Klasszikus

Miért érdekes, hogyan billentett Bach?

2019.04.02. 17:30
Ajánlom
Dobozy Borbála a 18. századi billentyűs zene avatott tolmácsolója. Miért érdemes kutatni, hogy hangzott a maga korában a barokk zene, és miért érdekes Mozart kedvenc cseh zeneszerzője? A Budapesti Tavaszi Fesztivál április 6-i koncertje előtt beszélgettünk.

Korábban azt mondta, nincs olyan, hogy „hiteles előadás”, ha régi zenéről beszélünk. Mit jelent ez?

Egyáltalán mit jelent az, hogy hiteles? Szerintem az az abszolút hiteles előadás, amikor maga a zeneszerző játszik vagy vezeti az együttest.

Évszázadokkal a zeneművek megszületése után azonban már csak korabeli traktátusokból szerezhetünk tudomást a játékmódot illetően. Ezekből rengeteg információt kaphatunk, de a végső művészi kivitelezés már nagymértékben függ az előadó személyiségétől, felkészültségétől, és az akkoriban sokat emlegetett „jó ízlés”-től. Tartózkodom attól, hogy „hitelesnek” tartsam magam, inkább azt szoktam mondani, hogy megközelítő stílushűségre törekszem.

DobozyBorbala3-131116.jpg

Dobozy Borbála

Mennyire jelenhet meg a mai kor ízlése a korhű játékban?

Kérdés, hogy mit is nevezünk korhű játéknak? Ez számomra nem feltétlenül a korhű hangszereken történő előadást jelenti, sokkal inkább a megfelelő ismeretek birtokában a megfelelő lelkiségű interpretációt, amely lehet modern hangszeres is. Egészen más korban élünk, mint 2-300 éve, más volt akkoriban az emberek világszemlélete, gondolkodásmódja, értékrendje, mint ebben a csak mának élő világban, amelyben, itt és most, az életet élvezni és állandóan „pörögni” kell. Az egyik befelé néző, a másik kitárulkozó, teljesen extrovertált.

A barokkban és az azt megelőző korokban Isten volt a gondolkodás középpontjában, ma a pénz, ez pedig máris alapvető különbség. A magasrendű zenének azonban évszázadokkal később is mindig van mondanivalója, amely ma ugyanúgy megszólítja az embert.

Az MMA székfoglalójában tavaly májusban arról beszélt, hogy a retorika és az affektustan ismerete nélkül nem érdemes barokk zenét játszani. Miért?

Ezt a 18. század mértékadó elméletírója, Johann Mattheson mondta, aki meglehetős keményen fogalmaz: „A retorika tudományának ismerete nélkül a művekhez nyúlni csaknem hiábavaló, és olyan, mintha az ember mosatlan kézzel tenné azt…” A 16-18. században mindegyik elméleti mű vagy hangszeres iskola párhuzamot von a retorika és a zene művészete között: mindkét művészeti ág célja ugyanis az érzelmekre, kifejezőerőre alapuló hatásnak az elérése. A racionális barokkban a retorika- és az affektustan központi jelentőségű volt, amely a zenei gondolkodást, az esztétikai, zeneszerzői és előadói kérdéseket alapvetően meghatározta. Ezt a nyelvezetet ismerni kell, ha valaki a zeneszerző igazi mondanivalóját és a kifejezni szándékozott érzelmeket meg akarja jeleníteni. Lehet enélkül is egy interpretáció tetszetős, mutatós, csak az igazi tartalmat nem fejezi ki. A szabályok, paragrafusok százait ismerni kell, ezekre nem lehet „ráérezni”. Ezért van szükség a korabeli forrásmunkák, hangszeres iskolák állandó tanulmányozására.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál koncertjén 18. századi cseh zenéből válogatott. Miért épp a csehből?

Mivel én Prágában tanultam, alaposabban tanulmányozhattam a romantika kora előtt is csodálatraméltóan gazdag cseh zenetörténetet, amelyet sajnos itthon alig ismernek. Egy hosszú, töretlen, a zenére mindig nagy hangsúlyt helyező oktatásnak, a vallásos népénekek hagyományának, valamint a huszitizmus dalkultúrájának is köszönhetően általánosan mély zeneiség alakult ki Csehországban. Szinte mindenki tudott 2-3 hangszeren játszani.

Nem véletlen, hogy a 18. században „Európa konzervatóriumá”-nak nevezték Bohémiát.

Az elnyomó politikai-vallási és a rossz gazdasági körülmények miatt azonban sok zeneszerző emigrációba kényszerült. Bécsben, Berlinben, Drezdában és máshol tevékenykedtek. Nagyszerű, ma már egyáltalán nem vagy alig ismert cseh mesterek örökítettek ránk tehát a korábbi évszázadokban is jelentős életműveket.

Prague-130938.jpg

Prága (Fotó/Forrás: Wiki)

Mondjon egyet!

Például Jan Josef Ignác Brentner, akinek a műveit hallgatva, ha nem tudjuk, ki a szerző, a legnagyobbakra tippelhetünk. Vagy Jan Dismas Zelenka, akinek alkotásai (CPE Bach szerint) hatottak J. S. Bach művészetére is. Mozart Georg Bendát legkedvesebb zeneszerzőjének tartotta, és Josef Mysliveček billentyűs műveit is – aki Itáliában ünnepelt, igazi korabeli „sztár” volt – nővére figyelmébe ajánlotta. Úgy gondolom, e mesterek mindegyike fontos láncszem a zenetörténetben, és hiszem, hogy nélkülük a legnagyobbak életműve sem születhetett volna meg. Még egy példát mondok: Josef Antonín Štěpán (akitől szintén játszunk a koncerten) dalai a maguk idejében rendkívül népszerűek voltak Bécsben, a zenetudósok szerint hatottak Schubert dalművészetére.

Ön hogyan választotta a csembalót hangszeréül?

Ötévesen kezdtem zongorázni, majd a „konzi”-ba kerültem. Amikor ott a zeneirodalom órán a barokk korszakot tárgyaltuk, sok csembalózenét hallgattunk és akkor tudtam meg, hogy a hozzám legközelebb álló mester, J. S. Bach zongorán játszott művei valójában csembalóra készültek. Rögtön éreztem, hogy ez az én hangszerem. Abban az időben a Zeneakadémián még nem volt csembaló főtanszak, nem lehetett itthon diplomát szerezni, állami ösztöndíjjal azonban kijuthattam az akkori Csehszlovákiába: Prágában végeztem felsőfokú tanulmányaimat Zuzana Růžičková asszonynál, azt követően Salzburgban és Zürichben, Nikolaus Harnoncourtnál és Johann Sonnleitnernél képeztem magam tovább.

Ma már zongorán szólal meg a csembalórepertoár ismert része. Hogy viszonyul a modern hangszerjáték a korhű stílushoz?

Fontos, hogy a modern hangszeresek is játsszák J. S. Bach és a régi mesterek műveit, de véleményem szerint a korabeli előadói gyakorlat alapvető ismereteivel nekik is tisztában kell lenniük.

Dobozy Borbála és zenészpartnerei április 6-án lépnek fel a Festetics Palota tükörtermében, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. Bővebben >

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Ezekre az előadásokra küldenék el a politikusokat a színészek

Szégyen, Hamlet, A bajnok, Az ember tragédiája – többek között ezeket a produkciókat ajánlották azok a színházi alkotók, akiket a december 9-i tüntetésen kérdeztünk meg arról, mire hívnák el a politikai döntéshozókat.
Klasszikus

Itt követheti élőben Martha Argerich koncertjét, ha már nem kapott jegyet!

December 12-én este fél 8-kor a Liszt Ferenc Kamarazenekarral lép fel Martha Argerich. A hangverseny teltházas, de a Medici TV közvetíti. Mutatjuk, hol.
Színház

Megszavazta a Parlament az új színháztörvényt

115 igen szavazattal elfogadta az Országgyűlés a kulturális törvénycsomagról szóló törvényjavaslatot, amely miatt hétfőn ezrek tüntettek a Madách téren.
Klasszikus

A 13 éves Rozsonits Ildikó sikere a grazi ifjúsági zongoraversenyen

Rozsonits Ildikó megnyerte a 13-15 évesek korosztályát, de a többi csoportban is akadnak magyar befutók a VI. Nemzetközi Ifjúsági Bartók Zongoraversenyen.
Vizuál

Tíz új európai filmet kínál az ArteKino Filmfesztivál az interneten

December 31-ig tart az ArteKino Filmfesztivál, amely tíz új európai filmhez biztosít ingyenes, online hozzáférést. A filmbarátok kényeztetésére minden filmet magyar felirattal láttak el, sőt rendezői nyilatkozatot, szinopszist és filmajánlót is mellékeltek hozzájuk. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus konferencia

Mi a helyzet a nőkkel a zenében?

Január 8-án és 9-én, az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál keretében szimpóziumot rendeznek a fenti kérdés megvitatására.
Klasszikus zongora

A 13 éves Rozsonits Ildikó sikere a grazi ifjúsági zongoraversenyen

Rozsonits Ildikó megnyerte a 13-15 évesek korosztályát, de a többi csoportban is akadnak magyar befutók a VI. Nemzetközi Ifjúsági Bartók Zongoraversenyen.
Klasszikus hír

Itt követheti élőben Martha Argerich koncertjét, ha már nem kapott jegyet!

December 12-én este fél 8-kor a Liszt Ferenc Kamarazenekarral lép fel Martha Argerich. A hangverseny teltházas, de a Medici TV közvetíti. Mutatjuk, hol.
Klasszikus advent

Mozart átiratában hallható Händel Messiása

Az átirat Anger Ferenc rendezésében, Nádasdy Ádám új magyar fordításával csendül fel december 21-én az Erkel Színházban. A karácsonyi négy előadás szólistái Rácz Rita, Schöck Atala, Horváth István és Cser Krisztián, az Opera Zenekart és az Énekkart Kesselyák Gergely vezényli.
Klasszikus hír

Pozsonyi kórusversenyt nyert a Magnificat Leánykar

Kortárs és szakrális kategóriában is első helyezést ért el a Magnificat Leánykar egy pozsonyi kórusversenyen.