Klasszikus

Mennyei harmóniák az Esterházy-kastélyban

2013.09.26. 13:04
Ajánlom
I. Esterházy Pál emléke előtt tiszteleg az október 27-én a kismartoni Esterházy-kastélyban megrendezésre kerülő koncert.

Esterházy Miklós nádor udvarának zenei hagyományát fia, Esterházy Pál ápolta tovább. Pál herceg nem csak katonaként állt helyt a harcmezőkön, hanem a művészetek nagy párolójaként és gyűjtőként is nevet szerzett magának, emellett pedig tehetséges zenész is volt. Több hangszeren is játszott, de legkedvesebb hangszere a mai zongora elődje, a csemballó egy hordozható változata, a virginál volt. Amellett hogy kamarazenészeket alkalmazott létrehozta saját templomi kórusát is.

Esterházy Pál Grazban és Nagyszombaton (ma Tyrnau) nevelkedett a jezsuitáknál, ahol mind az egyházi zenével, mind a népzenével közelebbi kapcsolatba került. Zenei alkotótevékenysége közvetlen példaképe I. Lipót császár, aki hozzá hasonlóan zeneileg tehetséges volt, komponált és Bécsben felvirágoztatta a barokk operát. Esterházy Pál gyakran látott vendége volt a bécsi előadásoknak, ismerte a híres olasz, de osztrák zeneszerzők műveit is, mint Johann Heinrich Schmelzer, Johann Joseph Fux. Udvari muzsikusai repertoárjában fellelhetők voltak a bécsi udvar zeneszerzőinek művei is.

Esterházy Pál zenei munkásságának legjelentősebb darabja a vallási témájú dalokat feldolgozó „Harmonia Caelestis". A művet 1699-ben komponálta, 1711-ben valószínűleg Bécsben adták ki és a mai napig kiemelkedő helyet foglal el a magyar zenetörténetben.

22418DF1-D178-4187-BCCC-5E790FE8B57E

A kismartoni Esterházy-kastély parkja

A Harmonia Caelestis 302 kottaoldalon foglalja össze a vallásos ihletésű dalkokat, rézkarccal díszített címlapján a megkoronázott kis Jézus látható angyalok gyűrűjében. Az egyes darabok a liturgikus év és ünnepnapjai sorrendjében követik egymást. A darabban a Jézus és Mária dicsőítésére született zeneművek dominálnak, kilenc liturgikus szöveg megzenésítésével. A dallamok javarészt tiszta és egyszerű felépítésűek, folyékonyak és a több szólammal való mesteri bánásmódra utalnak. A dallamra és a harmóniára az ezen időszakban, Bécsben szokásos velencei és délnémet kantáták és oratóriumok stílusa hatott. A legtöbb darabot kis együttesre írta, némelyekhez azonban kiterjedtebb előadásmód szükséges. A műben alapvetően két fő zenei irányt azonosíthatunk, átdolgozott templomi énekeket és itáliai hatásra íródott szóló motettákat valamint mini áriákat. Esterházy Pál közkedvelt zenekari gyakorlatra vonatkozó ismeretei a „Harmonia Caelestis" egyes liturgikus énekeinek változatos hangszerelésében követhetők nyomon.A néha beágyazott elő- és közjátékok a magyar önálló zenekari művek elődjének tekinthetők. A mű forrásai mindenekelőtt egyházi énekek, valamint világi zeneművek és a saját szerzeményei. A műben erősen nyomon követhető a tánczene és a táncritmus is.

Esterházy Pált a „Harmonia Caelestis" megalkotása során valószínűleg támogatást kapott udvartartása valamely gyakorlott zeneszerzőjétől, mint ahogy annak idején többek között I. Lipót császár is. Alkotása során feltételezhetően az 1685-től 1701-ig a szolgálatában álló Franz Schmidbauer volt segítségére. Úgy gondolják, udvari káplánja művei és udvari zenekara repertoárja is bekerült a „Harmonia Caelestis" gyűjteménybe.

A herceg „Harmonia Caelestis" zeneműve jelentős művészettörténeti hagyaték, amely a 17. század zenéjének különféle zenei irányzatai által formált darabokat egyesít. Az európai nemesi birtokok aktív zene támogatási rendszerét és a zenében tehetséges és képzett arisztokraták azon szokásos gyakorlatát mutatja be, akik zenei szenvedélyüket udvari zeneszerzőikkel együttműködve zeneművekben fejezik ki.

A mű kézirati formában 1699-ben látott napvilágot, főleg ismert templomi énekekkel, melyeknek a szövegeit saját maga írta, szóló motettákkal és Mária dalokkal. Az 1711-ben kiadott változat újrarendezte ezeket a dalokat és ebben a változatban már egyértelműen tetten érhető zeneszerző segítője kéznyoma is.

Kérdésünk: mi volt I. Esterházy Pál kedvenc hangszere?

A helyesen válaszolók közül egyvalaki partnerével ellátogathat október 27-én a kismartoni Esterházy-kastélyben megrendezésre kerülő Harmonia Caelestis koncertre.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Pedro Almodóvar elkészítette élete legszemélyesebb filmjét

Élet és film szétválaszthatalanul összegabalyodik Pedro Almodóvar legújabb alkotásában. Egy héttel a cannes-i bemutató után itthon is látható a Fájdalom és dicsőség Antonio Banderas és Penelope Cruz főszereplésével. Kritika.
Klasszikus

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Vizuál

Leonardo da Vinci figyelemzavaros és hiperaktív volt, és egyszerre volt ez áldás és átok életében

Legalábbis egy újabb kutatás szerint, amely a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) magyarázza Leonardo állandó halogatását.
Zenés színház

Puccini ritkán hallható műve, A fecske az Operaházban

Az itáliai zeneszerző minden operáját felvonultató PucciniFeszt részeként a Kolozsvári Magyar Opera május 26-án és 27-én A fecske című darabbal vendégeskedik ez Erkel Színházban.
Vizuál

Tarantino nem nyert semmit Cannes-ban

Bong Dzsun Ho dél-koreai rendezőnek egy munkanélküli családról forgatott Élősködők című komikus thrillere érdemelte ki szombat este az Alejandro González Inárritu mexikói rendező vezette zsűritől az Arany Pálmát a 72. cannes-i fesztiválon.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Felemelő érzés együtt játszani a gyerekekkel” - Interjú Rolla Jánossal

A Partitúra legújabb adása Pannonhalmára kalauzol el. Rolla János Kossuth-díjas hegedűművészt ezer szál köti az apátsághoz, az atyák barátságáról, az apátsági pincészet borairól, a templomi koncertekről és a zeneakadémiai életről is beszélgettünk.
Klasszikus koktélparti

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Klasszikus magazin

Kórusok lepik el a Palotanegyed utcáit

A Kórusok Éjszakájáról Tóth Árpád, a Csíkszerda kórus vezetője beszél a Fidelio Klasszik május 25-ei adásában, amiben Havas Ágnes, Hegyi Barbara és Novák Péter is megszólal.
Klasszikus ajánló

Ezért érdemes Schumannt hallgatni Várjon Dénes szerint

Május 25-én és 26-án utolsó két fejezetéhez ér a Schumann összes zongorás kamarazenéjét megszólaltató sorozat a Zeneakadémián. Várjon Dénes elmondja, miért játssza olyan szívesen a zeneszerző műveit.
Klasszikus bonn

700 apró Beethoven-szoborral ünnepel Bonn városa az évfordulón

Hétszáz mosolygó Beethoven-szobrot tervezett Ottmar Hörl a zeneszerző születésének 250. évfordulójára.