Klasszikus

Messiaen assisi madarai

2002.10.25. 00:00
Ajánlom
Szent Ferenc diadalútja San Franciscóban

A város névadója csodát tett a San Franciscó-i Operában. A közönség vastapssal köszönte meg a katartikus élményt, a vezető lapok kritikusai az ország minden részéről elzarándokoltak, hogy hírt adjanak a nem mindennapi eseményről, a modern zene egyik óriása, Olivier Messiaen Assisi Szent Ferenc című operájának amerikai premierjéről. Valószínűleg ezzel a bemutatóval kezdődött az a programsorozat, amellyel a következő hetekben szerte a világon a tíz évvel ezelőtt elhunyt francia orgonaművészre és zeneszerzőre, Olivier Messiaenra emlékeznek.

A San Franciscó-i premier hatalmas sikert hozott, pedig nem könnyű műről van szó. A közel hatórás előadás nemcsak a nézőt, de a tíz ütőhangszerrel megerősített százhúsz tagú zenekart, a száztagú kórust, a szólistákat - Willard White-ot, aki méltóságteli, de sebezhető Szent Ferencet, és Laur Aikint, aki éterien tiszta Angyalt szólaltatott meg - egyaránt komoly kihívások elé állította.

"Nyilvánvalóan nem hagyományos operáról van szó. Nincs nyitány, a jeleneteket nem köti össze intermezzo, nincsenek szimfonikus betétek, de még áriák vagy duettek sincsenek. Nagyon messze vagyunk a mozarti vagy a wagneri operától. Ez zenei látványosság. De van kórus, mint például a Borisz Godunovban, a japán színházban vagy az ókori görög drámában" - írta művéről a francia zeneszerző.

Olivier Messiaen (1908-1992) zenei kifejezésmódjában bámulatosan gazdag és színes, ritmusban hihetetlenül összetett egyetlen operája mintegy szintézise rendkívüli pályafutásának. A mélyen katolikus Messiaen tudatosan fordult Szent Ferenc történetéhez. "Mindig is csodáltam Szent Ferencet, először azért, mert a szentek közül ő emlékeztet leginkább Krisztusra, másodszor, mert a madaraknak prédikált. Én pedig ornitológus vagyok." Nem véletlen, hogy a mű zenei csúcspontja az a jelenet, amelyben az Angyal bevezeti Szent Ferencet a "láthatatlan zene" világába, hogy részese lehessen a madarak kifogyhatatlanul gazdag hangzásvilágának csodájának.

Az opera nem szigorúan vett életrajzi darab, hanem nyolc jelenetben azokat a momentumokat emeli ki, amelyeken keresztül Szent Ferenc spirituális útja jól nyomon követhető: a küzdelmektől, a szenvedés elfogadásától a "tökéletes boldogságig".

A teljes operát eddig mindössze háromszor mutatták be; Salzburgban (1992 és 1998-ban Esa-Pekka Salonen és Kent Nagano vezényletével), Berlinben (2002-ban Marc Albercht vezényletével) és San Franciscóban (Donald Runnicle vezényletével).

A mű nemcsak zenei, de olyan színpadi kihívás is, amit szívesen vállaltak a legizgalmasabb rendezők. A salzburgi előadást napjaink egyik legmerészebb opera- és színházi rendezője, az amerikai Peter Sellars állította színpadra a legmodernebb technika felhasználásával, de hűen az opera szelleméhez. A katedrálisra emlékeztető mozdulatlan színpadkép a fluoreszkáló fények, videók, lézersugarak segítségével vált élővé, hogy a Szent Ferenc-i világ csodáinak örökös vibrálását idézze.

A berlini Deutshe Oper botrányba fulladt előadását a világhírű építész, Daniel Libeskind (Zsidó Múzeum - Berlin, Imperial War Museum - Manchester) rendezte. A zeneszerző özvegye, Yvonne Loriod zongoraművésznő a Frankfurter Allgemeine Zeitunghoz intézett levelében tiltakozott Daniel Libeskind "tapintatlan", "hivalkodó" rendezése ellen, aminek semmi köze sincs a mű szelleméhez. Libeskind élete első operarendezésében valóban semmiféle erőfeszítést sem tett arra, hogy Messiaen misztikus katolikus világát megértse, ehelyett látványos, öncélú színpadtechnikai megoldásokkal volt elfoglalva. Ahogy a Berliner Zeitung kritikusa panaszolta, egy "vallás ellen fertőtlenített Messiaen került a színpadra".

A San Franciscó-i Opera szemet gyönyörködtető, lenyűgöző produkciója német művészek (rendező, jelmez-, díszlettervező, világosító) csapatmunkájának eredménye. A rendező, Nicolas Brieger a kereszt árnyékában meghúzódó utat állítja középpontba, amelyen Szent Ferenccel együtt mindannyiunknak végig kell menni, ha a tökéletes boldogságot el akarjuk érni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A balatonfüredi Anna-bál mítosza és a valóság

Szombaton 193. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált, aminek névadó kisasszonyát lehet, hogy nem is Annának hívták.
Zenés színház

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Jazz/World

Egy életmű megünneplésének kihívásai

Az idén 85 éves Quincy Jones prominens társasággal ünnepelte a születésnapját a Papp László Budapest Sportarénában, az ő esetében azonban egy életműkoncert kivitelezése eleve problémás, a megvalósítás viszont a kényszerből leszállított elvárásokat is képes volt helyenként alulról súrolni.
Vizuál

Így látják a madarak az osztrák fővárost - VIDEÓ

Négy sas segítségével készítettek 360 fokos videót Bécsről. A madarak a Duna-toronyból és egy hőlégballonból indulva filmezték a várost.
Zenés színház

Fischl Mónika: „Vidám, színes kavalkád, sok humorral fűszerezve”

„A hazai operettjátszás koronázatlan királynője” – így mutatja be a Kult50 című kiadvány Fischl Mónikát – az emlékezetes Szilviát, Marica grófnőt, Glavári Hannát. Igazi primadonna alkat: hűvös, elérhetetlen és gyönyörűen énekel – a Palotakoncerteken is.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus videó

Videó: Kelemen Barnabásék totyogó kisbabája már az apját kíséri zongorán!

Ma este kezdődik a Fesztiválakadémia. "Elkezdődtek a próbák!" - írta Kokas Katalin, és közzétett egy videót, amelyen a férje a kislányukkal zenél.
Klasszikus magazin

Nem csak Ravel álmodta zenekarra az Egy kiállítás képeit

Sőt, még csak nem a századforduló zenéjének zenekari virtuóza volt az első, hanem egy orosz Rimszkij-Korszakov tanítvány.
Klasszikus videó

Ismerkedj meg a zongoristával, aki elefántoknak játszik klasszikusokat!

Vagy legalábbis az egyik biztosan. Ez derül ki abból a videóból, amelyet egy kalandos életű koncertzongorista osztott meg.
Klasszikus kórus

Solti Árpád nyerte a Mátrai Művészeti Napok zeneszerzői pályázatát

Solti Árpád műve nyerte el a Vox Mirabilis és a Muzsikál az Erdő Alapítvány zeneszerzői pályázatának fődíját, amelyet a Mátrai Művészeti Napok jubileuma alkalmából hirdettek meg
Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Koncertektől hangos kastélyok és várak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 21-én lesz hallható a 92.1-en.