Klasszikus

Mesterek és tanítványok

2014.05.06. 06:58
Ajánlom
Lassan "belakják" a BMC-t a jelentős hazai előadók és együttesek - április 25-én a BFZ kortárszenei együttese adott itt hangversenyt Heinz Holliger vezényletével. Holligert sok minden köti a magyar zenéhez, mindenekelőtt Veress Sándor rá gyakorolt, meghatározó hatása. Ráadásul ezen a hangversenyen olyan külföldi szólisták működtek közre, akiket többek között Kurtághoz és Eötvöshöz fontos szakmai kapcsolatok fűznek. KRITIKA

Mindezt a koncert műsora annyiban tükrözte, hogy a nyitószám Veress egyik kései alkotása volt, példázva azt, hogy mester és tanítvány kapcsolata sohasem szakadt meg; ezt egy Schönberg-mű Holliger-átirata, majd a szünet után két eredeti Holliger-kompozíció követte. Ilyen módon a koncert valóban kortárs, az utolsó három évtizedben írt zenét mutatott be, ám egy évszázadot átívelő gesztussal fejet hajtott a mai kortárs zene egyik ősforrása, Arnold Schönberg előtt is.

Veress Sándor Orbis tonorum című, félórás, nyolctételes, kamarazenekari kompozíciója 1986-ban keletkezett, és sokan afféle zenei végrendeletet látnak benne, kétféle értelemben is. Egyfelől amolyan enciklopedikus - bár szubjektív - összefoglalása a 20. századi zeneszerzés alapvető megközelítési módjainak és eljárásainak; másfelől pedig egy élet - többnyire keserű és pesszimizmusra okot adó - tapasztalatainak végrendeletszerű összegezése. Erre utal a nyitó és a záró tétel címválasztása - „Tempi passati", illetve „Tempi da venire", de különösen az utóbbi után álló kérdőjel. Hogy a mű éppenséggel nem kelt lehangoló hatást, az a kifejezésmód frissességén, tömörségén és a formálás tisztaságán túl többek között annak köszönhető, hogy mindeközben Veress jellegzetes, fanyar humorérzékről is tanúságot tesz, s ezáltal egyszerre láttatja színükről és fonákjukról a világ dolgait, egyes tételekben úgyszólván burleszkszerű eszközökkel. S a hallgató számára a finom ízléssel felidézett ízek, színek, zenei szövetek élvezetéhez nagyban hozzájárult Holliger abszolút értő, világos és szuggesztív irányítása, illetve az együttes összecsiszolt játéka, közte olyan jelentős szólóteljesítményekkel, mint a hárfás Polónyi Ágnesé.

C76D0869-3880-438A-A5D7-7B7474958980

A Budapesti Fesztiválzenekar 2012. szeptember 29-i koncertje a Brugge-i Concertgebouwban

Schönbergnek a dodekafon fordulata előtt, 1911-ben keletkezett, op. 19-es Hat zongoradarabja minimális eszközökkel és minimális terjedelemben törekszik a lehető leggazdagabb zenei és érzelmi tartalom kifejezésére, s keletkezése óta tárgya a tanítványok és a fiatalabb zeneszerzők csodálatának és meghangszerelési kísérleteinek. Holliger átirata, illetve előadása kétségtelenül megőrizte a schönbergi ihlet magas hőfokát, és megvalósult a legtöbb, amit egy átiratról elmondhatunk: létének jogosultsága nem szorult rá semmilyen magyarázatra. A koncentrált élményt kirobbanó tetszés követte, ami alkalmat adott a teljes ciklus megismétlésére. A hangverseny második részében Holliger két 2012-ben írt alkalmi kompozíciója szólalt meg - ami persze semmit sem von le az értékükből: a Vízizene és az Aida is alkalmi kompozíció. Közülük az első, a vonósokra írt META ARCA azonban jóval játékosabb, oldottabb darab: ebben, fennállásának 50. évfordulója alkalmából, a Camerata Bern alapítójának és addigi hat vezetőjének-koncertmesterének alakját rajzolja meg sok humorral és empátiával, valamint a beavatottaknak szóló utalásokkal. Ezek az utalások, a nevek betűiből formált zenei motívumok a „gyanútlan" hallgató előtt rejtve maradnak ugyan, de az összességében is alig több mint tíz perces mű szenvedélyes, úgyszólván csajkovszkijos vonószenekari hangjával, kontrasztos sokszínűségével igen „hallgatóbarát" zene, amelyet az együttes dús és telített, intenzív hangzással szólaltatott meg, a koncertmester, Eckhardt Violetta remek szólóival.

A hangverseny legemlékezetesebb, meghatározó műsorszáma azonban feltétlenül a programot záró Janus, Holliger hegedűre, mélyhegedűre és kis zenekarra írott kettősversenye volt, amelynek szólistája két francia művésznő, Muriel Cantoreggi (hegedű) és Geneviève Strosser (brácsa) volt. (A két szólista a kortárs zene elkötelezett tolmácsolói közé tartozik, és gyakran lépnek fel együtt különféle formációkban.) Az egytételes, de - a zeneszerzői technika szempontjából is - világosan elkülönülő szakaszokra oszló versenymű érdesebb hangzásokat, több improvizatív és avantgárd elemet tartalmaz (pl. a fúvós hangszerek zörejszerű effektusok keltésére való felhasználását), mint az est folyamán megszólaltatott darabok bármelyike. Egyszersmind azonban - a Schönberg-műtől eltekintve - a legtöbb mélység, valóban szívszorító pillanat, elementáris erejű kérdés is ebben jelenik meg. Talán meg nem engedhető egyszerűsítéssel: ez a mű gyászról és vigaszról szól valódi költői erővel - egyszersmind rendkívüli és szépséges feladatokat róva a két szólistára. E kritika utolsó hangja legyen az ő dicséretük: mindketten abszolút szuverén, jelentékeny előadók - Geneviève Strosser ráadásul ritkán hallható tömörségű brácsahanggal -, akiknek a rendkívüli kisugárzása, fegyelme, egymással és a karmesterrel való összehangoltsága a szó szoros értelmében megkoronázta az estét.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Csak röpülnék – beszélgetés Bodnár Erikával

Gyerekként József Attila versei adtak neki hitet. Sírni mindig szégyellt, nevetni csak a főiskolán tanult meg. Legendás művészekkel dolgozott együtt és sohasem elégedett meg azzal, ami már bevált. Új utakat keresve próbált meg röpülni, mindig egyre feljebb, s gondolatban talán most is egyik híres szerepében szárnyal. Bodnár Erika – Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész – már két éve nem lépett színpadra. Megtisztelő, hogy az otthonában beszélgethettünk vele.
Könyv

Elhunyt Kálmán C. György

Vasárnap hajnalban, hatvanhét éves korában elhunyt Kálmán C. György – tudatta a neves egyetemi tanár, irodalomtudós, kritikus, publicista féltestvére
Zenés színház

74 évesen elhunyt Edita Gruberová

A „Szlovák Fülemüle” becenéven is emlegetett, világhírű szoprán énekesnő halálhírét a család közlése alapján müncheni ügynöksége, a Hilbert Artists Management tette közzé.
Klasszikus

Egy legendás tanárra emlékezik a legifjabb generáció a Zeneakadémián

Varga Tibor hegedűművész-tanár emlékének szenteli október 18-i koncertjét a Pannon Filharmonikusok, melyen négy csodagyerek-hegedűművész is közreműködik.
Klasszikus

Még lehet jelentkezni a Hubay Jenő Hegedűversenyre

Október 22-ig várja a húszévesnél fiatalabb közép-európai hegedűművészek jelentkezését a Fesztivál Akadémia által szervezett Hubay Jenő Hegedűverseny

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Lengyel-magyar barátság - Emszt/Koszowski Duó első lemeze

A Folks című albumon lengyel és magyar zeneszerzők művei szólalnak meg az alkotók átiratában, szoprán szaxofonon és zongorán.
Klasszikus hír

Még lehet jelentkezni a Hubay Jenő Hegedűversenyre

Október 22-ig várja a húszévesnél fiatalabb közép-európai hegedűművészek jelentkezését a Fesztivál Akadémia által szervezett Hubay Jenő Hegedűverseny
Klasszikus ajánló

Egy legendás tanárra emlékezik a legifjabb generáció a Zeneakadémián

Varga Tibor hegedűművész-tanár emlékének szenteli október 18-i koncertjét a Pannon Filharmonikusok, melyen négy csodagyerek-hegedűművész is közreműködik.
Klasszikus hír

Újabb három évig Szinetár Miklós az Opera Örökös Tagjainak elnöke

A neves rendezőt, a Tagság jelenlegi elnökét október 12-én, az Eiffel Műhelyházban tartott közgyűlésen választották újra
Klasszikus videó

Ismerje meg Bella Máté új művét! – VIDEÓ

Bella Máté Titan című művét Szentpáli Roland mutatta be az Óbudai Társaskörben, 2021. szeptember 30-án, a 34. Minifesztivál – Magyar Kortárs Zenei Körkép koncertsorozatában. Videónkban a két művész mesélt a darabról.