Klasszikus

Mi a fene az az opusz 69?

2017.06.25. 09:42
Ajánlom
Biztos Ön is találkozott már azzal a furcsa számmal a zeneművek címe után: ez az opusz szám. De mi ez? És miért van rá szükség?

Imádunk rendszerezni, no meg kell is: ha minden szétesne, jó tudni, hogy van egy Beethoven-életmű, amelyet számok gondos sorrendje jelöl. Ennek többféle módja van: kezdjük az opusz számmal.

Az opus, vagy magyarosan opusz latin szó, azt jelenti: munka. Ennek a többes száma az opera, ami borzasztóan zavaró, hiszen egy műfajt is jelöl. Magyarul tehát mondunk olyat, hogy opuszok. Nagyjából a 19. század elejéig a zenekiadók saját maguk adtak opusz számokat a zeneművekhez, hogy viszonylagos időrendbe helyezzék az életműveket. Szóval ha

Dudák Staropramen cseh zeneszerző

gondosan, a művek keletkezési sorrendjében adta oda a kiadójának az elkészült kottákat,  a kiadó pedig ki is adta azokat, Staropramen úr az opusz számok alapján tökéletesen tudja, mit, mikor, mi után írt. Ideális esetben. (Persze ilyen nincs, ahogy Dudák Staropramen nevű komponista sincsen. Ezek egy-egy cseh sör nevei, na de nem véletlenül mondtam, hogy ideális esetben.)

Hogy mi az az opusz 69? Beethovennél például egy 1808-ban íródott csellószonáta.

Hogy mi az az opusz 69? Beethovennél például egy 1808-ban íródott csellószonáta. (Fotó/Forrás: IMSLP)

A valóság persze sosem ideális. Ha a zeneszerző két helyre adott kéziratokat, akkor máris össze-vissza számozták a műveit. Egy-egy dal vagy rövid kórusmű pedig nem is feltétlenül kapott számot, hiszen könnyebb megjegyezni egy olyan műdalcímet, mint az "Oh én drága söröm, miért melegedtél meg?", mint azt, hogy F-dúr dal, op. 56. Ugyanez ok miatt ritkán kaptak opusz számot az operák is.

Beethoven, mint mindenben, ebben is önfejű volt: ő az elsők között volt, aki saját kezűleg látta el opusz számmal a műveit. De ezzel is csak a baj van: mi van a fiókban maradó vagy befejezetlen művekkel? Vagy azokkal az alkotásokkal, amelyeket fiatalon írt a szerző, de csak jóval később közölt?

Ezeket a problémákat akarták megoldani a muzikológusok, de

valószínűbb, hogy csak tovább bonyolították a helyzetet.

Vivaldi műveit RV számok jelzik (a Ryom-Verzeichnis rövidítése, azaz a Ryom-jegyzék Peter Ryom után). Bach műveit Wolfgang Schmieder rendszerezte, ez a BWV (Bach-Werke-Verzeichnis) katalógus. Mozart műveit pedig a Köchel-jegyzékszámok jelölik. Bartók műveihez két jegyzéket is létrehoztak, az elsőt Szőllősy András zenetörténész, ez az Sz-jegyzék, a másodikat Somfai László, ez a Béla Bartók Thematic Catalogue. De ha az érettkori Hegedűversenyről beszélünk, nem érdemes ezekkel a számokkal dobálózni: Sz. 112., BB. 117. Semmi értelme. Hiszen tudható, hogy Bartóknak van egy fiatalkori hegedűversenye, illetve van a II. hegedűverseny, amelyet általában csak Hegedűversenyként emlegetünk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Könyv

Nyerd meg a nyári könyvtáradat!

Egy könyvcsomag hat szóért vagy ötven kötet egyetlen vásárlásért. Júliusban több kiadó is segít, hogy akár egész évre elég olvasnivalónk legyen.
Könyv

Ausztrália kedvenc krimiírója a természetet is szereplővé emelte

Jane Harper Ausztrália talán legsikeresebb krimiírója, aki magyarul a Gabo Kiadónál megjelent három regényében (Aszály, A természet ereje, Az elveszett férfi) úgy mutatja be a könyörtelen ausztrál környezetet, ahogyan korábban senki; zűrös családokról és kisközösségekről szóló történetei a hazai olvasókat is lebilincselték. A szerzőt fordítója, Roboz Gábor kérdezte.
Színház

Télig tart a nyár Szentendrén

A Szentendrei Teátrum augusztusban két ősbemutatóval indul és a nyár végével sem zárul. A kőszínházi évadban további bemutatók és előadások várják a közönséget Szentendrén.
Klasszikus

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Klasszikus hír

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Klasszikus hír

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Klasszikus magazin

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.
Klasszikus hír

Ennio Morriconénak szentelte a járvány utáni első koncertjét a milánói Scala

A 91 évesen elhunyt olasz zeneszerzőnek, karmesternek szentelte az újranyitás utáni első, közönség előtt tartott koncertjét a milánói Scala operaház hétfő este.