- Mint rendezőt és mint a MÜPA opera-programjainak szerkesztőjét is kérdezem Káel Csabát: miben hozott újat az idei, immár hetedik Budapesti Wagner-napok a korábbi évekhez képest?
- A Wagner-napokkal szemben immár elvárás, hogy valódi világsztárokat láthathassunk-hallhassunk, mellettük azonban egyre több kiváló magyar énekes kap lehetőséget. Ez azért is olyan fontos, mert van a magyar közönségben egyfajta szkepticizmus: hiába láthatjuk a legjobb énekeseinket nap mint nap az Operaházban, csak akkor hisszük el róluk, hogy tényleg jók, ha igazi világsztárokkal egy színpadon énekelnek. Másfelől a fesztiválnak köszönhetően minden évben gazdagodik az a félig szcenírozott játékmód, ami az elmúlt években a Művészetek Palotája védjegyévé vált.
A Schörghoffer-féle Ring a hihetetlen bonyolultságú és költségvetésű konkurens produkciókhoz képest sokkal szerényebb eszközökkel teremtett meg európai rangú és színvonalú előadásokat, melyek a hagyományos operarendezéseknél semmivel sem kevésbé intenzívek és mindennél jobban a zenére koncentrálnak - Fischer Ádám hathatós közreműködésének köszönhetően. A Wagner-napok eddig is figyelemre méltó színpadi megoldásai tehát egyfajta sűrítményét nyújtják a Müpa félig szcenírozott operaprodukcióban megismert eszköztárának - idén Mathias Oldag a Tannhäuserben pedig egy újabb dimenzióját tárta fel a játékmódjában rejlő lehetőségeknek.
|
Fischer Ádám, a Budapesti Wagner Napok művészeti vezetője az 2012-es sorozat záró előadása kapcsán - a 2012-es Budapesti Wagner-napok a Tannhäuserrel kezdődött és fejeződött be, közte A nibelungok gyűrűjét játszották - az MTI-nek elmondta: egyre biztosabb abban, hogy a világban a Wagner-életműről kialakult képhez, játékstílushoz újszerű megoldásokkal, sikerrel járult hozzá a fesztivál idén is, noha a rendező, a változatos munkássággal dicsekedő német Matthias Oldag először vitt színre Wagner-operát. "Remélem, hogy a következő év programja is szerves folytatása lesz az ideinek" - tette hozzá. "2013-ban, Richard Wagner születése 200., halála 130. évfordulójának évében A nürnbergi mesterdalnokokat mutatjuk be, ismét játsszuk a 2006-ban a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben elsőként színpadra vitt Parsifalt és a 2011-es premierünket, a Lohengrint, amelynek vezénylését Vajda Gergelyre szeretném bízni" - részletezte Fischer Ádám. A távolabbi jövőt illetően a karmester úgy vélekedett, Hartmut Schörghofer Ring-rendezése, az a modern felfogás és színpadkép, amely 2007-ben még merésznek számított, mára beérett, a közönség számára - a sikerből ítélve - teljesen elfogadottá vált. Így lehetséges, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben 2014-ben is ezt a sorozatot ismételhetik meg, esetleg csekély frissítéssel, ahhoz hasonlóan, amint Az istenek alkonya képi világa változott idénre. |
- A programkínálat jövőre alapvetően változik meg, hiszen a Ring lekerül a műsorról - Fischer Ádám már 2011-ben jelezte, hogy nem kíván a bicentenáriumi évben konkurálni Bayreuth-tal - , a Lohengrint pedig a fesztivál történetében először nem ő, hanem Vajda Gergely fogja vezényelni.
- Minden évben igyekszünk egy-egy új produkciót bemutatni - legalábbis amíg végére nem érünk a Wagner-oeuvre-nak (nevet). 2013-ban A nürnbergi mesterdalnokok bemutatójával készülünk, mellette a Lohengrint és a Parsifalt tűzzük újra műsorra. Mindent egybevetve kockázatosabb év elé nézünk, hiszen a Wagner-rajongók körében a Ring tart számot felfokozott érdeklődésre. A Mesterdalnokok ráadásul minden szempontból nagy kihívást jelent számunkra: a sok szereplő és a kórus miatt meglehetősen bonyolult színpadra állítani. A jövő év folyamán másrészt a koproduckiók terén is készülünk látványos lépéseket tenni, ezekről azonban most még korai beszélni. Nagyon boldog leszek, amikor már konkrétumokról számolhatok be, mert az egyben azt is jelenti majd, hogy megoldottunk minden, egyelőre előttünk tornyosuló problémát.
- Azt azért elárulhatja, milyen nehézségekkel kell szembenézniük?
- A Budapesti Wagner-napok esetében nem egy folyamatosan játszó operaház meglévő díszletével, jelmezével és társulatával megvalósuló produkcióiról van szó, amiket "csomagban" lehetne felkínálni más operaházaknak. A mi előadásaink olyan játszási struktúrában létrejövő produkciók, amelyeknek számos pontja nem fix. További kihívás, hogy rendkívül nehéz a Wagner-énekesekkel tervezni, hiszen általában három-öt évre előre le vannak kötve, és a koprodukciós partner szereposztással kapcsolatos igényeit sem feltétlenül ismerjük. Nem véletlen, hogy nem volt eddig ilyen típusú koprodukciós operajátszásra példa Magyarországon és hogy nagyon ritka egyelőre külföldön is. Bátor Tamás, a Müpa koprodukciós programjainak igazgatója mindenesetre végigkísérte az idei Wagner-napok előkészületeiet, és a Miskolci Operafesztivál élén szerzett nemzetközi tapasztalatait kamatoztatva, Fischer Ádámmal együttműködésben egyengeti a folyamatokat.
- Néhány hónapja a Művészetek Palotája és a Magyar Állami Operaház közös produckiója Ománban aratott zajos sikert - a Wagner-előadásokat milyen országokba vinnék?
- Egyrészt német nyelvterületre, másrészt a Távol-kelet irányába.
- A globális közönség eléréséhez jóval egyszerűbb eszköznek tűnik a világháló. Várható-e, hogy előbb-utóbb a Wagner-napok előadásai is követhetők legyenek a Müpa sikeres live webcast, azaz élő internetes közvetítései keretében, akár fizetős konstrukcióban?
- Több szempontból sem gondolom, hogy ez volna a jövő: egyrészt a világsztárok jogdíjkövetelései lénylegében kizárják az ingyenes elérés lehetőségét, másrészt az értékesítési terveink is más irányba mutatnak. Komoly tárgyalásokat folytatunk egy online iparági óriással, és ha elég ügyesek és szerencsések vagyunk, akkor az elsők között lehetünk, akik képanyaggal együtt teszik letölthetővé a Wagner-operákat. Az ehhez elengedhetetlen 5.1, illetve 6.1 csatornás hangrendszerünk üzemel, de még előtte vagyunk az egyébként is tervbe vett HD képrögzítésre való átállásnak. Csupán kormányzati jóváhagyásra várunk - a Művészetek Palotája minden egyéb tekintetben felkészült arra, hogy a jövőben megossza a világgal a Budapesti Wagner-napok produkcióit.
hírlevél
