 évesek korosztályát, de a többi csoportban is akadnak magyar befutók a VI. Nemzetközi Ifjúsági Bartók Zongoraversenyen.
Vizuál

Illusztrátoroktól kérhetsz személyre szóló rajzot karácsonyra

A legviccesebb kérésekről vagy a legemlékezetesebb kliensekről kérdeztük az illusztrátorokat a Pagony lassan hagyományosnak számító karácsony előtti jótékony rajzolása kapcsán.
Vizuál

Elfajzott művészet a javából – Vaszilij Kandinszkij

Olyan művészetet akart teremteni, amely megszabadul a tárgyi ábrázolásból. A szovjetek elől Németországba menekült, a nácik elől Franciaországba. 75 éve hunyt el Vaszilij Kandinszkij.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

Martha Argerich nem mondta le, hálistennek

A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén az argentin zongoraművésznő ragyogó Beethoven-zongoraversennyel mutatta meg, hogy nem lehet megunni egy darabot akkor sem, ha 70 éve játssza.
Klasszikus interjú

Szüts Apor: „A tökéletességet nem lehet, és nem is kell elérni”

Szüts Apor számára korán jött az ismertség a komolyzene világában. Több interjúban is beszélt eddigi munkásságáról, most viszont a belső munkafolyamatokról és szemléletmódjáról tudhatunk meg részleteket, amelyekről talán a lámpalázzal vagy maximalizmussal küzdő fiatal zenészek is szívesen olvasnának. Így került szóba a fejlődés, az önkritika vagy a tökéletesség nemlétének témája is.
Klasszikus hír

Kecskés D. Balázs Istvánffy Benedek-díjat kapott

A fiatal zeneszerző Három románc című alkotása nyerte el a Magyar Zeneszerzők Egyesületének díját.
Klasszikus fidelio klasszik

Rost Andrea a Fidelio Klasszik vendége

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása december 14-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Elek Ányossal, ifj. Harangozó Gyulával és Rost Andreával.
Klasszikus konferencia

Mi a helyzet a nőkkel a zenében?

Január 8-án és 9-én, az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál keretében szimpóziumot rendeznek a fenti kérdés megvitatására.