Klasszikus

Miért 88 billentyű van a zongorán?

2018.05.17. 10:38
Ajánlom
A standard zongorán 88 billentyűt találsz: 52 fehéret és 36 feketét. Pedig az első hangszer csak fele volt a mostaninak.

Mielőtt Cristofori feltalálta volna a zongorát, a csembaló volt az elsőszámú billentyűs hangszer. A csembaló 60 billentyűvel rendelkezett, ez azzal járt, hogy mindenféle csembalózene öt oktávra korlátozódott.

Persze ez nem jelentette azt, hogy nem születtek olyan őrületesen fantasztikus rákendról darabok, amit ha meghallgatsz, szanaszét vagy tőle. Íme, Joseph-Nicolas-Pancrace Royer Vertigo című darabja.

A 18. század elején Bartolomeo Cristofori, ez a káprázatos hangszerész Paduából úgy vélte, hogy ideje fejleszteni a csembalón. Szerette volna, ha az új hangszer hangosabb, zengőbb és többféle dinamikára képes. Cristofori szerencséje az volt, hogy a firenzei nagyherceg, Ferdinando de' Medici 1688-ban azzal bízta meg, hogy tartsa karban a csembalóit és más hangszereit. Ahogy Haydn esetében az Esterházyak, úgy Cristofori számára a Mediciek biztosítottak ideális környezetet a kísérletezésre.

A világ legrégibb fennmaradt zongorája, melyet Bartolomeo Cristofori készített 1720-ben Firenzében.

A világ legrégibb fennmaradt zongorája, melyet Bartolomeo Cristofori készített 1720-ben Firenzében. (Fotó/Forrás: Metropolitan Museum of Art)

1700-ban a Medici család archívumában szerepel egy feljegyzés az arpicimbalo nevű hangszer feltalálásáról, amely kalapácsokkal és hangtompító rendszerrel működött, és négy oktávos volt (49 billentyű). Egy Scipione Maffei nevű újságíró és költő úgy írta le ezt a hangszert 1711-ben, mint „egy csembalót, amely halkan és hangosan is játszik” (‘gravicembalo col piano, e forte'). Tessék, a névvel – pianoforte, majd később rövidüléssel piano – meg is voltunk.

Így szól a világ legrégebbi zongorája

Kapcsolódó

Így szól a világ legrégebbi zongorája

Az alábbi videóban a világ legrégebbről fennmaradt zongora-elődjén szólal meg a hangszerre komponált egyik legidősebb zenemű.

Egyre több zeneszerző írt az új hangszerre, de a négy oktáv édeskevés volt az igazán nagy opuszokhoz. Szóval a hangszergyártók egyre nagyobb zongorákat készítettek, hogy az olyan komponisták, mint Mozart és Haydn új kihívások elé állíthassák a hangszert. A romantikusok – Chopin, Liszt – idején a zongora már 7 oktávos volt, és ilyen virtuóz darabok születtek rajta.

Az 1880-as évek vége felé a Steinway zongoragyár megalkotta a 88 billentyűs zongorát. Ez nem forradalmi újítás volt, csupán egy technikai döntés. Ezen a hangszeren hét oktáv volt, illetve további három hang az alsó regiszterben (A, B, H). A mai zeneszerzők ennyi hangra korlátozzák magukat, és kevés hangszer készül, amely ennél több billentyűt szerepeltet. Egyszerűen azért, mert az ennél mélyebb vagy magasabb hangok már az emberi hallástartomány peremére esnek.

Érard gyártmányú zongora (London, 1840 k.)

Érard gyártmányú zongora (London, 1840 k.) (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

Persze vannak kivételek: a Stuart&Sons készített 102, a Bösendorfer pedig készített 92 billentyűs zongorát. Ezek annyiban ugyan nem fölöslegesek, hogy az extra húrok rezonálnak a többivel, ezáltal gazdagítják a hangzást.

Ez a cikk a Koktélparti című sorozat része.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Vizuál

Ön mit szól a legújabb budapesti Sisi-szoborhoz?

Új, egész alakos szobrot kapott Sisi, azaz Erzsébet királyné a Madách téren, ám felmerül néhány kérdés az alkotással kapcsolatban.
Klasszikus

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Könyv

A nő, aki beleszületett az irodalomba, és azóta is benne él – Szabó T. Anna

Első novelláskötetét, a Töréstesztet egyfajta katalizátornak szánta, hogy begyújtson valamit, akkor is, ha fáj, hiszen nem lehet megúszni. Szabó T. Anna Kult50-ben megjelent portréja.
Tánc

Lélegzetelállító klippel tér vissza a Polunyin-Hozier páros

Az ukrán balettművész öt évvel ezelőtt az ír zenész Take Me To Church című zenéjére készült David LaChapelle-videoklipben robbant be a köztudatba. Most ismét összeálltak egy remekműre.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus érdi tamás

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.
Klasszikus nfz

A zene ajándék

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar 2018/2019. évadának koncertjeire már feltölthető ajándékkártyával is vásárolhatóak jegyek.
Klasszikus la scala

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus ajánló

Fidelio Klasszik: Mozgássérült sportoló és siket színésznő is fellép Frenáknál

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának november 17-i adásában vendégünk lesz Rohmann Ditta gornodkaművész, Borbély László zongoraművész, Frenák Pál koreográfus, Horváth László, a Fonó igazgatója.
Klasszikus interjú

Szeretnénk vigyázni Bartók örökségére

November 25-én szólal meg a Zeneakadémián a Bartók Világverseny és Fesztivál gálakoncertje, amely egyben lezárja a zeneszerzőversenyt is. Fekete Gyulával, az intézmény Zeneszerzés Tanszékének vezetőjével beszélgettünk, aki azt is elmondta, milyen kérdést felesleges feltenni egy komponistának.