Klasszikus

Mi lett azokkal a hangszerekkel, amiket a nácik elloptak Franciaországból?

2018.09.26. 09:45
Ajánlom
Az utóbbi évtizedekben számos, a háború ideje alatt eltulajdonított műalkotás került vissza az eredeti gazdájához, de a nácik által zsákmányolt hangszerekkel eddig nem törődött senki. Ezen szeretne most változtatni a francia Musique et spoliations nevű szervezet.

A nácik által elrabolt festményekkel, képzőművészeti alkotásokkal számos alkalommal foglalkozott a sajtó és a közbeszéd. Münchenben például egy nyolcvanéves német férfinél 1406 képet találtak ismert művészektől, de az olyan filmek is sokat tettek a téma népszerűsítéséért, mint a Műkincsvadászok vagy a Hölgy aranyban. A hangszerek, a zenei kották, dokumentumok viszont nem igazán kaptak figyelmet – írja a France Musique.

Bőröndben hevert a Monet-festmény

Kapcsolódó

Bőröndben hevert a Monet-festmény

Az Esti tájkép című festményre a néhai Cornelius Gurlitt gyűjteménye sorsának rendezésével megbízott német munkacsoport bukkant a májusban elhunyt német műgyűjtő egyik bőröndjében.

A náciknak a második világháborúban külön szervezetük volt, amely azzal foglalkozott, hogy kulturális értékeket tulajdonítottak el a megszállt országokból, különösen az elhurcolt zsidóktól. Ez volt a Einsatzstab Reichsleiter Rosenberg (ERR), a legfőbb célja pedig az volt, hogy kiirtsa a zsidó kultúra emlékeit Európából. Az ezen belül működő Sonderstab Musik rengeteg hangszert foglalt le, kottákat semmisítettek meg.

Hogy ezeknek a hangszereknek a sorsa mennyire kevéssé dokumentált, azon Pascale Bernheim, a Musique et spoliations egyik alapítója is rendkívül meglepődött. A párizsi Zenei Múzeumban mintegy 2000 hangszer található, amelyen a MNR-jelzés szerepel: Musées nationaux récupération, azaz visszaszerzett tárgy, amelynek a tulajdonosa nem ismert. A mintegy kétezer hangszerből kettőt találtak meg náci nyilvántartásokban.

„A legtöbb hangszert a zsidók magukkal vitték, amikor elmenekültek a nácik elől, vagy amikor deportálták őket. Gyakran ezekkel fizettek az embercsempészeknek, ez azt is megmagyarázza, hogy miért találtunk belőlük annyit Franciaország délnyugati részén. A hangszerek egy csoportját barátokra bízták (…), de bizonyára számos darab még kofferek mélyén lapul.” A műkincs- és a hangszerpiac is különösen forgalmas volt a háborús években. Sok hangszer került a Reichs Bruckner Orchester nevű birodalmi propagandazenekarhoz is.

A híres jelenet A zongoristából, amikor Wladyslaw Szpilman Chopin g-moll balladáját játssza el egy náci tiszt előtt:

Mit lehet tenni?

A francia szervezet sem gondolja, hogy a hangszerek nagy része újra eredeti tulajdonosához kerülhet. Persze vannak pozitív példák: Gregor Pjatigorszkij Stradivari-csellóját például a Rotschild család kollekciójában találták meg 1954-ben. De a közelmúltban is előfordult, hogy egy-egy múzeum a régi tulajdonosának adott egy, a gyűjteményükbe került hangszert.

Ráadásul ezek az ügyek sosem egyszerűek.

Nevezetes eset a 2012-ben elhunyt Nejiko Suwa japán hegedűművészé, akinek állítólag Joseph Goebbels ajándékozott hegedűt, a hangszer örököse pedig nem akar annak eredetéről beszélni. A háború kárvallottja volt Wanda Landowska csembalóművész is, akinek számos kottáját és a hangszerét is eltulajdonították, de sosem kapott vissza mindent.

A festmények esetében könnyű bizonyítani, hogy ki volt a tulajdonos, hiszen gyakran szerepelnek családi fotókon. Annál nehezebb az ilyesmi a hangszerek esetében. Ahogy Bernheim mondja: „Vannak családok, akiknek ugyan nincsenek rossz szándékaik, de soha nem tették fel a kérdést, hogy egy hegedű vagy zongora hogyan került az otthonukba.” A kutató úgy véli, hogy ezzel a munkával, amelyet a szervezet végez, nem lehet várni, hiszen most éljük azokat az éveket, amikor ennek a korszaknak az utolsó szemtanúi még köztünk vannak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.
Könyv

Röhrig Géza karanténban - Élőben New Yorkból

Nyáry Krisztián online sorozata nem ismer országhatárokat. Ezúttal a New Yorkban élő költőt kérdezi arról, mit olvas a kényszerű otthonlét alatt.
Jazz/World

Fonogram-életműdíjat kapott Kovács Kati – Hallgasd meg a nyertes felvételeket!

Hobo, Rácz Gergő és Orsovai Reni, a Mörk, a Sárik Péter Trió, Lajkó Félix & Volosi, Krizso, a Bagossy Brothers Company is Fonogram-díjat kapott a szombaton az interneten tartott online eseményen. Életműdíjjal Kovács Katit, szakmai életműdíjjal Gőz Lászlót ismerték el.
Plusz

Könnyűzene a korona idején

Sok más minden mellett a koronvírus-járvány azt is befolyásolja, hogy hol és hogyan fogyasztunk könnyűzenét ezekben a hónapokban. A zeneipar teljes egészére meghatározó – és egyelőre sok tekintetben, de legalábbis számos szegmensére, úgy tűnik, sokkszerű és katasztrofális – hatással van az, ami pillanatnyilag a világon történik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.