Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

2018.11.11. 08:10
Ajánlom
Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?

„A hat félhangnyi távolság bővített kvart vagy szűkített kvint, neve tritónusz” – röviden ennyi a válasz az egyik, a címben feltett kérdésre, és ez korántsem hangzik ijesztően. Mégis: a tritónusz önmagában van annyira disszonáns, hogy a zeneszerzők évszázadokig elkerülték a használatát. Ráadásul Schiff András szerint ez a hangköz jellemzi Magyarországot. De hagyjuk a politikát!

tritonusz-161255.jpg

A tritónusz

Minden diatonikus skálában egyetlen tritónusz van, dúr skála esetén a negyedik és a hetedik fokok között. C-dúrban ez az F és a H hang, G-dúrban a C és a Fisz – és így tovább. Az ördög hangköze megnevezést – latinul diabolus in musica – onnan kapta, hogy a fül számára nem éppen kellemes a hangzása.

Ma már a zeneszerzők bátran használják a hangközt, amelyet akár felfoghatunk egy hiányos szeptimakkordként is. A legenda, miszerint az egyház kifejezetten tiltotta a templomi zenében, ebben a formában nem igaz, de a komponisták a középkorban és a reneszánszban valóban kerülték a szerepeltetését.

Két hang akkor szól együtt jól, ha a rezgésszámuk egyszerűen aránylik egymáshoz. Egy hang oktávja a rezgésszámának duplája, egy hang és a kvintjének Herz-száma 2:3 arányban áll egymással. A tritónusz azonban... hát: az arány 45:32. Nem éppen egyszerű aránypár.

Az emberi agy ösztönösen konszonanciát, szép hangzást keres a zenében, a tritónuszt hallva pedig vágyik a feloldásra.

Ezt a jelenséget Wagner aknázta ki leginkább a Trisztán és Izoldában, a Trisztán-akkordban ugyanis szintén szerepel szűkített kvint.

Hallott már a Trisztán-akkordról?

Kapcsolódó

Hallott már a Trisztán-akkordról?

Ha nem, akkor is biztos vagyok benne, hogy hallotta már. Születésnapján ezzel a híres hangzattal emlékezünk Wagnerre.

De ha már a középkori zenét említettük… A zeneszerzők tulajdonképpen nem csak a hangzatot kerülték, hanem azt a hangsort, amelyben a skála első és ötödik foka szűkített kvint hangközt jelentenek: ez a lokriszi hangsor. Eme zenetörténeti korban a hangnemek helyett hangsorokban gondolkodtak. A hétfokú, diatonikus rendszernek hét modusa (hangsora) van: a ion, a dúr, a fríg, a líd, a mixolíd, az eol és a lokriszi. Vannak hangsorok, amelyek örömöt sugároznak (ion, líd), mások inkább szomorúak, gyászosak (dór, fríg).

modusok-125532.jpg

Modusok

Hogy jobban megértsük, elég a zongorához ülni, és csak a fehér billentyűket használni. A ion C’-től C’’-ig tartó hét hang, ma úgy nevezzük, dúr. A dór a ré-sor, tehát D’-től D’’-ig tart. A fríg mi-től kezdődik, a líd a fá-tól, a mixolíd a szó-tól. (Mixolíd számos Beatles-dal, például a Get Back, a Paperback Writer, a She Said She Said, a Tomorrow Never Knows, ahogy arra Bernstein annak idején sűrűn rámutatott.) Az eol ma úgy ismert, mint természetes moll, amelynek hetedik foka az első foktól kis szeptim távolságra van, és a skála kvintakkordja sem dúr, hanem moll.

És itt érünk el a lokriszi modushoz, amely a görög Lokrisz tartományról kapta a nevét. Ez egy rendkívül ritkán használt modus volt a görögöknél is, hamar ki is kopott: a II-III. században élő Athenaeus görög tudós csökevényesnek és ósdinak nevezi. Később a modern zene felfedezte ugyan, de erre is csak néhány példa akad. Debussy Jeux című, utolsó nagyzenekari művében három szakaszban is használja a lokriszi hangsort, az izlandi énekes-dalszerző, Björk pedig az Army of Me című, 1995-ös dalában az egész basszusszólamot ebben a modusban komponálta. És mondani sem kell, a tritónusz lényeges eleme az egész világon ismert, de ismeretlen szerzőtől származó zongoradarabnak, a Szamárindulónak (németül: Der Flohwalzer).

Ami a tritónuszt illeti, megtalálta a szerepét a hétköznapi életben is. Számos riasztó, sziréna és a telefonos csengőhang használja, hiszen a hangzatot alkotó két hangra mindenki felkapja a fejét – ha nem is örömében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Liszt Ferenc szépunokája ez a csodakamasz zongoraművész

Ahogy a középkorú és idősebb generációk birtokba vették a közösségi médiát, úgy futott fel Michael Andreas Häringer karrierje is. A most tizenhét éves zongoraművész nem csak ragyogó tehetség, de kivételesen népszerű is.
Vizuál

Mutatjuk, hol találja a ma 75 éve elhunyt Róth Miksa alkotásait!

Sőt, galériánkban azokat az enteriőröket is, amelyek már elpusztultak. Róth elsőként ismerte fel a monarchiában a Tiffany-üveg alkalmazásában rejlő lehetőségeket, és mesteri szintre emelte az üvegművészetet. 1944. június 14-én halt meg Róth Miksa üvegfestő és üvegmozaik-készítő.
Vizuál

Elhunyt Franco Zeffirelli

A hosszú betegség után elhunyt rendező 96 éves volt. Firenzében helyezik örök nyugalomra – számolt be róla a hvg.hu.
Könyv

12 izgalmas kötet a Könyvhétről

Mi ezeket a könyveket szeretnénk látni a könyvespolcunkon. Szubjektív válogatás a most megjelenő újdonságokból.
Könyv

Simon Márton nyitotta meg a 90. Ünnepi Könyvhetet Budapesten

Simon Márton költő ünnepi beszédével megnyílt a 90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok csütörtök délután a Duna-korzón, Budapesten.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus koktélparti

Liszt Ferenc szépunokája ez a csodakamasz zongoraművész

Ahogy a középkorú és idősebb generációk birtokba vették a közösségi médiát, úgy futott fel Michael Andreas Häringer karrierje is. A most tizenhét éves zongoraművész nem csak ragyogó tehetség, de kivételesen népszerű is.
Klasszikus ajánló

Aranysárkány, vadméz és egy jótékony születésnap

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adását június 15-én sugározzák a 92.1-en, benne interjú hallható Meláth Andreával, Kaszap Gáborral, Tóth Viktorral és Znamenák Istvánnal.
Klasszikus hír

90 évesen visszavonul Bernard Haitink

A veterán karmester 65 év után hagyja ott a karmesteri pulpitust. Szeptemberben, Luzernben csíphetjük el utoljára.
Klasszikus fotó

Zenetörténeti pillanat: Arvo Pärt és Sting találkoztak

Tallinn közelében találkozott az egyik legnépszerűbb kortárs zeneszerző és a brit popcsillag. Szemmel láthatólag élvezték egymás társaságát.
Klasszikus virtuózok

Ajándék kottákat kaptak a Kamara Virtuózok kedvencei az Editio Musicától

Szerda délután átvették díjaikat a Kamara Virtuózok többszörös heti kedvencei, a Pontasto Gitárkvartett és a Flautica az Editio Musica Budapest zeneműkiadótól.