Klasszikus

"Mi a másik ember tehetségével dolgozunk"

2015.07.07. 07:00
Ajánlom
Kocsis-Holper Zoltán II. díjat nyert a Fiatal Karvezetők 8. Nemzetközi Versenyén, az olaszországi Torinóban. Bár a verseny történetében több magyar karnagy szerepelt sikeresen, eddig senkinek nem sikerült ilyen kiemelkedő eredményt elérnie. A fiatal karvezető Sopronban alapfokú művészeti iskolában tanít, mellette pedig három amatőr kórust vezet. Az interjúban a versenyről és szakmai hitvallásáról beszélgettünk. INTERJÚ

- Mi volt az a személyes indíttatás, ami miatt elkezdtél karvezetéssel foglalkozni?

- Én nem akartam zenész lenni, színész akartam lenni. Kétszer felvételiztem a Színművészeti Egyetemre, de egy idő után éreztem, hogy nem ez az én utam. Egy évig jártam Sopronban a a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karára, hogy legyen valami pénzkereső szakmám, de azt sem éreztem a megfelelő útnak. Közben már 2001-től működött a Kórus Spontánusz a vezetésemmel, és ott a barátaim feltették nekem a kérdést, hogy miért nem leszek hivatásos karnagy, ha egyébként is ezzel foglalkozom. És akkor elgondolkodtam, hogy valóban a zene az, ami hét éves korom óta mindig is része volt az életemnek. Felkészültem a zeneakadémiai felvételire, fölvettek, és azóta életem legjobb döntésének tartom, hogy zenei pályára léptem. Most már látom azt is, hogy mire voltak jók a kitérők. Egyrészt mert ehhez a szakmához is kell a színészet: kiállás, kommunikáció, a közönség felé való közvetítés. Másrészt a közgazdaságtanban ugyanúgy a logikus gondolkodást kell használni, mint a zenében.

- Ha jól tudom, több kórust is vezetsz Sopronban és környékén.

- Igen, három kórussal dolgozom. Tizennégy éve működik az említett Kórus Spontánusz, ami a főprofilomnak nevezhető. Ez a kórus amatőr ifjúsági vegyes karként indult, de most már ötvennégy éves kórustagunk is van és az elmúlt tizennégy év alatt véleményem szerint egy rendkívül jó amatőr kórussá fejlődtünk. 2008-ban például arany és ezüst minősítést szereztünk a grazi kórusolimpián, tavaly nyáron pedig Rigában volt kórusolimpia, ahonnan ugyanezzel az eredménnyel jöttünk vissza. Ez annak is köszönhető, hogy az itt éneklő barátaim vevők voltak a komolyabb munkára, amire bennem mindig is megvolt a vágy. Emellett vezetem Doborjánban a Raidingi férfikart és a soproni református gyülekezet Gárdonyi Zoltán Énekkarával is immár tíz éve dolgozom.

- Hogyan zajlott a verseny Torinóban?

- Ötvenheten jelentkeztünk a versenyre az interneten keresztül önéletrajzzal és olyan videókkal, amelyeken vezényeltünk. Ez alapján választotta ki a szakmai zsűri azt a tizennyolc embert, akik részt vehettünk Torinóban a versenyen. Ott három fordulóban mérettettünk meg, melyekre már harminc darabból kellett felkészülni. Ezek közül a helyszínen sorsolták ki azokat, amelyeket az öt különféle kórussal be kellett mutatnunk. Szakmai szempontból a technikai felkészültséget, a zeneiséget és a kommunikációt értékelték.

- Mik azok a szempontok, amelyekre különös hangsúlyt kell fektetni egy versenyre való felkészülés során?

- Sokan azt gondolják, hogy a karnagy tulajdonképpen egy „tempóadó gép", egy „élő metronóm", de ez nincs így. Én azt szoktam mondani, hogy a karmesterek és a karvezetők feladatának nagy része véget ér addigra, amikor elkezdődik a koncert. Ez a munka pedig nem csak a technikai felkészülésről szól, hanem nagy százalékban a kórustagok lelki, mentális felkészítéséről, tehát ez pedagógia. Azt kell elérnünk, hogy az előttünk álló emberek elhiggyék, hogy a bennük lévő adottság csodákra képes. Tehát mi folyamatosan a másik ember tehetségével dolgozunk, és ez nagyon-nagyon felelősségteljes dolog. Hogy hogyan lehet ezt versenyeztetni? Azt gondolom, hogy ez teljesen szubjektív, mint minden művészeti tevékenység esetében. Ezért én úgy vágtam neki a versenynek, hogy azt gondoltam: ha bejutok a döntőbe, az már egy kiváló eredmény.

- Ehhez képest a második helyezést érted el, és az olasz kórusművek legjobb előadásáért járó különdíjat is neked ítélték. Ugyanakkor nem ez az első szakmai díjad. A pályád szempontjából mit jelent ez az elismerés?

- Mivel én Sopronban dolgozom, ilyen jellegű professzionális kihívásokkal ritkán találkozom. Úgyhogy nekem arra volt jó ez a verseny, hogy felmérjem, hol tartok és mit tudok kezdeni ilyen profi együttesekkel. Mint kiderült, nem csak az amatőr kórusmozgalomban érzem jól magam, hanem a profi kórusok élén is. Borzasztóan szeretek gyerekekkel foglalkozni, de van az embernek egy olyan szakmai énje, ami időnként keresi a kihívásokat. Úgyhogy most nyitottá váltam minden szakmai lehetőségre.

- A Kodály-módszer jelentőségét miben látod?

- Szerintem ez a világ legjobb "nyelvtanulási" módja. Egy zseniális eszköz arra, hogy azt a nyelvet, amit úgy hívunk, hogy zene, minél több ember megtanulhassa. Azért is örülök annyira, hogy alapfokon taníthatok, mert a Kodály-módszer értelmét leginkább itt látni: a hat-hét éves apróságok ezen keresztül tanulják meg a zene "der-die-das"-át, az alapjait. Másrészt úgy látom, hogy azokban a régiókban, ahol ezt a módszert jól művelik, ott sokkal könnyebb dolgozni egy kórussal, mert már vannak zenei tapasztalataik.

- Mit gondolsz, hogy állunk a nemzetközi mezőnyben a hazai karmesterek felkészültségét tekintve?

- Most láttam egy nagy szeletet a nemzetközi mezőnyből és azt kell, hogy mondjam, hogy most a nemzetközi mezőny is rendkívül profi karnagyokat vonultatott föl. Nem is tisztem megítélni, hogy hogyan állunk a világban. De van egy olyan népzenei kincsünk, amivel jó lenne többet foglalkozni. A zene áthatja a mindennapjainkat. Csak körül kell nézni: mindenki szeret zenélni, zenét hallgatni, énekelni, vagy táncolni - azt gondolom, hogy ebből lehet töltekezni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Színház

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Klasszikus interjú

„A Kárpát-medencei népzene ihletforrás számomra”

A Bartók Világverseny első helyezése után az Artisjus Junior díját is begyűjtötte Dobos Dániel. A fiatal zeneszerzőt inspirációkról, jövőbeli célokról kérdeztük bemutatkozó interjúnkban.
Klasszikus díj

Dés László és Kurtág György is az Artisjus díjazottai között

Dés László életműdíjat vehetett át, Szabó Tibor (Magna Cum Laude) az év zeneszerzője, Bérczesi Róbert (Hiperkarma) pedig az év szövegírója címet kapta meg az Artisjus 2019-es díjainak átadóján.
Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör márciusi programjából

Korcsolán Orsolya, Kristóf Réka, az Anima Musicae, Fejérvári Zoltán és a Mini Acoustic Trio koncertjeit ajánlja az Óbudai Társaskör márciusban.