Klasszikus

Mi lett azokkal a hangszerekkel, amiket a nácik elloptak Franciaországból?

2018.09.26. 09:45
Ajánlom
Az utóbbi évtizedekben számos, a háború ideje alatt eltulajdonított műalkotás került vissza az eredeti gazdájához, de a nácik által zsákmányolt hangszerekkel eddig nem törődött senki. Ezen szeretne most változtatni a francia Musique et spoliations nevű szervezet.

A nácik által elrabolt festményekkel, képzőművészeti alkotásokkal számos alkalommal foglalkozott a sajtó és a közbeszéd. Münchenben például egy nyolcvanéves német férfinél 1406 képet találtak ismert művészektől, de az olyan filmek is sokat tettek a téma népszerűsítéséért, mint a Műkincsvadászok vagy a Hölgy aranyban. A hangszerek, a zenei kották, dokumentumok viszont nem igazán kaptak figyelmet – írja a France Musique.

Bőröndben hevert a Monet-festmény

Kapcsolódó

Bőröndben hevert a Monet-festmény

Az Esti tájkép című festményre a néhai Cornelius Gurlitt gyűjteménye sorsának rendezésével megbízott német munkacsoport bukkant a májusban elhunyt német műgyűjtő egyik bőröndjében.

A náciknak a második világháborúban külön szervezetük volt, amely azzal foglalkozott, hogy kulturális értékeket tulajdonítottak el a megszállt országokból, különösen az elhurcolt zsidóktól. Ez volt a Einsatzstab Reichsleiter Rosenberg (ERR), a legfőbb célja pedig az volt, hogy kiirtsa a zsidó kultúra emlékeit Európából. Az ezen belül működő Sonderstab Musik rengeteg hangszert foglalt le, kottákat semmisítettek meg.

Hogy ezeknek a hangszereknek a sorsa mennyire kevéssé dokumentált, azon Pascale Bernheim, a Musique et spoliations egyik alapítója is rendkívül meglepődött. A párizsi Zenei Múzeumban mintegy 2000 hangszer található, amelyen a MNR-jelzés szerepel: Musées nationaux récupération, azaz visszaszerzett tárgy, amelynek a tulajdonosa nem ismert. A mintegy kétezer hangszerből kettőt találtak meg náci nyilvántartásokban.

„A legtöbb hangszert a zsidók magukkal vitték, amikor elmenekültek a nácik elől, vagy amikor deportálták őket. Gyakran ezekkel fizettek az embercsempészeknek, ez azt is megmagyarázza, hogy miért találtunk belőlük annyit Franciaország délnyugati részén. A hangszerek egy csoportját barátokra bízták (…), de bizonyára számos darab még kofferek mélyén lapul.” A műkincs- és a hangszerpiac is különösen forgalmas volt a háborús években. Sok hangszer került a Reichs Bruckner Orchester nevű birodalmi propagandazenekarhoz is.

A híres jelenet A zongoristából, amikor Wladyslaw Szpilman Chopin g-moll balladáját játssza el egy náci tiszt előtt:

Mit lehet tenni?

A francia szervezet sem gondolja, hogy a hangszerek nagy része újra eredeti tulajdonosához kerülhet. Persze vannak pozitív példák: Gregor Pjatigorszkij Stradivari-csellóját például a Rotschild család kollekciójában találták meg 1954-ben. De a közelmúltban is előfordult, hogy egy-egy múzeum a régi tulajdonosának adott egy, a gyűjteményükbe került hangszert.

Ráadásul ezek az ügyek sosem egyszerűek.

Nevezetes eset a 2012-ben elhunyt Nejiko Suwa japán hegedűművészé, akinek állítólag Joseph Goebbels ajándékozott hegedűt, a hangszer örököse pedig nem akar annak eredetéről beszélni. A háború kárvallottja volt Wanda Landowska csembalóművész is, akinek számos kottáját és a hangszerét is eltulajdonították, de sosem kapott vissza mindent.

A festmények esetében könnyű bizonyítani, hogy ki volt a tulajdonos, hiszen gyakran szerepelnek családi fotókon. Annál nehezebb az ilyesmi a hangszerek esetében. Ahogy Bernheim mondja: „Vannak családok, akiknek ugyan nincsenek rossz szándékaik, de soha nem tették fel a kérdést, hogy egy hegedű vagy zongora hogyan került az otthonukba.” A kutató úgy véli, hogy ezzel a munkával, amelyet a szervezet végez, nem lehet várni, hiszen most éljük azokat az éveket, amikor ennek a korszaknak az utolsó szemtanúi még köztünk vannak.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Emléktáblát avattak a 120 éve született Latabár Kálmán egykori lakóhelyén

1902. november 24-én született a 20. század egyik legkarakteresebb magyar színésze, Latabár Kálmán, akit Max Reinhardt is kora egyik legjobb alkotójának tartott. A komédia koronázatlan királyának egykori lakóhelyén emléktáblát helyeztek el, és ma este bemutatják a róla írt drámát a Spinoza Színházban.
Színház

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat a makói képviselő-testület döntése értelmében. A testület által 2001-ben alapított díjat minden évben az a színész érdemli ki, aki – a szakmai kuratórium javaslata szerint – a leghűségesebb a makói születésű Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség.
Plusz

Doromboló december a legfrissebb Fidelióban

Megjelent a Fidelio legújabb száma, a címlapon a Madách Színház Macskák című előadásának plakátjával, amely produkció 2023. március 25-én ünnepli 40 éves jubileumát.
Vizuál

Műterembejárással és meglepetésekkel várja az érdeklődőket a Képző Nyílt Napja

December 6-án rendezi meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem a hagyományos Nyílt napját. Az eseményen a felvételizők átfogó képet kaphatnak a szakokról és az egyetemen zajló közösségi életről, programokról. 
Zenés színház

Kristīne Opolais Carmenként debütál Szentmargitbányán

A világhírű énekesnő csatlakozik azon szopránokhoz, akik a hagyományosan mezzoszopránok által megformált Bizet-hősnő bőrébe bújnak. A Carmen premierjére 2023. július 12-én kerül sor a Szentmargitbányai Kőfejtőben.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Olaszországban turnézott az Anima Musicae

Milánóban és Torinóban is vastapssal jutalmazta az olasz közönség az Anima Musicae Kamarazenekar előadásait, melyeken Takács-Nagy Gábor vezényletével és Balázs János zongoraművész szólóival Liszt és Bartók művei hangoztak el.
Klasszikus hír

Rangos amerikai építészeti díjat nyert a Magyar Zene Háza

Az idén januárban átadott épület számos európai elismerés után a tengerentúlon is sikert aratott, az Architecture MasterPrize versenyén díjazták a Liget projekt ikonikus épületét.
Klasszikus interjú

„A kürt nagyon emocionális hangszer” – Beszélgetés Fröschl Éva Lillával

Első női rézfúvósként kapott Junior Prima Díjat a kürtművész Fröschl Éva Lilla az MVM Zrt. támogatásával. Már berlini tanulmányai közben játszott a Deutsche Oper, illetve a Komische Oper zenekarában, jelenleg pedig a Bajor Állami Operánál tölti próbaévét.
Klasszikus gyász

Elhunyt Béres János Kossuth-díjas furulyaművész, zenepedagógus

Béres János nevéhez fűződik a magyarországi furulyaoktatás elindítása, amely témában tizenkét tankönyvet jelentetett meg. Pályafutása során Európa csaknem összes országában hangversenyezett, de eljutott például az Egyesült Államokba, Japánba és Ausztráliába is.
Klasszikus hír

Átadták a Junior Prima Díjakat magyar zeneművészet kategóriában

Idén is tíz fiatal zeneművész kapta meg a Junior Prima Díjat, a harminc év alatti tehetségeknek adható elismeréssel hangszeres előadókat, operaénekest, karmestert és zeneszerzőt is díjaztak.