Klasszikus

Mi lett azokkal a hangszerekkel, amiket a nácik elloptak Franciaországból?

2018.09.26. 09:45
Ajánlom
Az utóbbi évtizedekben számos, a háború ideje alatt eltulajdonított műalkotás került vissza az eredeti gazdájához, de a nácik által zsákmányolt hangszerekkel eddig nem törődött senki. Ezen szeretne most változtatni a francia Musique et spoliations nevű szervezet.

A nácik által elrabolt festményekkel, képzőművészeti alkotásokkal számos alkalommal foglalkozott a sajtó és a közbeszéd. Münchenben például egy nyolcvanéves német férfinél 1406 képet találtak ismert művészektől, de az olyan filmek is sokat tettek a téma népszerűsítéséért, mint a Műkincsvadászok vagy a Hölgy aranyban. A hangszerek, a zenei kották, dokumentumok viszont nem igazán kaptak figyelmet – írja a France Musique.

Bőröndben hevert a Monet-festmény

Kapcsolódó

Bőröndben hevert a Monet-festmény

Az Esti tájkép című festményre a néhai Cornelius Gurlitt gyűjteménye sorsának rendezésével megbízott német munkacsoport bukkant a májusban elhunyt német műgyűjtő egyik bőröndjében.

A náciknak a második világháborúban külön szervezetük volt, amely azzal foglalkozott, hogy kulturális értékeket tulajdonítottak el a megszállt országokból, különösen az elhurcolt zsidóktól. Ez volt a Einsatzstab Reichsleiter Rosenberg (ERR), a legfőbb célja pedig az volt, hogy kiirtsa a zsidó kultúra emlékeit Európából. Az ezen belül működő Sonderstab Musik rengeteg hangszert foglalt le, kottákat semmisítettek meg.

Hogy ezeknek a hangszereknek a sorsa mennyire kevéssé dokumentált, azon Pascale Bernheim, a Musique et spoliations egyik alapítója is rendkívül meglepődött. A párizsi Zenei Múzeumban mintegy 2000 hangszer található, amelyen a MNR-jelzés szerepel: Musées nationaux récupération, azaz visszaszerzett tárgy, amelynek a tulajdonosa nem ismert. A mintegy kétezer hangszerből kettőt találtak meg náci nyilvántartásokban.

„A legtöbb hangszert a zsidók magukkal vitték, amikor elmenekültek a nácik elől, vagy amikor deportálták őket. Gyakran ezekkel fizettek az embercsempészeknek, ez azt is megmagyarázza, hogy miért találtunk belőlük annyit Franciaország délnyugati részén. A hangszerek egy csoportját barátokra bízták (…), de bizonyára számos darab még kofferek mélyén lapul.” A műkincs- és a hangszerpiac is különösen forgalmas volt a háborús években. Sok hangszer került a Reichs Bruckner Orchester nevű birodalmi propagandazenekarhoz is.

A híres jelenet A zongoristából, amikor Wladyslaw Szpilman Chopin g-moll balladáját játssza el egy náci tiszt előtt:

Mit lehet tenni?

A francia szervezet sem gondolja, hogy a hangszerek nagy része újra eredeti tulajdonosához kerülhet. Persze vannak pozitív példák: Gregor Pjatigorszkij Stradivari-csellóját például a Rotschild család kollekciójában találták meg 1954-ben. De a közelmúltban is előfordult, hogy egy-egy múzeum a régi tulajdonosának adott egy, a gyűjteményükbe került hangszert.

Ráadásul ezek az ügyek sosem egyszerűek.

Nevezetes eset a 2012-ben elhunyt Nejiko Suwa japán hegedűművészé, akinek állítólag Joseph Goebbels ajándékozott hegedűt, a hangszer örököse pedig nem akar annak eredetéről beszélni. A háború kárvallottja volt Wanda Landowska csembalóművész is, akinek számos kottáját és a hangszerét is eltulajdonították, de sosem kapott vissza mindent.

A festmények esetében könnyű bizonyítani, hogy ki volt a tulajdonos, hiszen gyakran szerepelnek családi fotókon. Annál nehezebb az ilyesmi a hangszerek esetében. Ahogy Bernheim mondja: „Vannak családok, akiknek ugyan nincsenek rossz szándékaik, de soha nem tették fel a kérdést, hogy egy hegedű vagy zongora hogyan került az otthonukba.” A kutató úgy véli, hogy ezzel a munkával, amelyet a szervezet végez, nem lehet várni, hiszen most éljük azokat az éveket, amikor ennek a korszaknak az utolsó szemtanúi még köztünk vannak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Vizuál

Ezekkel a kiállításokkal várja idén a látogatókat a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

Az ókori Mezopotámia örökségét bemutató nagyszabású tárlattal, Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulója előtt tisztelgő emlékkiállítással, valamint Anna Margit életművéből nyíló tárlattal is készülnek.
Színház

Átadták a Kortárs Magyar Dráma-díjat: Pintér Béla és Horváth János Antal az idei kitüntetettek

A Radnóti Zsuzsa dramaturg alapította elismerést idén Pintér Béla érdemelte ki több évtizedes munkásságáért és színpadi szövegeiért. Különdíjat kapott Horváth János Antal, a Loupe Színházi Társulás alapítótagja.
Színház

Miért kell eljutni a tragédiáig? – Budaörsön rendezi meg a Hamletet Alföldi Róbert

Megtartották a h.ml.t. című előadás próbáját. Shakespeare drámáját április 20-án mutatják be a Budaörsi Latinovits Színházban, de a premiert még megelőzi egy nyílt próba márciusban, a Színházak Éjszakáján.
Klasszikus

„Egy álmom válik valóra” – interjú Mohai Bálint fagottművésszel

A Concerto Budapest szimfonikus zenekar március 3-i Mozart-napjának nyitókoncertjén csendül fel az örök érvényű mester Esz-dúr sinfonia concertantéja oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (K. 297b). Ennek apropóján beszélgettünk az együttes szólamvezetőjével.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

A Moldván túl – Bedřich Smetana ritkábban játszott művei

1824. március 2-án született a cseh nemzeti zene egyik legnagyobb alakja, Bedřich Smetana. Hazám című ciklusának közkedvelt darabját, a Moldvát mindenki ismeri, de mit érdemes még meghallgatni a zeneszerzőtől?
Klasszikus hír

Meglett a Győri Filharmonikus Zenekar vadászkürtje

A rendőrség megtalálta azt a nagy értékű hangszert, amelyet januárban tulajdonított el valaki az együttestől. A kürt így visszakerülhetett jogos tulajdonosához.
Klasszikus interjú

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Klasszikus ajánló

Nemzetközi színtérre lép az Orgonák éjszakája

A Magyarországon már évek óta népszerű programot idén három kontinens közel harminc országában rendezi meg a Filharmónia Magyarország, május 18-án, pünkösd szombatján.
Klasszikus interjú

„Egy álmom válik valóra” – interjú Mohai Bálint fagottművésszel

A Concerto Budapest szimfonikus zenekar március 3-i Mozart-napjának nyitókoncertjén csendül fel az örök érvényű mester Esz-dúr sinfonia concertantéja oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (K. 297b). Ennek apropóján beszélgettünk az együttes szólamvezetőjével.