Klasszikus

Messiaen hittestvérei lehetünk

2014.12.20. 12:06
Ajánlom
Messiaen édesanyja nem túl ismert költőnő volt: legnépszerűbb verseiben éppen anyaságát énekli meg.

Mosoly című költeménye fia Három dalába él tovább - a ciklus két másik dalának szövegét maga Messiaen, ez a különcnek, rendkívüli gondolkodónak is mondható francia írta meg. Messiaen zenéjét egyik legfontosabb hobbijából, valamint betegségéből érthetjük meg: a hobbi az ornitológia. Ez nem csak azt jelenti, hogy Messiaen leírta a madarak énekét, majd ezeket a dallamokat használta fel kompozícióhoz, a szeriális zene szabályai szerint, hanem egyfajta szemléletet is: a türelmes, a természet csodáiért lelkesedő ember, a természetre figyelő ember lelkesültségét és átszellemültségét érezni kompozícióiban. A csodálatot, ami megnyilvánul nem csak egy madárhang, hanem az erdő rezdülései miatt is. A csodálatot, amit nem tudott kioltani a második világháború - leghíresebb, Kvartett az idő végezetére című alkotását egy lágerben adták elő, nagy hidegben, ötezer fogoly előtt - sem.

Messiaen hívő katolikus volt, pontosabban jezsuita, sok tekintetben Pascal követője: mi sem jellemzőbb hitére, elkötelezettségére, mint az, hogy bár élete végéig templomi orgonistaként is szolgált (a párizsi Sainte-Trinité-ben), sosem írt liturgikus zenét. Csak olyan műveket, melyek a jezsuita hitgyakorlás egyik sarkkövének, a meditációnak, az Istenre figyelő tekintetnek gyümölcsei.

Messiaen buddhista is volt, katolikus is. Aki hallott már Jálics atyáról, arról, hogy ez a magyar jezsuita miképpen hasznosította hosszú - argentin - börtönévei alatt a keleti meditációs technikákat, miképpen jutott ezek segítségével közelebb Krisztushoz, nem gondolja azt, hogy ez a két vallás, szemlélet, kioltja egymást. Ahogy nem gondolta ezt szerzőnk sem. Messiaen egyik legfontosabb műve, az 1944-ben született 20 pillantás a gyermek Jézusra nem más, mint 20 meditációs objektum. Húsz mű, amiben el kell merülni, aminek nem az a lényege, hogy végighallgatjuk ezeket a műveket, és az érzelmeket generál bennünk, hanem az, hogy hallgatva azokat elmélyedünk, elvetjük azt, amit röviden egónak lehet nevezni. És átengedjük magunkat az égből áradó energiáknak.

A betegség, amiben Messiaen szenvedett, a szinesztézia. Vagyis a huszadik század eme fontos szerzője, nem csak hallotta, hanem látta is a hangokat. Hangmagasságtól, hangszíntől, hangerőtől függött, éppen milyet. Ha el kell képzelnem, milyen színeket látott, mikor a 20 pillantást komponálta, mindig a glóriák aranyszíne jut eszembe.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Lise Meitner nagy tisztelője vagyok” – a Nobel-díjas Krausz Ferenc a Rózsavölgyi új bemutatóján járt

Herendi Gábor rendezésében mutatta be két nagyformátumú ember és különleges tudós, az „atombomba atyja és anyjaként” emlegetett Otto Hahn és Lise Meitner szenvedélyes párviadalát február 16-án a Rózsavölgyi Szalon.
Zenés színház

A Manon Lescaut-t adja elő a Nemzeti Filharmonikusok a Müpában

Puccini operája hangzik el a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar következő koncertjén, a Manon Lescaut-t Vashegyi György vezényli és Káel Csaba rendezi.
Klasszikus

„Aki kíváncsi, mindig ki akar nyitni egy következő ajtót” – interjú Hámori Mátéval

Nemcsak azokhoz akar szólni, akik maguktól is bemennek a koncertterembe – Hámori Máté és a Danubia Zenekar azon igyekszik, hogy a legkülönfélébb emberek ráébredjenek, milyen fontos szerepet tölt be a zene az életünkben.
Zenés színház

Miklósa Erika alapítványával együttműködve indít posztgraduális képzést a Pécsi Tudományegyetem

Együttműködési megállapodást kötött a Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes által alapított KvintEsszencia Mesteriskola Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara. Az együttműködés keretében posztgraduális képzést indít az egyetem.
Vizuál

Szembenéz a világ kihívásaival a Berlinale

Talán minden eddiginél bátrabbnak és politikusabbnak tekinthető az idei Berlini Nemzetközi Fesztivál, amelynek szervezői már a megnyitó előtt kereszttűzbe kerültek. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idei szemlét is a sokszínűség és a tolerancia jegyében hirdették meg.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Négy kiváló muzsikus rögzítette Brahms zongoranégyeseit

Brahms mindhárom zongoranégyesét vette lemezre Giovanni Guzzo, Szűcs Máté, Perényi Miklós és Várjon Dénes. Az album március 1-jén jelenik meg a Hungarotonnál.
Klasszikus ajánló

Kalló Zsolt lesz az Anima Musicae vendégkoncertmestere

Legutóbbi Nádor termi koncertjükön a zseniális Mendelssohn zenéiből válogattak, február 24-én pedig a szintén csodagyerekként emlegetett Mozart remekművei csendülnek fel az Anima Musicae Kamarazenekar és mostani vendégük, Kalló Zsolt koncertjén.
Klasszikus interjú

„Aki kíváncsi, mindig ki akar nyitni egy következő ajtót” – interjú Hámori Mátéval

Nemcsak azokhoz akar szólni, akik maguktól is bemennek a koncertterembe – Hámori Máté és a Danubia Zenekar azon igyekszik, hogy a legkülönfélébb emberek ráébredjenek, milyen fontos szerepet tölt be a zene az életünkben.
Klasszikus hír

Nyílt levélben kért támogatást a Belgrádi Filharmonikus Zenekar

Az idei évben századik születésnapját ünneplő együttes február 9-i koncertjén a közönség előtt olvasta fel azt a levelet, amelyben nagyobb állami támogatást és évek óta ígért új koncerttermük megvalósulását kérték.
Klasszikus ajánló

Argentin dalok és olasz áriák – különleges műsorral érkezik a VeszprémFestre José Cura

A világhírű operasztár kifejezetten a veszprémi közönség kedvéért összeállított, csak itt hallható műsorában gitár- és zongorakísérettel előadott argentin népdalok és nagy ívű, szimfonikus zenekarral megszólaló operaáriák egyaránt helyet kapnak.