Klasszikus

Mi számít?

2003.09.06. 00:00
Ajánlom
Kadosa Pál születésének centenáriumára Ha élne, a mai nappal töltené be századik életévét Kadosa Pál.

Mit mondjak, jobb lenne most születésnapi köszöntőt írni, még sok boldog és termékeny évet kívánni a Mesternek, nem lenne rossz időnként el-eljárogatni hozzá, ha másért nem, hogy beleszippanthassunk az aurába, amely körüllengte még akkor is, amikor már meglehetősen elhagyta legendás ereje és munkabírása. Nem számít, hogy nem tartotta magát nagy tanárnak, tanulni akár észrevétlenül is lehetett tőle. Ma, amikor hovatovább az ember nem emlékszik a tegnap történtekre sem igazán, Kadosa szavai kitörölhetetlenül élnek bennünk, tanítványokban. Pedig keveset beszélt, csendes, visszahúzódó ember volt. Még csak azt sem lehet mondani, hogy különleges, rendszerbe foglalható módszerei lettek volna; ő sokkal, de sokkal nagyvonalúbb volt. Pontosan tudta, kihez, mikor, mennyire s főleg hogyan kell hozzányúlni.

Nem számít az sem, hogy előadóművészként mennyire becsülték kortársai, hogy milyen reputációt vívott ki a hazai és nemzetközi koncertéletben. A legendák megkérdőjelezhetők, a pályatársak visszaemlékezéseit az eltelt idő rózsaszínűbbé varázsolhatja, vagy éppen sötétebbé teheti, a felvételek azonban önmagukért beszélnek. Még akkor is, ha készítőjük az előadóművészetet – saját bevallása szerint – marginális tevékenységként űzte. Kikezdhetetlen jelentőségű úttörő szerepe, amely a XX. századi zene fáradhatatlan propagálására irányult egy olyan korban, amelyben az ilyesféle aktivitás nem volt különösen kívánatos, felbecsülhetetlen. No persze megtehette, egy időben élet s halál ura volt – mondják sokan ma is. Igazán fontos ez? Van-e jelentősége ma már annak, hogy közéleti funkciói gyakorlásában milyen tévedéseket követett el? A mi szakmánkban egyedüli érvényességgel a megszólaló hangok bírnak, s emiatt nem számít az sem, hogy földi létének végeztével milyen gyorsan próbálnak meg valakit elfelejteni. Az idő nagyobb úr annál. Kodály életművét is káprázatos sebességgel próbálták meg eltüntetni egyesek. Tegyük a kezünket a szívünkre, akik még hiszünk a zenében: igazuk volt?

Megkockáztatom: még az sem számít, hogy a mai piac hogyan értékeli, hová helyezi Kadosa Pált, a zeneszerzőt. Tökéletesen áll rá is, amit Schoenberg egy alkalommal Gershwinről mondott: az almafát nem érdekli, hogyan fogadják termését a fogyasztók. Mint alkotó elérte a legtöbbet, megtalálta egyéni hangját, alapvetően magyar zenét írt, méghozzá úgy, hogy sikerrel kerülte el a Bartók-, illetve Kodály-epigonizmust, kitanulta és gyakorolta a mesterséget olyan fokon, ahogy csak nagyon-nagyon kevesen, művei egytől egyig kifejezik az érát, amelyben élt és alkotott. Mindez túlél előítéleteket, negligálást, alantas szándékokat. Nem szólva arról, hogy folyton-folyvást jönnek az újszülöttek: épp a minap kaptam egy meglehetősen szemrehányó hangú e-mailt több tizenéves amerikai diáktól, akik kérdik, vajon miért nem hozzáférhető több Kadosa-mű zeneműboltokban, hanglemezeken, az interneten? Mi számít, ha nem ez?

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Jazz/World

Frissítette minden idők legjobb 500 albumának listáját a Rolling Stone

Tizenhét évvel első kiadása után napra kész állapotba hozta a Rolling Stone magazin minden idők legjobb 500 albumának listáját, amelynek élén Marvin Gaye What's Going On című albuma felváltotta a Beatles együttes Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band című albumát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Klasszikus magazin

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.