Klasszikus

Mérei Tamás: "A mi feladatunk, hogy a jövő közönségét kineveljük"

2012.03.16. 12:15
Ajánlom
Alapításának ötvenedik évfordulóját ünnepli idén a szombathelyi Savaria Szimfonikus Zenekar. A múltról és jövőről az igazgatót kérdeztük.

A beszélgetést különösen aktuálissá teszi, hogy a zenekar sorsfordító időket él át, január elsején ugyanis negyvenhárom év után tulajdonost váltottak, Vas megye helyett Szombathely városa lett a fenntartójuk. Így nem csoda, ha Mérei Tamás így ütötte meg az alaphangot: "Az már önmagában is jó jel, hogy tudunk beszélgetni, ez ugyanis azt jelenti, hogy van zenekar" - de azután mégsem a napi gondokra kanyarodtunk, inkább egy kis történelmi visszatekintés következett.


Hagyomány és finanszírozás

Tájékoztatása szerint Szombathelyen már 1850-tól voltak szimfonikus zenekari koncertek a városban. Ezek azonban nem voltak rendszeresek, és nem ugyanazokból az emberekből állt össze az együttes. A város első díszpolgára, Reményi Ede is zenész volt, díszpolgári címe éppen ehhez kötődik. Emlékezetes dátum a városi zenekar történetéből az 1933-as év, amikor Kodály Zoltán vezényelte azt. A mostani együttes jogelődjét, a Szombathelyi Szimfonikus Zenekart 1962. február 15-én az akkori szombathelyi városi tanács alapította Gonda György megyei tanácselnök javaslatára, de a megye csak később, 1969-ben vette át a zenekar fenntartását.

- A fővárosból nem mindenki nézte jó szemmel akkoriban, hogy vidéki szimfonikus zenekar alakult.

- Az alapító okirat kiadása minisztériumi hatáskör volt, ők azonban annyira ellene voltak egy helyi zenekarnak, hogy az okirat kiadását évekig megtagadták. A zenekar fejlődése ennek ellenére folyamatos volt. A szombathelyi Iseumban 1964-ben rendezték meg az első Varázsfuvola előadást, amit kisebb-nagyobb megszakításokkal évente nagy sikerrel ismételtünk, egészen 1999-ig. A hagyomány éppen tavaly éledt újra az Iseum felújítását követően.

- A szombathelyiek többsége a szentivánéji koncerteken találkozott rendszeresen a zenekarral és minden évben nagysikerű ingyenes koncertet adtak a csónakázó-tó szigetén is.

- A koncertek szintén a zenekar tagjainak ötlete volt, ugyanúgy, mint a Bartók Szeminárium és Fesztivál, amely világviszonylatban az egyetlen Bartók Béla nevével fémjelzett és az ő munkásságát középpontba állító fesztivál. A Magyar Televízió karmesterversenyének is jó néhány évig Szombathely adott otthont a szimfonikusokra alapozva. Olyan nevek tűntek fel itt, mint Kobayashi Ken-Ichiro, Medveczky Ádám vagy az a Robert Houlihan, aki az 1990-es években a zenekar karnagya is volt. Olyan zeneszerzők írtak rendszeresen darabot az együttesnek, dolgoztak együtt a zenekarral, mint Lendvay Kamilló, Szokolay Sándor, Kurtág György, Eötvös Péter. A névsor nem teljes, de azt hiszem, önmagáért beszél... A zenekar évente több mint százszor lép fel, emellett fontosak az ifjúsági koncertjeink, amelyeket az idén négy megyében, Zala, Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Vas megyében tartunk és a CD-felvételeink is jelentősek.

- Mindezt úgy, hogy a zenekar éppen a minimumon működik, ami legalábbis a zenészek számát illeti.

- A két éve hatályba lépett művészeti törvény kategorizálja a zenekarokat, mely alapján mi az első kategóriában vagyunk. Ilyenből hat van vidéken - Győrben, Pécsett, Miskolcon, Szegeden, Debrecenben és Szombathelyen. Az állami támogatás mértékét jelenleg alapvetően az határozza meg, hogy mennyi pénzt kapunk a fenntartótól, a finanszírozás 50-50 százalékos. Ellentmondásos, hogy minél gazdagabb a fenntartó, az állam annál nagyobb támogatást nyújt. Miközben a Savaria Szimfonikus Zenekar évente a két fenntartótól összesen 130-160 millió forintot kapott, addig a következő zenekar 220 millió forintról indult, és van három 300 millió forintnál több fenntartói támogatásból gazdálkodó vidéki szimfonikus zenekar is. A rendszer azonban változni fog 2013-tól úgy, hogy megszűnik a számozott kategória, és a zenekar létszámától függ majd a támogatás. Csakhogy ebben a Savaria Szimfonikus Zenekar szintén nem áll jól, hiszen csupán 65 saját zenésze van, holott a legtöbb szimfonikus zenekarnak 75-100 főt vagy még többet foglalkoztat.

- Pedig elvileg 80 fő alatt nincs magyar szimfonikus zenekar.

- A szimfonikus zenejátszás megkövetel egy bizonyos létszámot, és ha ezt nem tudja saját zenészekkel megoldani, vendégeket kell hívni, akiknek az utaztatása, szállásköltsége, tiszteletdíja összességében nem biztos, hogy alacsonyabb, mint ha saját zenészeket foglalkoztatnának. Ha pedig a zenészek számától függ majd a minisztériumi támogatás, biztosan rosszabbul jár a fenntartó. Brahms, Csajkovszkij vagy Beethoven leírta, hogy az adott mű előadásához hány fúvós kell. Nem lehet egy szájjal két hangszerbe belefújni, több szólamot egyszerre egy hangszerrel eljátszani...


Az új helyzet

- Miért kellett tulajdonost váltani? Hogyan kerültek át a megyétől a városhoz?

- Az úgynevezett konszolidációs törvény, amely a megyei önkormányzatok feladatainak átadásáról szólt, a kormányhivatalok számára kötelezővé tette minden intézmény átvételét, kivéve az előadó-művészeti együtteseket. Ilyenek a színházak, a bábszínházak, a balettegyüttesek, a kórusok és a szimfonikus zenekarok is. Mint kiderült, az országban kilenc olyan intézmény van, amely előadó-művészeti, és részben vagy teljes egészében a megyei önkormányzatok tartották fenn. Egy pillanat alatt az összes nagyváros bejelentkezett a fenntartási szándékkal. Nyilvánvaló, hogy ha egyetlen olyan szimfonikus zenekar van az országban, amelyet megyei önkormányzat tart fenn, az összes többi pedig városi, akkor ez a logikus út. A zenekar egyébként is ezer szállal kötődik a városhoz. Csakhogy amíg egy bábszínház esetében lényegesen kisebb költség a fenntartás, egy szimfonikus zenekar nagyon nagy költségvetésű intézmény. Jól tudjuk, hogy milyen helyzetben van Szombathely, ezért a felelősen gondolkodó városvezetőnek nyilvánvalóan mérlegelnie kellett. Annak természetesen nagyon örülök, hogy a politikai oldalaktól függetlenül minden képviselő kinyilvánította, hogy zenekar kell, ezután pedig már csak arról ment a disputa, hogy milyen formában, mikortól és egyáltalán hogyan oldható meg a finanszírozás.

- Az új tulajdonosok januárban még nem tudták, hogy milyen forrásokból kívánják hosszú távon finanszírozni a zenekart. Azóta változott a helyzet?

- A parlament által elfogadott költségvetési törvénynek van egy úgynevezett hatos számú melléklete, amely egy több mint 1,7 milliárd forintos alapkeretet tartalmaz. Ide pályázhatnak azok a megyei jogú városok, amelyek korábban megyei működtetésű művészeti intézményt vettek át. Az idei évre ebből a keretből megoldható a fenntartásunk. Változik 2013-tól az előadó-művészeti törvény besorolása, a korábbi besorolások mellett lesz nemzeti kategória, és lesz egy kiemelt kategória is. Most úgy áll a helyzet, hogy az a hat vidéki szimfonikus zenekar, amely évtizedek óta regionális szerepkört is betölt, nemzeti besorolást kap. Ha így lesz, az automatikus, a pályázatokon fölüli biztosabb állami támogatást jelent majd.

- Változik-e az arculatuk, jövőképük attól, hogy a város lett a fenntartójuk?

- A főbb rendezvények, a bérletes koncertek, az iseumi nyári játékok helyszíne is Szombathelyen van, de nem szeretnénk a jövőben sem elhanyagolni a megyei, vidéki fellépéseket.


A jubileumról

- Milyen terveik vannak az ötven éves évforduló megünneplésére?

- Egy rendezvénysorozattal készülünk, amelynek a megkoronázása november 15-én lesz, amely pontosan az ötven évvel ezelőtti első bérletes hangverseny évfordulója. Április 6-án Verdi Requiemje csendül fel négy Kossuth-díjas szólistával, a Magyar Nemzeti Énekkarral, Petró János alapító karnagy vezényletével. Nagyon készülünk az idei nyári Iseumi Szabadtéri Játékokra, ahol három bemutató is lesz. Kétszer megyünk olaszországi turnéra, májusban és augusztusban, karmesterkurzuson veszünk részt Bécsben.

- Magas színvonalon játszik a zenekar, ezért nem rangon aluli szabadtéren, a főtéren játszani vagy népszerű filmslágerekből koncertet adni?

- Hetvenöt olyan egzisztencia van, akik Szombathelyhez kötődnek, itt laknak, ide kötődnek, szeretik ezt a várost és kis híján éhbérért dolgoznak évtizedek óta. A zene alapvető célja a szórakoztatás, a hétköznapok gondjainak feledtetése. Ha ezt olyan módon lehet megtenni, hogy Hollywood Classicot játszunk, akkor azt kell tenni. Ez nem von le semmit a zenekar művészi értékéből. A mi feladatunk - és nem holnap, hanem ma -, hogy a jövő koncertlátogatóit a hangversenytermekbe csábítsuk. Ezért fektetünk nagy hangsúlyt az ifjúsági koncertjeinkre, ezért fontosak a nyilvános és szinte ingyenes főpróbák, és ezért jelentősek azok a fellépések is, amelyeket a város különböző rendezvényein, köztereken vállalunk.

Kurtág György 1999-ben, Gonda Györgyhöz írt levele a szombathelyi Bartók Fesztiválról, melyet Jordán Tamás olvas fel.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Újra színpadon - Így élték meg a művészek a visszatérést

A pandémia miatti leállás során nemcsak mi, nézők szoktunk el a személyes kulturális élményektől, de bizony a művészeknek is újra kellett tanulniuk a színpadi jelenlétet és a közönséggel történő találkozást. Ennek a folyamatnak a lelki oldaláról kérdeztük őket.
Zenés színház

„Remélem, a nézők is velünk énekelnek” – interjú Dolhai Attilával a Palotakoncertek kapcsán

Július 23-án és 24-én ismét megrendezik a Budavári Palotakoncertet az Oroszlános Udvarban, amely idén Operettünnep címmel várja a zenés színház kedvelőit. A koncertről, a visszatérésről és a jövőbeli tervekről az est egyik szólistájával, Dolhai Attilával beszélgettünk.
Klasszikus

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Zenés színház

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Klasszikus arcus temporum

Középpontban Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága Pannonhalmán

Augusztus 27-29. között rendezik meg az Arcus Temporum Pannonhalmi Kortárs Művészeti Fesztivált, amelynek zenei gerincét idén Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága adja. A programot Klukon Edit és Ránki Dezső művészházaspár állított össze. 
Klasszikus ajánló

A természet, a mozgás és a művészet egysége

Idén nyolcadik alkalommal rendezik meg a Természet Operaháza Tisza-tavi Fesztivált július 30. és augusztus 1. között.
Klasszikus interjú

Herboly Domonkos: „Még jobban megbecsüljük a közönséget”

Megpróbáltatásokkal teli koncertévad van mögöttünk, ami az ország első számú együtteseit is próbára tette, szakmailag és lelkileg egyaránt. A Nemzeti Filharmonikusok főigazgatójával, Herboly Domonkossal beszélgettünk a tapasztalatokról és a következő évadra vonatkozó terveikről.
Klasszikus hír

Zongorabillentyűzetet formázó virágkompozíció Cziffra György tiszteletére

A Cziffra György-emlékév keretében különleges virágkompozíciót készített a FŐKERT Nonprofit Zrt a Szent István Parkba.