Klasszikus

Miért érdekes, hogyan billentett Bach?

2019.04.02. 17:30
Ajánlom
Dobozy Borbála a 18. századi billentyűs zene avatott tolmácsolója. Miért érdemes kutatni, hogy hangzott a maga korában a barokk zene, és miért érdekes Mozart kedvenc cseh zeneszerzője? A Budapesti Tavaszi Fesztivál április 6-i koncertje előtt beszélgettünk.

Korábban azt mondta, nincs olyan, hogy „hiteles előadás”, ha régi zenéről beszélünk. Mit jelent ez?

Egyáltalán mit jelent az, hogy hiteles? Szerintem az az abszolút hiteles előadás, amikor maga a zeneszerző játszik vagy vezeti az együttest.

Évszázadokkal a zeneművek megszületése után azonban már csak korabeli traktátusokból szerezhetünk tudomást a játékmódot illetően. Ezekből rengeteg információt kaphatunk, de a végső művészi kivitelezés már nagymértékben függ az előadó személyiségétől, felkészültségétől, és az akkoriban sokat emlegetett „jó ízlés”-től. Tartózkodom attól, hogy „hitelesnek” tartsam magam, inkább azt szoktam mondani, hogy megközelítő stílushűségre törekszem.

DobozyBorbala3-131116.jpg

Dobozy Borbála

Mennyire jelenhet meg a mai kor ízlése a korhű játékban?

Kérdés, hogy mit is nevezünk korhű játéknak? Ez számomra nem feltétlenül a korhű hangszereken történő előadást jelenti, sokkal inkább a megfelelő ismeretek birtokában a megfelelő lelkiségű interpretációt, amely lehet modern hangszeres is. Egészen más korban élünk, mint 2-300 éve, más volt akkoriban az emberek világszemlélete, gondolkodásmódja, értékrendje, mint ebben a csak mának élő világban, amelyben, itt és most, az életet élvezni és állandóan „pörögni” kell. Az egyik befelé néző, a másik kitárulkozó, teljesen extrovertált.

A barokkban és az azt megelőző korokban Isten volt a gondolkodás középpontjában, ma a pénz, ez pedig máris alapvető különbség. A magasrendű zenének azonban évszázadokkal később is mindig van mondanivalója, amely ma ugyanúgy megszólítja az embert.

Az MMA székfoglalójában tavaly májusban arról beszélt, hogy a retorika és az affektustan ismerete nélkül nem érdemes barokk zenét játszani. Miért?

Ezt a 18. század mértékadó elméletírója, Johann Mattheson mondta, aki meglehetős keményen fogalmaz: „A retorika tudományának ismerete nélkül a művekhez nyúlni csaknem hiábavaló, és olyan, mintha az ember mosatlan kézzel tenné azt…” A 16-18. században mindegyik elméleti mű vagy hangszeres iskola párhuzamot von a retorika és a zene művészete között: mindkét művészeti ág célja ugyanis az érzelmekre, kifejezőerőre alapuló hatásnak az elérése. A racionális barokkban a retorika- és az affektustan központi jelentőségű volt, amely a zenei gondolkodást, az esztétikai, zeneszerzői és előadói kérdéseket alapvetően meghatározta. Ezt a nyelvezetet ismerni kell, ha valaki a zeneszerző igazi mondanivalóját és a kifejezni szándékozott érzelmeket meg akarja jeleníteni. Lehet enélkül is egy interpretáció tetszetős, mutatós, csak az igazi tartalmat nem fejezi ki. A szabályok, paragrafusok százait ismerni kell, ezekre nem lehet „ráérezni”. Ezért van szükség a korabeli forrásmunkák, hangszeres iskolák állandó tanulmányozására.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál koncertjén 18. századi cseh zenéből válogatott. Miért épp a csehből?

Mivel én Prágában tanultam, alaposabban tanulmányozhattam a romantika kora előtt is csodálatraméltóan gazdag cseh zenetörténetet, amelyet sajnos itthon alig ismernek. Egy hosszú, töretlen, a zenére mindig nagy hangsúlyt helyező oktatásnak, a vallásos népénekek hagyományának, valamint a huszitizmus dalkultúrájának is köszönhetően általánosan mély zeneiség alakult ki Csehországban. Szinte mindenki tudott 2-3 hangszeren játszani.

Nem véletlen, hogy a 18. században „Európa konzervatóriumá”-nak nevezték Bohémiát.

Az elnyomó politikai-vallási és a rossz gazdasági körülmények miatt azonban sok zeneszerző emigrációba kényszerült. Bécsben, Berlinben, Drezdában és máshol tevékenykedtek. Nagyszerű, ma már egyáltalán nem vagy alig ismert cseh mesterek örökítettek ránk tehát a korábbi évszázadokban is jelentős életműveket.

Prague-130938.jpg

Prága (Fotó/Forrás: Wiki)

Mondjon egyet!

Például Jan Josef Ignác Brentner, akinek a műveit hallgatva, ha nem tudjuk, ki a szerző, a legnagyobbakra tippelhetünk. Vagy Jan Dismas Zelenka, akinek alkotásai (CPE Bach szerint) hatottak J. S. Bach művészetére is. Mozart Georg Bendát legkedvesebb zeneszerzőjének tartotta, és Josef Mysliveček billentyűs műveit is – aki Itáliában ünnepelt, igazi korabeli „sztár” volt – nővére figyelmébe ajánlotta. Úgy gondolom, e mesterek mindegyike fontos láncszem a zenetörténetben, és hiszem, hogy nélkülük a legnagyobbak életműve sem születhetett volna meg. Még egy példát mondok: Josef Antonín Štěpán (akitől szintén játszunk a koncerten) dalai a maguk idejében rendkívül népszerűek voltak Bécsben, a zenetudósok szerint hatottak Schubert dalművészetére.

Ön hogyan választotta a csembalót hangszeréül?

Ötévesen kezdtem zongorázni, majd a „konzi”-ba kerültem. Amikor ott a zeneirodalom órán a barokk korszakot tárgyaltuk, sok csembalózenét hallgattunk és akkor tudtam meg, hogy a hozzám legközelebb álló mester, J. S. Bach zongorán játszott művei valójában csembalóra készültek. Rögtön éreztem, hogy ez az én hangszerem. Abban az időben a Zeneakadémián még nem volt csembaló főtanszak, nem lehetett itthon diplomát szerezni, állami ösztöndíjjal azonban kijuthattam az akkori Csehszlovákiába: Prágában végeztem felsőfokú tanulmányaimat Zuzana Růžičková asszonynál, azt követően Salzburgban és Zürichben, Nikolaus Harnoncourtnál és Johann Sonnleitnernél képeztem magam tovább.

Ma már zongorán szólal meg a csembalórepertoár ismert része. Hogy viszonyul a modern hangszerjáték a korhű stílushoz?

Fontos, hogy a modern hangszeresek is játsszák J. S. Bach és a régi mesterek műveit, de véleményem szerint a korabeli előadói gyakorlat alapvető ismereteivel nekik is tisztában kell lenniük.

Dobozy Borbála és zenészpartnerei április 6-án lépnek fel a Festetics Palota tükörtermében, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. Bővebben >

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Horgas Eszter: „Prés alatt vagyunk mindannyian”

Csak ülünk és teázunk. Két különböző lakásban, a monitor két oldalán. Hiába, az ember olyan könnyen megszokja a személyes találkozások luxusát. Interjú karantén idején – a gépeken keresztül – Horgas Eszter fuvolaművésszel.
Klasszikus

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Plusz

„A legelsők közt omlott össze és az utolsó lesz, ami talpra áll” – válságban a magyar zeneipar 

A hazai könnyűzene és azt működtető zeneipar szinte a járvány első pillanatában leállt és lefagyott. Koncertek, turnék, fesztiválok maradnak el, egy teljes iparág maradt az egyik pillanatról a másikra munka és bevétel nélkül, s persze a kreativitás terepei is beszűkültek és átalakultak. Zenészeket és zeneipari embereket – szervezőket, menedzsereket, sajtósokat, újságírókat – kérdeztünk arról, hogy mi történik velük most, hogyan élik meg a járványidőszakot és a válságot.
Klasszikus

Az interneten közvetítik a János-passiót a lipcsei Tamás-templomból

A koronavírus-járvány ellenére fel fog csendülni Johann Sebastian Bach János-passiója a lipcsei Tamás-templomban nagypénteken, az eseményt az interneten élőben közvetítik, és együtt éneklésre biztatják a nézőket.
Vizuál

A népharag miatt nem pótolta a Milói Vénusz karjait a Louvre restaurátora

A karokon kívül ékszerek és festék is volt eredetileg a szobron. Kétszáz éve, 1820. április 8-án fedezte fel az alkotást egy földműves.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Az interneten közvetítik a János-passiót a lipcsei Tamás-templomból

A koronavírus-járvány ellenére fel fog csendülni Johann Sebastian Bach János-passiója a lipcsei Tamás-templomban nagypénteken, az eseményt az interneten élőben közvetítik, és együtt éneklésre biztatják a nézőket.
Klasszikus portré

A japán, akit szívébe zárt Magyarország: 80 éves Kobajasi Kenicsiró

Április 9-én ünnepli 80. születésnapját Kobajasi Kenicsiró japán karmester, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar örökös elnök-karnagya, a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmesterversenyének győztese.
Klasszikus Művészi szabadság

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.