Klasszikus

Mi a közös a titániumban és egy szimfonikus zenekarban?

2018.03.27. 15:55
Ajánlom
Ezt a kérdést igyekszik megfejteni a Pannon Filharmonikusok bérletsorozata a Müpában: mindenekelőtt nagyszerű zenékkel és zenészekkel. A Bogányi-testvérek, Eötvös Péter, Gilbert Varga és egy káprázatos, fiatal csellista is az együttessel muzsikál.

1791-ben Haydn Londonba érkezik, ezzel elkezdődik életének utolsó, nagy szakasza: oxfordi díszdoktorrá avatják, és négy nagy szimfóniát ír az évben. Eközben néhány ezer kilométerrel távolabb Mozart legnagyobb művein dolgozik: a Klarinétversenyen, utolsó zongoraversenyén, a Titus kegyelmén, és persze a Varázsfuvolán, illetve a Requiemen.

Ugyanebben az évben egy William Gregor nevű ásványkutató különleges fémre bukkan a Kelta-tengernél, Cornwall tartományban.

A titánium nevét a görög titánok után kapja néhány évvel később: ez a fém az élőlényekben, a vízben, a talajban és a sziklákban is megtalálható.

A titánium kvarc formában kitárulkozó színgazdagsága ihlette a Pannon Filharmonikusok új bérletsorozatát is. A titán „egyszerre kemény és megformált, lány és finom. Akár egy szimfonikus zenekar.”

És éppolyan pazar, mint például egy szimfónia:

lQ3sGNp

lQ3sGNp (Fotó/Forrás: Reddit)

2018 szeptembere és 2019 áprilisa között öt koncertet ad a Müpában a vidék egyik legjobb zenekarának méltán nevezett Pannon Filharmonikusok. A Titánium bérletsorozat koncertjeit az alábbiakban mutatjuk be.

Bécs

Bécs (Fotó/Forrás: Pixabay)

Bécsi ikonok

Szeptember 28-án a zene fővárosát idézik meg Schönberg, Mozart és Schubert művei. De nem Bécs, a keringők fővárosa jelenik meg ezen a hangversenyen, hanem a nagy, örökérvényű művek ihletője; Mozart és Schubert városát, ahol sokezres tömeg ünnepelte Beethovent, és ahol – a második bécsi iskola létrejöttével – a modern zene megszületett.

Az este Schönberg II. kamaraszimfóniájával kezdődik, amelyet azért nevezhetünk összegző alkotásnak, mert a fiatal Schönberg kezdte el, és az érett komponista fejezte be harminchárom évvel később. Ezt a brácsára, hegedűre és zenekarra írt Esz-dúr sinfonia concertante követi Mozarttól, amely műfaját tekintve rendkívül modern volt a keletkezése idején, szerzője pedig azzal tette még izgalmasabbá a művét, hogy fél hanggal feljebb hangolva egész más energiát adott a brácsának.

A koncert második része egy – a kilencedik számnak kijáró méretű – mammutszimfónia. Schubert Nagy C-dúr szimfóniájának a története is izgalmas: nem tudjuk, hogy előadták-e a szerző életében, de amikor tíz évvel a halála után, 1838-ban huszonéves Robert Schumann Bécsben járt, egy kéziratot kapott egy férfitól. Természetesen a C-dúr szimfónia kottáját, amelyet aztán Mendelssohn mutatott be Lipcsében.

Közreműködik: Alexander Zemtsov – brácsa; Benjamin Schmid – hegedű. Vezényel: Bogányi Tibor

Bogányi Gergely és Bogányi Tibor

Bogányi Gergely és Bogányi Tibor

Tündérkert és katedrális

Két, egészen különböző zenei világ Mendelssohn g-moll zongoraversenye és Bruckner V. szimfóniája. November 30-án, az együtt is színpadra álló Bogányi Tibor és Gergely koncertjén ez a két mű áll párban: Mendelssohn zenéje „tündérkert”, Bruckneré pedig „katedrális”.

„Bruckner műveivel későn kezdtem foglalkozni. (...) A hangulati elemei és a zene mélysége mentén bátran kijelenthetem, művei olyanok, mintha Isten szólna hozzánk” – mondta a nehezen megközelíthető zeneszerzőről az est karmestere. A zongoraversennyel kapcsolatban Bogányi Gergely pedig elmondta, hogy tizenéves kora óta a repertoárján van, és mindig azzal az izgalommal várja az előadását, amely egyébként a műben is megjelenik.

Erik Satie

Erik Satie

Könnyed elegancia

Aligha van különcebb zeneszerző Erik Satie-nál: a francia művész, aki négy évvel volt fiatalabb Debussynél, két-három zongoradarabbal írta be magát a zenetörténetbe. Ezek a gymnopédiák – az abszurd, jelentés nélküli műfaji elnevezést Satie alkotta. Egy alkalommal a zeneszerző ellátogatott a Le Chat Noir (A fekete macska) éjszakai kabaréba, ahol – nem lévén még ismert, sem elismert – gymnopédistaként mutatta be magát. „Gymnopédista? Ez aztán a foglalkozás” – mondta állítólag tűnődve a szórakozóhely vezetője. Azóta is tudományos publikációk sora próbálta megfejteni, mit jelent a szó. Több mint valószínű, hogy semmit. És mindent.

2019. január 29-én Gilbert Varga dirigálásával lép fel a Pannon Filharmonikusok. Az előbbi anekdotában megidézett Három gymnopédia is elhangzik (Debussy és Poulenc hangszerelésében), illetve Karol Szymanowski I. hegedűversenye , amelyet a zenetörténet méltán tart az első haladó, modern hegedűversenynek. Az 1916-os művet egy Tadeusz Miciński-vers ihlette: „Nekem zengjen minden madár / Mert istennőt veszek ma feleségül” – és a concerto is ehhez hasonlóan gyönyörű.

A műsor második felében szintén egy francia mű, Franck d-moll szimfóniája szól, az a darab, amely a maga korában – kicsivel a korábban emlegetett Debussy és Satie, illetve az ő mesterük, Gabriel Fauré fellépése előtt – új energiát adott a francia zenének. Az est szólistája az 1989-ben született Benjamin Beilman, akit egy skót újságban így méltattak:

„Figyelemreméltó tehetség, aki gazdagsággal és ritka mélységgel játszik; elbűvölő és ragyogóan szórakoztató.”

Eötvös Péter

Eötvös Péter (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Müpa)

Eötvös 75

Ha van a Bartók utáni magyar zenének szentháromsága, akkor az Ligeti György, Kurtág György és Eötvös Péter – és egyébként büszkén jelentjük, hogy nem csak mi, magyarok gondoljuk így. A hetvenötödik évében járó Eötvös Péter karmesterként és komponistaként is egyaránt világszerte elismert, operái a legnagyobb operaházak műsorán szerepelnek, zenéje pedig sosem unalmas vagy barátságtalan: fantasztikus zenekari színeket kever, drámai hatásában vetekszik a nagy klasszikusokkal, és a közönségnek szól. „A kulturális nyitottság az, ami érdekel” – mondta egy interjúban.

A 2019. március 8-i hangversenyen három nagy művét halljuk. A The Gliding of the Eagle in the Skies című zenekari darabot egy baszk hangszer, a tamburo basco ihlette, az Alle vittime senza nome (A névtelen áldozatoknak) a tengeren, csónakokban életüket vesztett menekülteknek állít emléket. A Halleluja – Oratorium Balbulum c. világi oratorikus mű a dadogók védőszentjéről, Notker Balbulusról szól, akit egyébként Esterházy Péter ajánlott Eötvös figyelmébe.

A próféta hiába látja a jövőt, és hiába mondaná, hogy mi fog történni, mire dadogva sikerül megfogalmaznia, az esemény be is következik.

Pazar posztmodern kép, amelyet megfeleltethetünk Esterházy írói alakjának is.

Közreműködik: Iris Vermillion, Eric Stoklossa (ének), Mácsai Pál (narrátor), a Magyar Rádió Énekkara (karig. Pad Zoltán). Vezényel: Eötvös Péter.

Marie-Elisabeth Hecker

Marie-Elisabeth Hecker

A cselló lelke

Marie-Elisabeth Hecker éppen abban a városban, Zwickauban született, mint Schumann, már tizenkét évesen országos versenyeket nyert, a zenei nagyhatalomnak mondható Németországban, a Rosztropovics-csellóversennyel lett nemzetközileg ismert 2005-ben, azóta pedig kapkodnak érte. 2019. április 26-án Dvořák h-moll gordonkaversenyét játssza a Pannon Filharmonikusokkal. „Ahogy Marie-Elisabeth játszik, az egyszerűen elbűvölő” – mondta az est karmestere, Vass András. – „Tökéletes a technikája, minden a helyén van, de nem ez a lényeg, hanem a mérhetetlenül mély kifejezőerő, amely belülről fakad.”

Műsor: Dvořák: h-moll gordonkaverseny, VII. szimfónia.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Jazz/World

Gryllus Samu hangszerelte át Gryllus Dániel Weöres Sándor prózájára komponált dalsorozatát

Weöres Sándor költői prózájának, az 1945-ben publikált A teljesség felének sorai közmondásként ma is köztünk élnek. Ezeket a gondolatokat ültette át a zene nyelvére Gryllus Dániel csaknem 40 évvel ezelőtt, most pedig fia hangszerelésében lesznek hallhatóak február 5-én, a Magyar Zene Házában.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Színház

Az eltűnt idő nyomába ered Hajduk Károly

Jancsó Júlia fordítása nyomán elevenedik meg Marcel Proust kultikus műve, Az eltűnt idő nyomában Fischer Iván Lakásszínházában, február 5-én.
Könyv

A sors kövei – 140 éve született Virginia Woolf

A modern angol próza és lélektani regény egyik megteremtőjeként is ismert Virginia Woolf a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi alkotója, aki bár sikeres írói karriert tudhat maga mögött, az életében elszenvedett traumákat sosem tudta feldolgozni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Minden korosztályból várja az énekelni szerető gyerekeket a Magyar Rádió Gyermekkórusa

Nagycsoportos óvodások és általános iskolás gyermekek számára hirdet felvételt a Magyar Rádió Művészeti Együttesei tagjaként működő Magyar Rádió Gyermekkórusa. A jelentkezési határidő a leendő elsősöknek február 23., a felsőbb évfolyamokba jelentkezők számára pedig április 4. 
Klasszikus videó

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?
Klasszikus gyász

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Klasszikus ajánló

Kurtág György életműve előtt tisztelegnek a BMC-ben

A zeneszerző fia, ifjabb Kurtág György, Kiss Péter zongoraművész, valamint egy francia művészekből álló kamaraegyüttes ad koncertet a Budapest Music Centerben február 18-án.
Klasszikus interjú

„Minden művészet a káoszból épül fel” – Beszélgetés a Chaos String Quartet tagjaival

Második helyezést ért el a tavaly ősszel tartott Bartók Világversenyen, és a Fidelio különdíjával is gazdagodott a bécsi központú, de különböző nemzetiségű fiatalokból álló Chaos String Quartet. A vonósnégyes két hegedűse, Susanne Schäffer és Kruchió Eszter mesélt együttesükről, a versenyen szerzett élményekről és arról, hogy milyen különleges helyszíneken léptek már fel.