Klasszikus

Mesterek és tanítványok

2014.05.06. 06:58
Ajánlom
Lassan "belakják" a BMC-t a jelentős hazai előadók és együttesek - április 25-én a BFZ kortárszenei együttese adott itt hangversenyt Heinz Holliger vezényletével. Holligert sok minden köti a magyar zenéhez, mindenekelőtt Veress Sándor rá gyakorolt, meghatározó hatása. Ráadásul ezen a hangversenyen olyan külföldi szólisták működtek közre, akiket többek között Kurtághoz és Eötvöshöz fontos szakmai kapcsolatok fűznek. KRITIKA

Mindezt a koncert műsora annyiban tükrözte, hogy a nyitószám Veress egyik kései alkotása volt, példázva azt, hogy mester és tanítvány kapcsolata sohasem szakadt meg; ezt egy Schönberg-mű Holliger-átirata, majd a szünet után két eredeti Holliger-kompozíció követte. Ilyen módon a koncert valóban kortárs, az utolsó három évtizedben írt zenét mutatott be, ám egy évszázadot átívelő gesztussal fejet hajtott a mai kortárs zene egyik ősforrása, Arnold Schönberg előtt is.

Veress Sándor Orbis tonorum című, félórás, nyolctételes, kamarazenekari kompozíciója 1986-ban keletkezett, és sokan afféle zenei végrendeletet látnak benne, kétféle értelemben is. Egyfelől amolyan enciklopedikus - bár szubjektív - összefoglalása a 20. századi zeneszerzés alapvető megközelítési módjainak és eljárásainak; másfelől pedig egy élet - többnyire keserű és pesszimizmusra okot adó - tapasztalatainak végrendeletszerű összegezése. Erre utal a nyitó és a záró tétel címválasztása - „Tempi passati", illetve „Tempi da venire", de különösen az utóbbi után álló kérdőjel. Hogy a mű éppenséggel nem kelt lehangoló hatást, az a kifejezésmód frissességén, tömörségén és a formálás tisztaságán túl többek között annak köszönhető, hogy mindeközben Veress jellegzetes, fanyar humorérzékről is tanúságot tesz, s ezáltal egyszerre láttatja színükről és fonákjukról a világ dolgait, egyes tételekben úgyszólván burleszkszerű eszközökkel. S a hallgató számára a finom ízléssel felidézett ízek, színek, zenei szövetek élvezetéhez nagyban hozzájárult Holliger abszolút értő, világos és szuggesztív irányítása, illetve az együttes összecsiszolt játéka, közte olyan jelentős szólóteljesítményekkel, mint a hárfás Polónyi Ágnesé.

C76D0869-3880-438A-A5D7-7B7474958980

A Budapesti Fesztiválzenekar 2012. szeptember 29-i koncertje a Brugge-i Concertgebouwban

Schönbergnek a dodekafon fordulata előtt, 1911-ben keletkezett, op. 19-es Hat zongoradarabja minimális eszközökkel és minimális terjedelemben törekszik a lehető leggazdagabb zenei és érzelmi tartalom kifejezésére, s keletkezése óta tárgya a tanítványok és a fiatalabb zeneszerzők csodálatának és meghangszerelési kísérleteinek. Holliger átirata, illetve előadása kétségtelenül megőrizte a schönbergi ihlet magas hőfokát, és megvalósult a legtöbb, amit egy átiratról elmondhatunk: létének jogosultsága nem szorult rá semmilyen magyarázatra. A koncentrált élményt kirobbanó tetszés követte, ami alkalmat adott a teljes ciklus megismétlésére. A hangverseny második részében Holliger két 2012-ben írt alkalmi kompozíciója szólalt meg - ami persze semmit sem von le az értékükből: a Vízizene és az Aida is alkalmi kompozíció. Közülük az első, a vonósokra írt META ARCA azonban jóval játékosabb, oldottabb darab: ebben, fennállásának 50. évfordulója alkalmából, a Camerata Bern alapítójának és addigi hat vezetőjének-koncertmesterének alakját rajzolja meg sok humorral és empátiával, valamint a beavatottaknak szóló utalásokkal. Ezek az utalások, a nevek betűiből formált zenei motívumok a „gyanútlan" hallgató előtt rejtve maradnak ugyan, de az összességében is alig több mint tíz perces mű szenvedélyes, úgyszólván csajkovszkijos vonószenekari hangjával, kontrasztos sokszínűségével igen „hallgatóbarát" zene, amelyet az együttes dús és telített, intenzív hangzással szólaltatott meg, a koncertmester, Eckhardt Violetta remek szólóival.

A hangverseny legemlékezetesebb, meghatározó műsorszáma azonban feltétlenül a programot záró Janus, Holliger hegedűre, mélyhegedűre és kis zenekarra írott kettősversenye volt, amelynek szólistája két francia művésznő, Muriel Cantoreggi (hegedű) és Geneviève Strosser (brácsa) volt. (A két szólista a kortárs zene elkötelezett tolmácsolói közé tartozik, és gyakran lépnek fel együtt különféle formációkban.) Az egytételes, de - a zeneszerzői technika szempontjából is - világosan elkülönülő szakaszokra oszló versenymű érdesebb hangzásokat, több improvizatív és avantgárd elemet tartalmaz (pl. a fúvós hangszerek zörejszerű effektusok keltésére való felhasználását), mint az est folyamán megszólaltatott darabok bármelyike. Egyszersmind azonban - a Schönberg-műtől eltekintve - a legtöbb mélység, valóban szívszorító pillanat, elementáris erejű kérdés is ebben jelenik meg. Talán meg nem engedhető egyszerűsítéssel: ez a mű gyászról és vigaszról szól valódi költői erővel - egyszersmind rendkívüli és szépséges feladatokat róva a két szólistára. E kritika utolsó hangja legyen az ő dicséretük: mindketten abszolút szuverén, jelentékeny előadók - Geneviève Strosser ráadásul ritkán hallható tömörségű brácsahanggal -, akiknek a rendkívüli kisugárzása, fegyelme, egymással és a karmesterrel való összehangoltsága a szó szoros értelmében megkoronázta az estét.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Soha nem kellett méltatlan dolgot elvállalnom” – Moór Marianna 80 éves

Bakfisként 8750 kislány közül választották ki egy filmfőszerepre, amit több mint harminc filmes alakítás és száznál is több színházi bemutató követett. Moór Marianna életműve gazdag és teljes. A színésznő február 5-én tölti be a 80. életévét.
Zenés színház

Elhunyt Jürgen Flimm

A neves színházi és operarendezőt, a Salzburgi Ünnepi Játékok és a Berlini Állami Opera egykori vezetőjét február 4-én, életének nyolcvankettedik évében érte a halál.
Jazz/World

Beyoncé megdöntötte Solti György Grammy-rekordját

Az amerikai énekesnő immár harminckét díjjal büszkélkedhet, ezzel neki van a legtöbb Grammyje. A legjobb album díját Harry Styles kapta meg a Los Angeles-i ceremónián.
Vizuál

Dürertől Picassón át Damien Hirstig – A grafika történetének hatszáz évét öleli fel a bécsi Albertina három új kiállítása

Három kiállítását is a grafikának szenteli a bécsi Albertina: a Dürer.Munch.Miró című tárlat már látogatható, februárban nyílik az Andy Warhol bis Damien Hirst című kiállítás, márciusban pedig Picasso műveit mutatják be.
Vizuál

Cristian Mungiu legjobb filmjeit vetítik az Urániában

Február 16-án kerül a mozikba Cristian Mungiu legújabb filmje, az R.M.N. A Cirko Film és a Román Kulturális Intézet retrospektív vetítéssorozattal tiszteleg a román új hullám egyik legkiválóbb rendezője előtt február 9. és 12. között

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Hallgassa meg ön is a Szent Efrém Férfikar új lemezét!

Az együttes Kings & Queens címmel adta ki tizenhatodik albumát, melynek lemezbemutató koncertjére május 5-én kerül majd sor a Fonóban. A felvétel meghallgatható a nagyobb streamingplatformokon is.
Klasszikus hír

Február 20-ától lehet jelentkezni az idei Bartók Világversenyre

A szervező Zeneakadémia meghirdette a 44 000 euró összdíjazású, ezúttal hegedűsöknek rendezendő megmérettetését, a zsűriben most is elismert magyar és külföldi zenészek ülnek majd.
Klasszikus kritika

Dekonstruált dalok

Két egymás utáni napon, január 20-án és 21-én is olyan koncertre került sor a BMC Könyvtárában, amely a dal műfajának modern-kortárs utóéletével, feldolgozásaival foglalkozott.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kertész Lajos zongoraművész

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének tanárát, Kertész Lajos zongoraművészt, református teológust életének 98. évében érte a halál.
Klasszikus hír

Visszavon egy zeneelméleti könyvet az MMA Kiadó a fordítási hibák miatt

Roger Scruton A zenéről című kötetének fordításáról Tornyai Péter zeneszerző közölt kritikát, az észrevételek hatására a kiadó visszavonja és felülvizsgálja a kötetet.