Klasszikus

Miért éppen a brácsás a zenészviccek céltáblája?

2018.05.31. 09:26
Ajánlom
Sem a trombita, sem a kürt, de még a tenorok sem kapnak úgy a viccekben, mint a brácsások. Pedig szép versenyművek vannak a hangszerre Berlioztól, Bartóktól, s a hangja is szép.

Hogyan állítasz meg egy szakadék felé tartó, brácsásokkal teli buszt?
– ???
– Sehogy.

No, de vannak ennél finomabbak is. Például hogy hány brácsás vicc van. – ??? – Egy sem, az összes igaz. – Pedig sok, nagyon sok van. Hogyan fedezték fel a kánont? Két brácsa megpróbált egyszerre játszani. És a többi, és a többi.

Miközben a szopránok és a tenorok díva- és dívóalkatuk miatt válnak nevetségessé, a karmestereknek az istenkomplexusa válik gúny tárgyává, a brácsás a viccben ügyetlen, inkompetens, elviselhetetlen. Joggal gyanakodhatunk, hogy a tréfák elsődleges célja – tekintve, hogy végtelenül kiszámíthatóak, tehát nem is túl viccesek – mégsem a humor, hanem egy hierarchia felépítése. A hegedűsöké az első hely. Brácsás a helyére.

Carl Rahkonen, a University of Pennsylvania professzora legalábbis így gondolja, aki tanulmányt szentelt a jelenségnek. Persze személyes oka is volt rá, ő is ezen a hangszeren játszik. Etnomuzikológusként viszont érdekelte ez a fajta folklór, és gyűjteni kezdte ezeket a vicceket.

A brácsások azért váltak a zenekarok másodrangú tagjaivá, mert a hangszer nem képes olyan erőt közvetíteni, mint a hegedű vagy a cselló. Ennek oka, hogy miközben egy kvinttel mélyebbre hangoljuk őket, a hangszertest csak 10%-kal nagyobb a hegedűnél. A partitúrákban általában kísérő szerepet kapnak, ha pedig fontosabb, nehezebb szólamuk van, hajlamosak megküzdeni vele. Arról nem is beszélve, hogy összehasonlíthatatlanul kevesebb szólódarab készült a brácsa számára.

A brácsások többsége – hacsak nem mindenki – hegedűsként kezdi. Még William Primrose, a korszakos jelentőségű virtuóz is egy teljes fejezetet szentel az önéletrajzában arra, hogyan kezdte a népszerűbb instrumentumon, és hogyan döntött végül a brácsa mellett. (Primrose-nak készült amúgy Bartók Brácsaversenye.) Ráadásul nem egyszer előfordul, hogy az iskolai zenekarokban a gyengébb hegedűsöknek kell brácsára váltaniuk.

Hallgasd meg Bartók Brácsaversenyét!

A szólót Szűcs Máté játssza, az MR Szimfonikusok (vez. Kocsár Balázs) kíséri.

Másik ok, hogy a szimfonikus zenekar egy kötött hierarchiával működő együttes: a karmester után az első hegedűsök a legfontosabbak, akiket a fúvósok követnek. A cselló és a második hegedűszólam is magasabban áll, de még a hangzás vastagságát biztosító gordonok is. S ezek után jönnek csak a brácsák. Akiknek amúgy nem is mindig írtak külön szólamot a zenetörténetben, volt, hogy csak a csellókat duplázták, időnként oktávot váltva.

De hiába keresünk megértést a legnagyobbaknál. Richard Wagner így beszélt a brácsákról: „A brácsaszólamot többnyire (kevés kivétellel) bizonytalan hegedűsök játsszák, vagy olyan fúvósművészek, akik valamikor kitanultak egy húros hangszert is.”

Szóval hogy is van? Két brácsás elmegy csónakázni, s hogy, hogy nem, beborulnak a vízbe. „Segítség nem tudok úszni” – így az egyik. „Hát akkor imitáld!”

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Horgas Eszter: „Prés alatt vagyunk mindannyian”

Csak ülünk és teázunk. Két különböző lakásban, a monitor két oldalán. Hiába, az ember olyan könnyen megszokja a személyes találkozások luxusát. Interjú karantén idején – a gépeken keresztül – Horgas Eszter fuvolaművésszel.
Klasszikus

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Plusz

„A legelsők közt omlott össze és az utolsó lesz, ami talpra áll” – válságban a magyar zeneipar 

A hazai könnyűzene és azt működtető zeneipar szinte a járvány első pillanatában leállt és lefagyott. Koncertek, turnék, fesztiválok maradnak el, egy teljes iparág maradt az egyik pillanatról a másikra munka és bevétel nélkül, s persze a kreativitás terepei is beszűkültek és átalakultak. Zenészeket és zeneipari embereket – szervezőket, menedzsereket, sajtósokat, újságírókat – kérdeztünk arról, hogy mi történik velük most, hogyan élik meg a járványidőszakot és a válságot.
Klasszikus

Az interneten közvetítik a János-passiót a lipcsei Tamás-templomból

A koronavírus-járvány ellenére fel fog csendülni Johann Sebastian Bach János-passiója a lipcsei Tamás-templomban nagypénteken, az eseményt az interneten élőben közvetítik, és együtt éneklésre biztatják a nézőket.
Vizuál

A népharag miatt nem pótolta a Milói Vénusz karjait a Louvre restaurátora

A karokon kívül ékszerek és festék is volt eredetileg a szobron. Kétszáz éve, 1820. április 8-án fedezte fel az alkotást egy földműves.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Az interneten közvetítik a János-passiót a lipcsei Tamás-templomból

A koronavírus-járvány ellenére fel fog csendülni Johann Sebastian Bach János-passiója a lipcsei Tamás-templomban nagypénteken, az eseményt az interneten élőben közvetítik, és együtt éneklésre biztatják a nézőket.
Klasszikus portré

A japán, akit szívébe zárt Magyarország: 80 éves Kobajasi Kenicsiró

Április 9-én ünnepli 80. születésnapját Kobajasi Kenicsiró japán karmester, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar örökös elnök-karnagya, a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmesterversenyének győztese.
Klasszikus Művészi szabadság

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.