Több női szereplője van a zenének, mint amennyit látunk, de sokszor, ahogy a hétköznapi életben is, a nők láthatatlan feladatokat végeznek. Ideje azonban, hogy ezen változtassunk, és beszéljünk arról, hogy miért csak 20% a női előadók aránya az Artisjus szerint, és miért nem olyan biztatók a kelet-közép-európai perspektívák. Vagy hogy miért van kevés női hangszeres a jazzben, és miért a férfiak azok, akikért rajongnak, és a nők, akik rajonganak? És hogy milyen, ha van ilyen, a női zene, a női hang.
MusicaFemina sajtótájékoztató (Fotó/Forrás: Csabai Máté / Fidelio)
A fenti témákról beszélt Szabó T. Anna költő, műfordító, Gryllus Samu, a MusicaFemina és az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál művészeti vezetője, Barna Emilia szociológus, egyetemi adjunktus, Tóth Evelin énekesnő, Kézdy Luca hegedűművész, zeneszerző és Ernhaft Attila, a Művészetek Völgye gazdasági igazgatója, valamint Szálka Zsuzsanna, a MusicaFemina projektvezetője.
2020. január 8-án és 9-én ugyanis első alkalommal rendeznek MusicaFemina International szimpóziumot Magyarországon.
A kétnapos, angol és magyar nyelven folyó eseménysorozat fontos része a Gender and Creativity in Music Worlds konferencia – 14 ország tudósaival és szakembereivel. A szimpózium másik hangsúlyos eseménye a Hang-nem-váltás? magyar nyelvű, közösségi kerekasztalbeszélgetés: a zenei élet szereplőit – többek közt Palya Bea énekesnő, dalszerzőt, Vajda Gergely és Varga Judit zeneszerzőket, Süveg Saiid Márk producert –, kérték fel arra, hogy a nemek zenei színtereken megjelenő szerepéről és tendenciáiról beszélgessenek. A szimpózium különlegessége a magyar underground női fesztivál, a Ladyfest Budapest különkiadása, melyen német, lengyel és magyar előadók adnak koncertet. A tartalmukban összekapcsolódó eseményeket a Közép-Európai Egyetemen és a Három Hollóban rendezik meg.
Gryllus Samu, Szabó T. Anna, Kézdy Luca és Tóth Evelin (Fotó/Forrás: Csabai Máté / Fidelio)
Hogy mi lesz a két napban?
Gender and Creativity in Music Worlds Konferencia (január 8-9., Közép-európai Egyetem)
A kétnapos angol nyelvű tudományos konferencia során a világ tizennégy országából érkeznek elismert professzorok, egyetemi tanárok és kutatók. A zeneiparra koncentrálva, olyan témákban igyekeznek összefüggésekre rávilágítani az előadásaikban, mint a metoo megjelenése, a kortárs cseh alternatív női zenészek, a szabadság, nőiesség és család Palya Bea zenei világában, feminizmus és nőiség a zenében, a klasszikus zene oktatása, a nőiesség és hatalom módozatai a magyar világzenében, a nők, mint nők termékei a Broadwayn, a női zeneszerzőkkel való közös munka, vagy épp a nőiesség fetisizálása a J-pop világában.
A konferencián több kerekasztal-beszélgetésre is sor kerül. Zeneszerzők és előadóművészek az újzene gyakorlatának különböző témáiról: inspirációról, alkotásról, próbákról, előadásokról, műsortervezésről és a nemek szerepének viszonyáról beszélgetnek, olyan művészek részvételével, mint Szigetvári Andrea (zeneszerző, a Zeneakadémia elektronikus zenei média művészet szakirányának vezetője), Nagy Andrea (Ensemble Interface), Ania Karpowicz (Hashtag Ensemble) és Bíró Dániel (a bergeni Grieg Akadémia zeneszerzés tanára).
Rendkívül érdekesnek ígérkezik az a beszélgetés, amelynek témája A női művészek láthatóságának fokozása lesz. Beszélgetőtársak: Claudia Schwarz (Musictech Germany és Keychange), Tatjana Nikolic (Femix, Szerbia), Sophie Ransby (Southbank Center, Egyesült Királyság), Petneházy Flóra (Művészetek Völgye, Magyarország).
MusicaFemina sajtótájékoztató (Fotó/Forrás: Csabai Máté / Fidelio)
Hang-Nem-Váltás? (január 8., 17:00 Három Holló)
A programsorozat magyar nyelvű, – angol szinkrontolmácsolással kísért – eseménye a Három Hollóban lesz: az első két kerekasztal-beszélgetés a magyar zenei élet helyzetére fókuszál. A beszélgetések résztvevői: Varga Judit (zeneszerző), Palya Bea (dalszerző, előadóművész), Novotny Anna (újságíró), Vajda Gergely (zeneszerző), Süveg Saiid Márk (MC, producer), László Ferenc (újságíró), valamint Artner Sisso (újságíró) és Fazekas Gergely (muzikológus) moderátorok. A program részeként „Amikor a nő írja a dalt” – Női dalszerzők jelenléte a díjak és egyéb elért eredmények tekintetében világszerte, illetve Magyarországon címmel Tóth Péter Benjamin (Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület) tart előadást, a többi meghívott részvevő reflektálásával.
A beszélgetések után, a World Café formátumú közösségi beszélgetésre lesz lehetőség, melynek során a meghívott művészek a közönséget kisebb csoportokra osztva közösen nyitnak vitát egy-egy témában.
Ladyfest Budapest Extra (január 8. 20:30 Három Holló)
A MusicaFemina nem maradhat koncertek nélkül. A Ladyfest Budapest, 2017 óta megrendezésre kerülő női elektronikuszenei fesztivál különkiadására kerül sor a Három Hollóban január 8-án 20.30 órától, melyen három ország kiváló underground előadói: Lengyelországból a Rosa Vertov zenekar, Németországból Doris és Magyarországról a Musica Moralis lépnek fel.
A jelentkezési formanyomtatvány itt érhető el,
és elektronikusan beküldhető.
Mi az a MusicaFemina?
A MusicaFemina International négy európai ország (Ausztria, Szlovénia, Németország és Magyarország) kulturális szervezeteinek együttműködése, melynek célja felhívni a figyelmet a különböző zenei területeken működő mai és történelmi női alkotókra a partnerek által szervezett eseményeken, illetve azok környezetében. Az együttműködés elsődleges fókusza a komolyzenei zeneszerzőnők munkája, de emellett a dalszerzők, népzenei, világzenei előadóművészek is helyet kaptak a programban. A projekt magyarországi eseményeinek fontos célkitűzése új alkotások létrejöttének támogatása, melyek bemutatására szélesebb közönséget megszólító, nagyobb látogatottságú eseményeken, tehát elsősorban nem speciálisan tematizált rendezvényeken kerül sor.
Az Átlátszó Hang fesztiválról itt írtunk.
Idén a nőnapon indítottuk el Nők a klasszikus zenében és a jazzben című sorozatunkat, amelynek legutóbbi részét itt olvashatod!
Kapcsolódó
A nőkre figyel az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál
A januárban megrendezett fesztiválon kiemelt fontosságúak lesznek a kortárs női zeneszerzők és alkotók munkái. A korábbi évekhez hasonlóan az újzene iránt érdeklődők a Müpában, a Trafóban, a Zeneakadémián és a Francia Intézetben hallhatnak koncerteket.
Kapcsolódó
A zeneszerzőnő, akit csak a brácsások ismernek
Amikor Rebecca Clarke jelentős díjat nyert egy zeneszerzőversenyen, azzal „gyanúsították”, hogy nem létezik. Történet egy olyan korból, amely nem hitte, hogy a nőknek tehetségük lehet a komponáláshoz.
hírlevél
