Klasszikus

Mi van, ha a Tavaszi áldozat botrányos premierje meg sem történt?

2019.02.15. 17:25
Ajánlom
Lehet, hogy a bemutató karmestere terjesztette el, hogy összeverekedtek Sztravinszkij balettje közben a nézők? Úgy tűnik, a Sacre botránya csak egy jól csengő reklámszöveg.

A Tavaszi áldozat kapudrog a kortárs zenébe. Nekem legalábbis az volt tizenhárom évesen, emlékszem, a rádiót csavargatva hallottam először, és elég fülsértőnek tűnt. Szóval eltekertem. De mivel a többi rádióadó nem sugárzott semmi érdekeset, elkezdtem hallgatni.

De még akkor sem tetszett.

Az volt a baj, hogy nem az elejétől hallgattam. Később, amikor lemezen került hozzám a mű, és nekikezdtem az első tételtől – a fagott lefelé hajló szólójától, amint egyre több fafúvós száll be a polifonikus szövetbe, és zsizseg az egész… Na, akkor már igencsak tetszett a dolog. Röhögtek rajtam a suliban, amikor mondtam, hogy figyeljetek, mutatok valamit, ami durvább, mint a metál.

Párizs, 1913. május 29. – Ezen a napon mutatták be a Tavaszi áldozatot (franciásoknak: Le Sacre du printemps), a bámulatosan fiatal, harminckét éves Igor Sztravinszkij balettjét, amely már a második volt a sorban a legendás balettimpresszárió, Szergej Gyagilev megrendelései közül. Ugye mindenki ismeri a történetet? A zenét olyan fülsértőnek, felháborítónak találta a kor közönsége, hogy a bemutató botrány lett. Vagy ahogy Sztravinszkij fogalmazott: succès de scandale. Botrányos siker.

A Seherezádéért jöttek. Vagy Kleopátráért. És megnézték a Tavaszi áldozatot, ami sokkolta őket. Együgyű, buta emberek voltak

jelentette ki Sztravinszkij egy 1965-ös portréfilmben.

Pedig jó esély van rá, hogy a Tavaszi áldozat botránya meg sem történt. De hogy ha így van, miért hittük másképp egészen eddig?

Igor_Stravinsky_as_drawn_by_Pablo_Picasso_31_Dec_1920_-_Gallica-154014.jpg

Picasso rajta Sztravinszkijról 1920-ból

A Tavaszi áldozat premierje nagy kulturális mérföldkőnek ígérkezett: tekintve, hogy az Orosz Balettet sztárolták a franciák, a fiatal Sztravinszkij pedig már a Tűzmadárral meghódította a koncerttermeket, az új balett szinte garantálta a sikert. Párizs imádta az egzotikumot, és a prehistorikus sztyeppéken játszódó Sacre is tetszésre tarthatott igényt. A koreográfiát Vaclav Nyizsinszkij alkotta meg, aki ismert volt merészségéről.

Az előadás egészen más volt, mint amire a közönség számított. A zene ellentmondott minden szabálynak, a kakofónia, a hangos disszonanciák, a villámcsapásszerű ütőhangszerek és a komplex ritmika sokkolta a közönséget.

A legenda szerint az emberek búztak, fütyültek, sikoltoztak, még össze is verekedtek a balett előadása alatt, tárgyakat dobáltak a zenekar és a táncosok közé, akik már amúgy sem tudták teljesen, hogy mit játszanak, mert a hangzavarban semmit nem lehetett hallani. Pierre Monteux így írt az estéről:

… kihívták a rendfenntartókat. Hallva, hogy mekkora a felfordulás mögöttem, minden erőmmel azon voltam, hogy összetartsam a zenekart.

Legalábbis így szól a fáma.

RiteofSpringDancers-154014.jpg

Az Orosz Balett táncosai a Tavaszi áldozat jelmezeiben

De mi történt valójában?

nijinsky-in-danse-siamoise-from-the-orientales-df4f16-1600-162804.jpg

Vaclav Nizsinszkij táncot jár (Fotó/Forrás: Metropolitan Museum of Art)

A koreográfus Nizsinszkij és a jelmez- és díszlettervező Nicholas Roerich a prehistorikus kontextussal a „primitivizmus” divathullámát lovagolta meg a Tavaszi áldozattal. 1913-ban még egészen a párizsiak máshogy néztek az Európán túli kultúrákra, nemhogy a történelem előtti közösségekre. Leginkább a kolonizáció nézőpontjából kerültek ezek a témák terítékre, az egzotikum előbb találta meg a helyét a kabarékban, mint a komoly színházakban. A „primitív” és a távoli kultúrák inkább voltak tréfák forrásai, mint szakrális üzenetek hordozói – és minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a párizsi közönség is így nézte a Sacre bemutatóját.

A premierről szóló közvetlen beszámolóink az erkélyen ülőktől származnak. Az erkély a Champs-Elysées nagytermének akusztikájából fakadóan éppen elég visszhangos volt, hogy élvezhetetlenné tegye a balettet játszó, nagylétszámú zenekar játékát. Itt ültek a kritikusok és a szakmabeliek – zenészek, zeneszerzők, zenetanárok, akik később a legbátrabban fejtegették rosszallásukat a darabbal kapcsolatban.

Lehet, hogy azért találták a zenét olyan borzasztónak, mert borzasztó akusztikájú helyen szólalt meg?

Az biztos, hogy ők nem verekedtek, nem fütyültek, legfeljebb méltatlankodtak magukban. Valószínű, hogy a színpadi táncosokra is inkább az arisztokraták tettek megjegyzéseket, mégpedig az európai kolonialisták aspektusából. Nevezetes azt kifogásolták, hogy mit keresnek ezek a mezei népek komoly balettban. Ha volt is szóváltás a nézők között, akkor is legfeljebb a bajsza alatt dünnyögött valamit az illető, véli Tamara Levitz, a Racism at The Rite c. tanulmány szerzője.

A botrányról szóló botránycikkek ugyanis elfelejtik megemlíteni azt, hogy a táncosokat a Sacre után ötször hívták a függöny elé, az est pedig Carl Maria von Weber Le Spectre de la rose c. balettjével folytatódott.

Nem dobálták a zenekart, és nem kellett rendfenntartókat hívni, ennek nincs is nyoma a rendőrség jegyzőkönyvében. A „botrány” kifejezés nem is bukkant fel az eseményről szóló újságcikkekben, igaz, kilenc nappal később a New York Times pár szóban egy távirat alapján megírta, hogy az Orosz Balett új produkciója bukás, és az előadás egy pontján fel kellett kapcsolni a villanyt, de ennek az információnak a hitelessége sem meggyőző. Botrányt csak egy évtizeddel később emlegetnek, amikor a Tavaszi áldozatot bemutatták az Egyesült Államokban, és jól csengő szlogent lehetett faragni a dologból. Főleg a bemutató karmestere, Pierre Monteux terjesztette a mítoszt, aki szintén Amerikában turnézott a darabbal. (Az ő 1956-os lemezfelvételét itt lehet meghallgatni.) Európában azonban először 1947-ben beszéltek „botrány”-ról a Sacre kapcsán.

Nem is véletlenül. Mert milyen jól hangzik, hogy Sztravinszkij zenéje botrányt okozott! Pedig lehet, hogy a közönség egyszerűen csak nem tudott mit kezdeni vele.

Március 27-én a Concerto Budapest előadásában halljuk a balettzenét a Müpában.

5 remekmű, aminél nagyon melléfogott a zenekritika

Kapcsolódó

5 remekmű, aminél nagyon melléfogott a zenekritika

Csajkovszkij, Beethoven vagy Sztravinszkij alkotásait nem mindig értékelték olyan nagyra a zenekritikusok, mint az utókor. Összeszedtünk ötöt ezek közül.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.
Zenés színház

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Vizuál

A bárányok hallgatnak – 6 érdekesség a 30 éves film kapcsán

Tényleg sosem pislog Hannibal Lecter? És miért jut eszembe a molylepkéről Salvador Dalí? Összeszedtünk néhány érdekes tényt a film kapcsán, amely nyomán a világ megismerte az egyik leghíresebb fiktív emberevőt, Hannibal Lectert.
Vizuál

Lidérc úr és a lelki karantén: Díjnyertes rövidfilmek online

Idén januárban a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál exkluzív online premierekkel lepi meg a rövidfilmek szerelmeseit. A limitált ideig látható válogatásban 4 magyar és 5 nemzetközi, díjnyertes alkotás látható a fesztivál Facebook-oldalán.
Tánc

Az Operaház külföldi balettművészei is Walesi bárdokat szavalnak

Orosz, kazah, moldvai, ukrán, belarusz és brit balettművész is szerepel abban az új videóban, amelyben Arany János jól ismert balladája hangzik el az Operaház balettosaitól A magyar kultúra napján.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Sosem hallott Mozart-mű csendül fel a zeneszerző születésének évfordulóján

A salzburgi mester születése után 265 évvel nem mindennapi alkalom egy ősbemutató. Egy újonnan előkerült zenemű csendül fel Mozart születésnapján.
Klasszikus lemez

Új lemezkiadvánnyal ünnepli Kurtág György 95. születésnapját a BMC

Február 19-én ünnepli 95. születésnapját Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas, világhírű magyar zeneszerző, zongoraművész és kamarazene-tanár. Ebből az alkalomból a BMC Records kiadja az egyik első főművének tekinthető Bornemisza Péter mondásai című alkotását.
Klasszikus mti

Vajda Gergely a francia Ars Nova újzenei együttes rezidens művésze lett

Évente három-négy alkalommal vezényli majd az együttest, első közös koncertjükön pedig Kurtág György-művek hangzanak el.
Klasszikus ajánló

Medveczky Ádám lesz a 2022-es Újévi nyitány karnagya

A két évvel ezelőtt hagyományteremtő jelleggel, az MTVA, a Zeneakadémia és a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek összefogásával indult együttműködés a jövő évben is folytatódik. A 2022-es Újévi nyitányt Medveczky Ádám Kossuth-díjas karnagy fogja dirigálni.
Klasszikus hír

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.