Klasszikus

Mérce

2006.08.28. 00:00
Ajánlom
A magyar hangverseny-látogató sokszor egyetlen koncert alapján alkot véleményt a nagynevű vendégművészről. Gardinerrel más a helyzet: tavaly is fellépett a Bartók-teremben, ráadásul olyan tempóban készíti a lemezeket, hogy az már szinte túlzás. Mindenesetre a régizene-rajongók nagyobb része véli úgy, hogy ő az etalon. Nehéz tehát csupán egy koncertről írni, amikor ő vezényel – végre „igazi” zenekarát, az Angol Barokk Szólistákat.

Gardiner profi. Nem hagyja magát sztárolni, előtérbe tolja – szó szerint – az ifjú, ám termékeny Robert Levint, aki az egyik felhangzó Mozart-mű szerzője is egyúttal (a hegedűre és zongorára írott versenymű ugyanis rekonstrukció, melyből világosan kiderül, Mozart miért tette félre az anyagot). A K 503-as C-dúr versenyműben a fortepiano annyira kevés, hogy nem is értem, miért erre esett a választás. Vashegyiék a nyár elején egy másik C-dúrral, a 415-össel megmutatták, milyen arányosan szólhat egy – szintén erőteljesen hangszerelt – zenekar mellett a fortepiano. Az 503-ast hallgatva az jut az eszembe, nem mindig a technikai fejlődés váltja ki a zene változását: olykor épp egy-egy zenemű mutat rá a technika elégtelenségére. Mozart egyik legbeethovenibb zenéjében a szólóhangszer időnként eltűnik. A Bartók-terem nagyszerű akusztikájában nincs mikrofon, amely helyrehozhatná az aránytalanságot (mint annak idején Bilson és Gardiner lemezfelvételén): itt néma pantomimot láthatunk a zenekari bevezető alatt. Levin pedig kénytelen díszíteni, hogy észre vétesse magát. És ezt érzem az előadás legnagyobb hibájának. Mert nyilván meg tudja indokolni az összes díszítést, elég nagy tudós ő ahhoz. De legalább egyszer megszólalhatna a második tétel témája úgy, ahogy a kottában áll. A díszítés tehát öncél, rokokó csipke a legkevésbé rokokó Mozart-művön. Levin persze szépen és pontosan muzsikál, mindemellett látványosan is: úgy érzem, fontos neki, hogy a néző ne csak hallja, lássa is, mennyire concertál a fúvósokkal. Az ő szereplési vágya tehát kissé sok az én ízlésemnek. De itt a zenekarral sem vagyok elégedett: különösen a fúvósok fújnak nyári turné-hangulatban a szélső tételekben, ám ennél is zavaróbb egy-egy hangsúlyozás. Az első tétel főtémájának motivikus háromnyolcados zárásában (amely egyúttal bevezeti a c-moll melléktéma háromnyolcados felütését) a második nyolcadot hangsúlyozzák. Ismét biztos vagyok benne, hogy ez is védhető tudományosan – bár akkor volna igazán az, ha minden alkalommal így játszanák az adott helyet, nemcsak néha –, de attól tartok, nem érdekel a magyarázat, viszont irritál a hangsúly: ez is öncélnak tűnik. Ezzel együtt nagyon szép pillanatokat élhetünk meg, különösen olyankor, amikor a vonósok tartott pianissimója felett végre hallható a szólóhangszer. Itt valóban utánozhatatlanul éteri a hangzás, de nekem ennyi kevés egy zongoraversenyhez.

Üdítően egységes viszont a „Vado, ma dove” kezdetű koncertária. Bernarda Fink zeneileg kellően finom és árnyalt, hangja és egész lénye a drámaiságot hozza ki a darabból. Jöhetne a szünet, de nem: meg kell hallgatnunk a versenymű-rekonstrukciót, amely valójában egy tétel, de terjedelmesebb, mint bármely Mozart-tétel, izgalmasságra pedig Hummelhez közelít, pejoratíve. Súlyosbító körülménynek is tekinthetjük Kati Debretzenit, akinek színpadi viselkedése és hegedűjátéka egyaránt vaskos és fárasztó. Azzal próbálok vigasztalódni, hogy legalább a zenekar tagjai jól érzik magukat.

Szünet után kapjuk azt, amiért érdemes hangversenye menni: a „Ch’io mi scordi di te” kezdetű, Donna Elvira-i hangvételű áriában Fink ismét nagyot alakít (bár a magas lágékban nem is annyira szép a hangja, mint a mélyekben), Levin méltó partnere és kamaratársa ezúttal, az előadás egésze változatos és átélt. Gardiner pedig profi, mint mondtam: mert csak az utolsó számban, a Linzi-szimfóniában válik főszereplővé, de akkor nagyon. Ez a Linzi-szimfónia olyan élmény, amilyenre a közönség vágyott. A zenekar csodálatosan együtt van, nagyot is képes szólni, de árnyalt is, a mozarti szólamvezetés logikája mindvégig hallható. A második tétel unalmát, a harmadik triójának nem mindig logikus kötéseit a finale sodrában boldogan felejtjük el. A zenekar játszik, a szó minden értelmében, a közönség pedig kivívja az ismétlést – amelyből kiviláglik, hogy nem minden próbálkozás egyformán sikeres. Mindenesetre úgy tűnik, az Angol Barokk Szólisták valóban a legösszeszedettebb régizenés zenekar, akiknél üzembiztosabbak a hangszerek, kevesebb a hamis hang, kiszámíthatóbb a hangzás, mint amit másoknál megszokhattunk. Gardiner pedig tud valamit, például évtizedekig együtt tartani egy ilyen együttest, vagy élményszerűen „elmagyarázni” a Linzi-szimfóniát. Vannak nálam lelkesebb hívei is, de annyi biztos: a régizenei műfajban még mindig ő az etalon – tehát egyetlen koncertje alapján sem túlzás megkockáztatni: lehet és érdemes tőle tanulni.

(2006. augusztus 23. 19:30 Művészetek Palotája – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem – Az Angol Barokk Szólisták hangversenye; Mozart: C-dúr zongoraverseny, K 503; Vado ma dove? – koncertária, K 583; Versenymű hegedűre és zongorára, K 315f (Levin rekonstrukciója); Ch’io mi scordi di te – koncertária, K 505; C-dúr („Linzi”) szimfónia, K 425; km.: Bernarda Fink (mezzoszoprán), Kati Debretzeni (hegedű), Robert Levin (zongora); vez.: Sir John Eliot Gardiner)

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Magyar Valentin: „Minél szélesebb repertoár kiépítése a célom”

Az ifjú zongoraművész neve nemcsak a szakmabeliek, de a zenerajongók körében is egyre ismerősebben cseng. Rendszeres szereplője a hazai és külföldi koncertéletnek, feltűnt a Virtuózok televíziós tehetségkutatóban is, nemrég pedig weimari versenyeredményétől volt hangos a sajtó. Most az MVM Zrt. jóvoltából frissen átadott Junior Prima díja kapcsán beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Koncerttel és parfümmel ünnepli 210 éves jubileumát a Pannon Filharmonikusok

A december 9-én a Kodály Központban és december 10-én a Müpában elhangzó est programján a zenekar alapítójának, Lickl Györgynek egy ősbemutatója is szerepel.
Klasszikus hír

Próbaéneklést hirdet a Magyar Rádió Énekkara

A Magyar Rádió Énekkara próbaéneklést hirdet határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott tenor és basszus énekművész állásra. Jelentkezési határidő: 2022. január 6.
Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.