Klasszikus

Mennyei harmóniák az Esterházy-kastélyban

2013.09.26. 13:04
Ajánlom
I. Esterházy Pál emléke előtt tiszteleg az október 27-én a kismartoni Esterházy-kastélyban megrendezésre kerülő koncert.

Esterházy Miklós nádor udvarának zenei hagyományát fia, Esterházy Pál ápolta tovább. Pál herceg nem csak katonaként állt helyt a harcmezőkön, hanem a művészetek nagy párolójaként és gyűjtőként is nevet szerzett magának, emellett pedig tehetséges zenész is volt. Több hangszeren is játszott, de legkedvesebb hangszere a mai zongora elődje, a csemballó egy hordozható változata, a virginál volt. Amellett hogy kamarazenészeket alkalmazott létrehozta saját templomi kórusát is.

Esterházy Pál Grazban és Nagyszombaton (ma Tyrnau) nevelkedett a jezsuitáknál, ahol mind az egyházi zenével, mind a népzenével közelebbi kapcsolatba került. Zenei alkotótevékenysége közvetlen példaképe I. Lipót császár, aki hozzá hasonlóan zeneileg tehetséges volt, komponált és Bécsben felvirágoztatta a barokk operát. Esterházy Pál gyakran látott vendége volt a bécsi előadásoknak, ismerte a híres olasz, de osztrák zeneszerzők műveit is, mint Johann Heinrich Schmelzer, Johann Joseph Fux. Udvari muzsikusai repertoárjában fellelhetők voltak a bécsi udvar zeneszerzőinek művei is.

Esterházy Pál zenei munkásságának legjelentősebb darabja a vallási témájú dalokat feldolgozó „Harmonia Caelestis". A művet 1699-ben komponálta, 1711-ben valószínűleg Bécsben adták ki és a mai napig kiemelkedő helyet foglal el a magyar zenetörténetben.

22418DF1-D178-4187-BCCC-5E790FE8B57E

A kismartoni Esterházy-kastély parkja

A Harmonia Caelestis 302 kottaoldalon foglalja össze a vallásos ihletésű dalkokat, rézkarccal díszített címlapján a megkoronázott kis Jézus látható angyalok gyűrűjében. Az egyes darabok a liturgikus év és ünnepnapjai sorrendjében követik egymást. A darabban a Jézus és Mária dicsőítésére született zeneművek dominálnak, kilenc liturgikus szöveg megzenésítésével. A dallamok javarészt tiszta és egyszerű felépítésűek, folyékonyak és a több szólammal való mesteri bánásmódra utalnak. A dallamra és a harmóniára az ezen időszakban, Bécsben szokásos velencei és délnémet kantáták és oratóriumok stílusa hatott. A legtöbb darabot kis együttesre írta, némelyekhez azonban kiterjedtebb előadásmód szükséges. A műben alapvetően két fő zenei irányt azonosíthatunk, átdolgozott templomi énekeket és itáliai hatásra íródott szóló motettákat valamint mini áriákat. Esterházy Pál közkedvelt zenekari gyakorlatra vonatkozó ismeretei a „Harmonia Caelestis" egyes liturgikus énekeinek változatos hangszerelésében követhetők nyomon.A néha beágyazott elő- és közjátékok a magyar önálló zenekari művek elődjének tekinthetők. A mű forrásai mindenekelőtt egyházi énekek, valamint világi zeneművek és a saját szerzeményei. A műben erősen nyomon követhető a tánczene és a táncritmus is.

Esterházy Pált a „Harmonia Caelestis" megalkotása során valószínűleg támogatást kapott udvartartása valamely gyakorlott zeneszerzőjétől, mint ahogy annak idején többek között I. Lipót császár is. Alkotása során feltételezhetően az 1685-től 1701-ig a szolgálatában álló Franz Schmidbauer volt segítségére. Úgy gondolják, udvari káplánja művei és udvari zenekara repertoárja is bekerült a „Harmonia Caelestis" gyűjteménybe.

A herceg „Harmonia Caelestis" zeneműve jelentős művészettörténeti hagyaték, amely a 17. század zenéjének különféle zenei irányzatai által formált darabokat egyesít. Az európai nemesi birtokok aktív zene támogatási rendszerét és a zenében tehetséges és képzett arisztokraták azon szokásos gyakorlatát mutatja be, akik zenei szenvedélyüket udvari zeneszerzőikkel együttműködve zeneművekben fejezik ki.

A mű kézirati formában 1699-ben látott napvilágot, főleg ismert templomi énekekkel, melyeknek a szövegeit saját maga írta, szóló motettákkal és Mária dalokkal. Az 1711-ben kiadott változat újrarendezte ezeket a dalokat és ebben a változatban már egyértelműen tetten érhető zeneszerző segítője kéznyoma is.

Kérdésünk: mi volt I. Esterházy Pál kedvenc hangszere?

A helyesen válaszolók közül egyvalaki partnerével ellátogathat október 27-én a kismartoni Esterházy-kastélyben megrendezésre kerülő Harmonia Caelestis koncertre.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Klasszikus

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kotta

Ez a francia zenekar iPad-re cseréli a nyomtatott kottákat

Az Orchestre National d’Île-de-France a következő évadtól elfelejtheti a nyomtatott kottákat, 120 muzsikusuk ugyanis iPad-eket kap. De nem ők az egyetlen zenekar, akik lépést tartanak a technológiával.
Klasszikus bencze máté

Bencze Mátéért szurkolhatunk a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén

A Virtuózokban megismert fiatal szaxofonos augusztus 18-án, a verseny elődöntőjében elsőként áll színpadra Edinburghben.
Klasszikus ajánló

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Klasszikus kulissza

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.
Klasszikus óbudai társaskör

Óbudai Társaskör Művészeti Munkáját Támogató Egyesület

A pártoló tagsággal nemcsak a kedvezményeket veheti igénybe, de tagdíjával hozzájárulhat a hosszabb távú tervezéshez, a minőségi előadások létrejöttéhez.