Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

2018.11.11. 08:10
Ajánlom
Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?

„A hat félhangnyi távolság bővített kvart vagy szűkített kvint, neve tritónusz” – röviden ennyi a válasz az egyik, a címben feltett kérdésre, és ez korántsem hangzik ijesztően. Mégis: a tritónusz önmagában van annyira disszonáns, hogy a zeneszerzők évszázadokig elkerülték a használatát. Ráadásul Schiff András szerint ez a hangköz jellemzi Magyarországot. De hagyjuk a politikát!

tritonusz-161255.jpg

A tritónusz

Minden diatonikus skálában egyetlen tritónusz van, dúr skála esetén a negyedik és a hetedik fokok között. C-dúrban ez az F és a H hang, G-dúrban a C és a Fisz – és így tovább. Az ördög hangköze megnevezést – latinul diabolus in musica – onnan kapta, hogy a fül számára nem éppen kellemes a hangzása.

Ma már a zeneszerzők bátran használják a hangközt, amelyet akár felfoghatunk egy hiányos szeptimakkordként is. A legenda, miszerint az egyház kifejezetten tiltotta a templomi zenében, ebben a formában nem igaz, de a komponisták a középkorban és a reneszánszban valóban kerülték a szerepeltetését.

Két hang akkor szól együtt jól, ha a rezgésszámuk egyszerűen aránylik egymáshoz. Egy hang oktávja a rezgésszámának duplája, egy hang és a kvintjének Herz-száma 2:3 arányban áll egymással. A tritónusz azonban... hát: az arány 45:32. Nem éppen egyszerű aránypár.

Az emberi agy ösztönösen konszonanciát, szép hangzást keres a zenében, a tritónuszt hallva pedig vágyik a feloldásra.

Ezt a jelenséget Wagner aknázta ki leginkább a Trisztán és Izoldában, a Trisztán-akkordban ugyanis szintén szerepel szűkített kvint.

Hallott már a Trisztán-akkordról?

Kapcsolódó

Hallott már a Trisztán-akkordról?

Ha nem, akkor is biztos vagyok benne, hogy hallotta már. Születésnapján ezzel a híres hangzattal emlékezünk Wagnerre.

De ha már a középkori zenét említettük… A zeneszerzők tulajdonképpen nem csak a hangzatot kerülték, hanem azt a hangsort, amelyben a skála első és ötödik foka szűkített kvint hangközt jelentenek: ez a lokriszi hangsor. Eme zenetörténeti korban a hangnemek helyett hangsorokban gondolkodtak. A hétfokú, diatonikus rendszernek hét modusa (hangsora) van: a ion, a dúr, a fríg, a líd, a mixolíd, az eol és a lokriszi. Vannak hangsorok, amelyek örömöt sugároznak (ion, líd), mások inkább szomorúak, gyászosak (dór, fríg).

modusok-125532.jpg

Modusok

Hogy jobban megértsük, elég a zongorához ülni, és csak a fehér billentyűket használni. A ion C’-től C’’-ig tartó hét hang, ma úgy nevezzük, dúr. A dór a ré-sor, tehát D’-től D’’-ig tart. A fríg mi-től kezdődik, a líd a fá-tól, a mixolíd a szó-tól. (Mixolíd számos Beatles-dal, például a Get Back, a Paperback Writer, a She Said She Said, a Tomorrow Never Knows, ahogy arra Bernstein annak idején sűrűn rámutatott.) Az eol ma úgy ismert, mint természetes moll, amelynek hetedik foka az első foktól kis szeptim távolságra van, és a skála kvintakkordja sem dúr, hanem moll.

És itt érünk el a lokriszi modushoz, amely a görög Lokrisz tartományról kapta a nevét. Ez egy rendkívül ritkán használt modus volt a görögöknél is, hamar ki is kopott: a II-III. században élő Athenaeus görög tudós csökevényesnek és ósdinak nevezi. Később a modern zene felfedezte ugyan, de erre is csak néhány példa akad. Debussy Jeux című, utolsó nagyzenekari művében három szakaszban is használja a lokriszi hangsort, az izlandi énekes-dalszerző, Björk pedig az Army of Me című, 1995-ös dalában az egész basszusszólamot ebben a modusban komponálta. És mondani sem kell, a tritónusz lényeges eleme az egész világon ismert, de ismeretlen szerzőtől származó zongoradarabnak, a Szamárindulónak (németül: Der Flohwalzer).

Ami a tritónuszt illeti, megtalálta a szerepét a hétköznapi életben is. Számos riasztó, sziréna és a telefonos csengőhang használja, hiszen a hangzatot alkotó két hangra mindenki felkapja a fejét – ha nem is örömében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Színház

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Klasszikus interjú

„A Kárpát-medencei népzene ihletforrás számomra”

A Bartók Világverseny első helyezése után az Artisjus Junior díját is begyűjtötte Dobos Dániel. A fiatal zeneszerzőt inspirációkról, jövőbeli célokról kérdeztük bemutatkozó interjúnkban.
Klasszikus díj

Dés László és Kurtág György is az Artisjus díjazottai között

Dés László életműdíjat vehetett át, Szabó Tibor (Magna Cum Laude) az év zeneszerzője, Bérczesi Róbert (Hiperkarma) pedig az év szövegírója címet kapta meg az Artisjus 2019-es díjainak átadóján.
Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör márciusi programjából

Korcsolán Orsolya, Kristóf Réka, az Anima Musicae, Fejérvári Zoltán és a Mini Acoustic Trio koncertjeit ajánlja az Óbudai Társaskör márciusban.
Klasszikus virtuózok

Már lehet jelentkezni a Virtuózok ötödik évadába

A Virtuózok következő, Kamara Virtuózok elnevezésű ötödik évadába február 15-től jelentkezhetnek olyan muzsikáló csoportok, amelyekben családtagok és iskolatársak, barátok, tanár-diák kapcsolatok mutatkoznak meg a klasszikus zenén keresztül.