Klasszikus

Miért érdekes, hogyan billentett Bach?

2019.04.02. 17:30
Ajánlom
Dobozy Borbála a 18. századi billentyűs zene avatott tolmácsolója. Miért érdemes kutatni, hogy hangzott a maga korában a barokk zene, és miért érdekes Mozart kedvenc cseh zeneszerzője? A Budapesti Tavaszi Fesztivál április 6-i koncertje előtt beszélgettünk.

Korábban azt mondta, nincs olyan, hogy „hiteles előadás”, ha régi zenéről beszélünk. Mit jelent ez?

Egyáltalán mit jelent az, hogy hiteles? Szerintem az az abszolút hiteles előadás, amikor maga a zeneszerző játszik vagy vezeti az együttest.

Évszázadokkal a zeneművek megszületése után azonban már csak korabeli traktátusokból szerezhetünk tudomást a játékmódot illetően. Ezekből rengeteg információt kaphatunk, de a végső művészi kivitelezés már nagymértékben függ az előadó személyiségétől, felkészültségétől, és az akkoriban sokat emlegetett „jó ízlés”-től. Tartózkodom attól, hogy „hitelesnek” tartsam magam, inkább azt szoktam mondani, hogy megközelítő stílushűségre törekszem.

DobozyBorbala3-131116.jpg

Dobozy Borbála

Mennyire jelenhet meg a mai kor ízlése a korhű játékban?

Kérdés, hogy mit is nevezünk korhű játéknak? Ez számomra nem feltétlenül a korhű hangszereken történő előadást jelenti, sokkal inkább a megfelelő ismeretek birtokában a megfelelő lelkiségű interpretációt, amely lehet modern hangszeres is. Egészen más korban élünk, mint 2-300 éve, más volt akkoriban az emberek világszemlélete, gondolkodásmódja, értékrendje, mint ebben a csak mának élő világban, amelyben, itt és most, az életet élvezni és állandóan „pörögni” kell. Az egyik befelé néző, a másik kitárulkozó, teljesen extrovertált.

A barokkban és az azt megelőző korokban Isten volt a gondolkodás középpontjában, ma a pénz, ez pedig máris alapvető különbség. A magasrendű zenének azonban évszázadokkal később is mindig van mondanivalója, amely ma ugyanúgy megszólítja az embert.

Az MMA székfoglalójában tavaly májusban arról beszélt, hogy a retorika és az affektustan ismerete nélkül nem érdemes barokk zenét játszani. Miért?

Ezt a 18. század mértékadó elméletírója, Johann Mattheson mondta, aki meglehetős keményen fogalmaz: „A retorika tudományának ismerete nélkül a művekhez nyúlni csaknem hiábavaló, és olyan, mintha az ember mosatlan kézzel tenné azt…” A 16-18. században mindegyik elméleti mű vagy hangszeres iskola párhuzamot von a retorika és a zene művészete között: mindkét művészeti ág célja ugyanis az érzelmekre, kifejezőerőre alapuló hatásnak az elérése. A racionális barokkban a retorika- és az affektustan központi jelentőségű volt, amely a zenei gondolkodást, az esztétikai, zeneszerzői és előadói kérdéseket alapvetően meghatározta. Ezt a nyelvezetet ismerni kell, ha valaki a zeneszerző igazi mondanivalóját és a kifejezni szándékozott érzelmeket meg akarja jeleníteni. Lehet enélkül is egy interpretáció tetszetős, mutatós, csak az igazi tartalmat nem fejezi ki. A szabályok, paragrafusok százait ismerni kell, ezekre nem lehet „ráérezni”. Ezért van szükség a korabeli forrásmunkák, hangszeres iskolák állandó tanulmányozására.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál koncertjén 18. századi cseh zenéből válogatott. Miért épp a csehből?

Mivel én Prágában tanultam, alaposabban tanulmányozhattam a romantika kora előtt is csodálatraméltóan gazdag cseh zenetörténetet, amelyet sajnos itthon alig ismernek. Egy hosszú, töretlen, a zenére mindig nagy hangsúlyt helyező oktatásnak, a vallásos népénekek hagyományának, valamint a huszitizmus dalkultúrájának is köszönhetően általánosan mély zeneiség alakult ki Csehországban. Szinte mindenki tudott 2-3 hangszeren játszani.

Nem véletlen, hogy a 18. században „Európa konzervatóriumá”-nak nevezték Bohémiát.

Az elnyomó politikai-vallási és a rossz gazdasági körülmények miatt azonban sok zeneszerző emigrációba kényszerült. Bécsben, Berlinben, Drezdában és máshol tevékenykedtek. Nagyszerű, ma már egyáltalán nem vagy alig ismert cseh mesterek örökítettek ránk tehát a korábbi évszázadokban is jelentős életműveket.

Prague-130938.jpg

Prága (Fotó/Forrás: Wiki)

Mondjon egyet!

Például Jan Josef Ignác Brentner, akinek a műveit hallgatva, ha nem tudjuk, ki a szerző, a legnagyobbakra tippelhetünk. Vagy Jan Dismas Zelenka, akinek alkotásai (CPE Bach szerint) hatottak J. S. Bach művészetére is. Mozart Georg Bendát legkedvesebb zeneszerzőjének tartotta, és Josef Mysliveček billentyűs műveit is – aki Itáliában ünnepelt, igazi korabeli „sztár” volt – nővére figyelmébe ajánlotta. Úgy gondolom, e mesterek mindegyike fontos láncszem a zenetörténetben, és hiszem, hogy nélkülük a legnagyobbak életműve sem születhetett volna meg. Még egy példát mondok: Josef Antonín Štěpán (akitől szintén játszunk a koncerten) dalai a maguk idejében rendkívül népszerűek voltak Bécsben, a zenetudósok szerint hatottak Schubert dalművészetére.

Ön hogyan választotta a csembalót hangszeréül?

Ötévesen kezdtem zongorázni, majd a „konzi”-ba kerültem. Amikor ott a zeneirodalom órán a barokk korszakot tárgyaltuk, sok csembalózenét hallgattunk és akkor tudtam meg, hogy a hozzám legközelebb álló mester, J. S. Bach zongorán játszott művei valójában csembalóra készültek. Rögtön éreztem, hogy ez az én hangszerem. Abban az időben a Zeneakadémián még nem volt csembaló főtanszak, nem lehetett itthon diplomát szerezni, állami ösztöndíjjal azonban kijuthattam az akkori Csehszlovákiába: Prágában végeztem felsőfokú tanulmányaimat Zuzana Růžičková asszonynál, azt követően Salzburgban és Zürichben, Nikolaus Harnoncourtnál és Johann Sonnleitnernél képeztem magam tovább.

Ma már zongorán szólal meg a csembalórepertoár ismert része. Hogy viszonyul a modern hangszerjáték a korhű stílushoz?

Fontos, hogy a modern hangszeresek is játsszák J. S. Bach és a régi mesterek műveit, de véleményem szerint a korabeli előadói gyakorlat alapvető ismereteivel nekik is tisztában kell lenniük.

Dobozy Borbála és zenészpartnerei április 6-án lépnek fel a Festetics Palota tükörtermében, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. Bővebben >

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Káel Csaba lesz Andy Vajna utódja

A Kormányinfón árulta el Gulyás Gergely az új filmügyi kormánybiztos személyét.
Zenés színház

Emléktáblát avattak Moldován Stefánia operaénekes tiszteletére

A művészre emlékező alkotást egykori lakóháza, a Katona József utca 25. szám alatti épület falán helyezte el a XIII. kerület önkormányzata.
Vizuál

Mi a Casablanca titka?

CURTIZ – A magyar, aki felforgatta Hollywoodot címmel, Topolánszky Tamás Yvan rendezésében készült életrajzi film Kertész Mihályról, azaz Michael Curtizről, a Casablanca legendás magyar rendezőjéről.
Klasszikus

A budapesti éjszakában csendül fel Gershwin Kék rapszódiája Kohán István videoklipjében

Kohán István és Kohán István klarinétja is felcsendül abban a kisfilmben, amelynek főszereplője a Kék rapszódia egy budapesti pinceklubban.
Könyv

Strandkönyvtárak az elmúlt 100 évben

Van, akinek a nyár a strandolást, a dinnyeevést vagy a lenge ruhákat jelenti, akad azonban olyan is, akinek még több olvasást. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus eötvös péter

Mozarttal beszélget és a migrációra reflektál Eötvös Péter új lemezén

A szeptember 13-án megjelenő Gliding című új album a Frankfurti Rádió Szimfonikus Zenekarának és Hakan Hardenberger svéd trombitaművész közreműködésével készült a BMC Records gondozásában.
Klasszikus ajánló

Pécsi barangolások a Partitúra stábjával

A nyári ismétlő részek utolsó állomásaként Miklósa Erika és Batta András kulturális országjáró műsora a Dunántúl legnagyobb városába, Pécsre látogat. Az adás augusztus 25-én vasárnap, 13.25 órától tekinthető meg a Duna Televízióban.
Klasszikus videó

A budapesti éjszakában csendül fel Gershwin Kék rapszódiája Kohán István videoklipjében

Kohán István és Kohán István klarinétja is felcsendül abban a kisfilmben, amelynek főszereplője a Kék rapszódia egy budapesti pinceklubban.
Klasszikus ajánló

Éjszaka még az ékszerek is varázslatosabbak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása augusztus 24-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Börcsök Annával, Deák Andreával, Hont Angélával és ifj. Kovács Antallal.
Klasszikus ajánló

Fischer Ivánnal a címlapon kezdi az évadot a Fidelio

Az ingyenes programmagazin évadkezdő számában az eseménynaptár mellett többek között interjút talál Láng Annamária színésszel, Ron Howard filmrendezővel, Várallyay Petra hegedűművésszel, Bán Zsófia íróval, illetve a címlapon szereplő Fischer Ivánnal. Lapozzon bele online!