Klasszikus

Miért hitte Beethoven, hogy két évvel fiatalabb a valós életkoránál?

2020.01.31. 15:15
Ajánlom
Idén ünnepeljük Beethoven születésének 250. évfordulóját. A zeneszerző a művészetének szóló elismerést biztosan nem kifogásolná, az évszámot viszont igen. A bonni mester ugyanis egész életében meg volt győződve róla, hogy 1772-ben született.

Sokáig éltem úgy, hogy nem tudtam, hány éves vagyok.

Ezeket a szavakat Beethoven írta gyerekkori barátjának, Franz Wegeler orvosnak 1810-ben. Úgy tűnik, nem volt jó évszámokban. Visszaemlékezései ilyen szempontból zavarosak, és a zeneszerző életrajzíróinak rendre nehézséget okoz, hogy miként helyezzék el gyerekkorának eseményeit. Beethoven ugyanakkor nem csak pontos életkorával nem volt tisztában, hanem apjának is mást vélt. Pedig érdemes lett volna hinnie születési kivonatának.

ludwig_va_beethoven_1712_-_1773__original-122558.jpg

Ludwig van Beethoven (1712-1773), a nagyapa

Az apró város, ahol választófejedelem székelt

A 18. században Bonn apró város volt, amelynek jelentősége jócskán meghaladta alig tízezres lélekszámát. A 13. században egy lázadás elűzte helyéről a kölni érseket és a választófejedelmet, akik a közeli Bonnban állították fel új székhelyüket, így a város a Német-Római Császárság fontos gócpontja lett, amelyet elleptek az udvaroncok, a különféle funkcionáriusok, üzletemberek és szolgák, a fennforgás pedig jót tett a művészeti életnek is. Bonn operaelőadások, karneválok, egyházi ünnepek otthona volt, és a hangszeres zene is hozzátartozott a mindennapokhoz. Ez vonzotta a városba Ludwig van Beethovent is, a nagyapát, aki 1732-ben költözött ide, hogy az udvari kápolna kórusában énekeljen, az első évben fizetés nélkül, majd évi négyszáz forintért, ami viszont magas összegnek számított. Fiát, Johannt is muzsikuspályára szánta. Amikor 1758-ban az öreg Ludwigból kapellmeister lett, Johann bekerült a kórusba. 1767-ben házasodott, egy egygyermekes özvegyasszonyt, Maria Magdalena Keverichet vette feleségül, akinek életét később megnehezítette férje alkoholizmusa.

7449043018_d6c7cc8e68_k-122922.jpg

A bonni Beethoven Haus a Bonngasse 20 szám alatt (korábban 515) (Fotó/Forrás: Thomas Depenbusch / Flickr)

Az egyházi anyakönyv szerint harmadik gyereküket 1770. december 17-én keresztelték a Szent Remigius-templomban (itt volt a pár esküvője is), s a Ludwig nevet kapta. A keresztbizonyítványban a latin 'Ludovicus' forma szerepel, Beethovennek pedig később – a dicsőséges római történelmet ismerve – imponált a névalak, ahogy Napóleon híveként egy darabig azt sem bánta, ha Louis-nak szólítják.

Mivel akkortájt az újszülöttet általában egy napon belül megkeresztelték, a legtöbb zenetudós megegyezik abban, hogy a nagy Ludwig van Beethoven 1770. december 16-án látott napvilágot.

Nem úgy maga Beethoven, aki egész életében meg volt győződve róla, hogy 1772-ben született. Az egyházi dokumentuma hátoldalára például a saját kezével jegyezte fel: „A keresztségi bizonyítvány hibásnak tűnik, mivel született egy másik Ludwig előttem.” (Valóban volt, mégpedig Ludwig Maria, aki 1769-ben született, de csecsemőkorában meghalt.) Még az sem zavarta, hogy felidézhető emlékei voltak nagyapjáról, akit igen szeretett, s aki 1773-ban meghalt. Ha valóban 1772 decemberében született volna, aligha emlékezett volna arra, ahogy rajongással csimpaszkodik az idősebb Ludwigon.

Hogy miként vétette el a zeneszerző a saját születési dátumát, arra nincs egyértelmű magyarázat. Egyesek szerint apja, Johann az oka, aki szeretett volna Mozarthoz hasonló csodagyereket faragni a fiából, és még arra is hajlandó volt, hogy fiatalabbnak hazudja őt.

Ez azonban nem egészen igaz. 

LudwigvanBeethoven-gyerekkent-123140.jpg

Ludwig van Beethoven gyerekként

Valóban csodagyereket akart csinálni az apja Beethovenből?

Johann van Beethovent ellentmondásos kapcsolat fűzte a saját apjához, az idősebb Ludwighoz. A bonni karvezető tehetséges és sikeres volt, még idős korban is megtartotta ragyogó basszushangját, de úgy tűnik, ő sem teljesítette be azt a karriert, amit elvárt volna magától. Még annyi sem sikerült Johann-nak, aki az apja elvárásai elől az italhoz menekült, közben pedig ugyanazzal a szigorúsággal fordult saját gyerekéhez, Ludwighoz, mint ahogy hozzá is fordultak.

Talán ezért is alakult ki Beethovenben az a fantáziakép, hogy törvénytelen gyerek, mégpedig nem másnak, mint Nagy Frigyesnek a fattya.

Később a legendát tényként terjesztette magáról, noha nevetséges volt a feltételezés, hogy a nagy porosz uralkodónak gyereke született volna egy egyszerű bonni asszonytól. Beethoven talán a feudális világban akart nagyobb rangot szerezni magának azzal, hogy nemesi vérből valónak mondta magát, de legalább annyira valószínű, hogy apjához való viszonya is motiválta. És nem véletlenül húzta alá saját példányában az Odüsszeia alábbi sorait:

Mert nem sok fiu van, aki olyan, mint apja egészen,
több, aki hitványabb, s kevesebb, aki túltesz az apján.
(Homérosz: Odüsszeia, II. ének. Devecseri Gábor fordítása)

Johann valóban rendszeresen egy évvel fiatalabbként hivatkozott fiára – hogy szándékosan vagy hanyagságból, azt nem tudhatjuk –, azonban nem bátorította a zeneszerzésre, és noha Ludwig kiemelkedően tehetséges volt, nem szánta Mozarthoz hasonló csodagyereknek. Beethoven így sem élhetett egészen nyugodt gyerekkort,kijutott neki a szenvedésből. Apja szigorúságáról már esett szó, de nem volt jobb az udvari orgonista, Gilles van den Eeden, vagy az inszomniás Tobias Friedrich Pfeiffer, aki éjjel is kirángatta az ágyból a gyereket, hogy a billentyűkhöz ültesse. 

Beethoven első nyilvános koncertje 1778 márciusában volt, s a plakáton Ludwig hat évesként szerepelt.

Johann természetesen hallott Leopold Mozartról és két tehetséges csodagyerekéről, Wolfgangról és Nannerlről. Egyébiránt nem volt elég széleslátókörű, hogy fiának tehetségét kihasználja, valószínűbb, hogy egyszerűen azt az udvari muzsikust akarta kinevelni, aki ő maga és apja volt. Sőt, amikor a gyerek a hegedűn rögtönzött ahelyett, hogy a kijelölt zenedarabot tanulta volna, megszidta őt. „De hát nem gyönyörű?” – replikázott a fiatal Ludwig. Mire Johann azt felelte, hogy ötévesen még nem áll készen az efféle dolgokra.

1779-ben Beethoven a kor elismert tanáránál, Christian Gottlob Neefénél kezdett tanulni, aki Bach, ma már alapműnek számító, de akkor még kiadatlan, csak másolatokban terjedő Das Wohltemperiertes Klavier-kötetével is megismertette. Sőt, hamarosan első kiadása megjelentetésében is segített, ez egy varációsorozat volt (WoO 63).

16314350513_e11272b6e4_k-124311.jpg

Ludwig van Beethoven szobra a bonni Münsterplatzon (Fotó/Forrás: Marcoski / Flickr)

Szó sem volt arról, hogy Mozarthoz hasonlóan turnéra induljon. Pedig találunk korabeli újságcikket, amely Beethovent tizennégy évvel idősebb kortársához hasonlítja. Ez 1783 márciusából származik, és a bonni választófejedelem udvari zenészeit írja le.

Louis von Betthoven (sic!), a már említett tenor fia, tizenegy éves, és a legígéretesebb tehetség. Igen rátermetten és erőteljesen játszik a billentyűkön, jól olvas lapról, dióhéjban: ragyogóan játssza Sebastian Bach Das Wohltemperiertes Klavier című művét, amelyet Neefe úr adott a kezébe. (…) Most zeneszerzést tanult tőle, és Neefe úr bátorítására már 9, egy indulóra írt variációja meg is jelent Mannheimben. A fiatal géniusz támogatást érdemel, hogy utazhasson. Minden bizonnyal a második Wolfgang Amadeus Mozarttá válhat, ha így folytatja.

A variációknál érdekesebb korai mű azonban az a három zongoraszonáta (WoO 47), amely 1783 tavaszán jelent meg a Bossler zeneműkiadónál. A 18. század második felére a szonáta a zongoramuzsika legfontosabb és legemelkedettebb műfajává nőtte ki magát, és hogy Beethoven már ilyeneket komponált, az korai ambíciójának jele. Megkapó az a pár sor, amelyet a kiadásba írt: „Most hogy már tizenegyedik évembe léptem, odaadó óráimban Múzsám gyakran súgta a fülembe: Próbáld meg leírni a lelked harmóniáját! Tizenegy év – gondoltam –, hogyan lennék én komponista? És mit szólnának hozzá a művészetben jártas urak? Szégyellős voltam. De a Múzsám így kívánta, és én engedelmeskedtem.”

Ahogy Beethoven egy biográfusa megjegyzi, ezek a (valójában 12 évesen komponált) szonáták nem állnak messzebb mondjuk az opusz 49-es, jó tíz évvel később komponáltaktól, mint azok a Hammerklaviertől.

Ugyanebben az évben – 1783-ban – a fiatal Beethoven első külföldi útjára indult. Nem a választófejedelem támogatásával, hanem egyik barátjuk révén, és egy gazdag özvegyasszonynál szálltak meg Rotterdamban. Johann nem tudott menni, Ludwig így anyjával együtt utazott. A Rajna menti úton az idő olyan hideg volt, hogy a gyereknek majdnem elfagyott a lábujja. Rotterdamban Beethoven több koncertet adott, és fellépett a hágai királyi udvarban is, amiért 63 forint fizetség ütötte a markát, jóval több, mint a koncert többi szereplőjének. Ennek ellenére elégedetlen volt az utazással, a hollandokat filléreskedő alakoknak nevezte, és megfogadta, soha nem tér vissza az országba.

Ez volt Beethoven egyetlen külföldi utazása gyerekkorában. Ekkor írt darabjai majd' 250 év távlatából is ígéretes tehetségről árulkodnak, s ezt az ígéretet Beethoven nem volt rest beváltani.

Felhasznált irodalom

Barry Cooper, Beethoven. Oxford UP, 2008.
Alexander Wheelock Thayer, The Life of Ludwig van Beethoven. Cambridge UP, 2013
Edmund Morris, Beethoven: The Universal Composer. HarperCollins.
Maynard Solomon, Beethoven. Schirmer Books, 2012.
Tilman Skowroneck, Beethoven The Pianist. Cambridge UP, 2010.

Az emlékév alkalmából indul új sorozatunk,
a Süketelés Beethovenről!
Olvasson tovább!

Süketelés Beethovenről

Idén minden Beethovenről fog szólni: 250 éve született a Mester, kilenc örökérvényű szimfónia, szonáták, vonósnégyesek, s nem utolsósorban lapunk névadó operájának, a Fideliónak a szerzője. Nem csak a közönség kedvence, hanem a zenetudósoké is, így joggal reméljük, tudunk még újat mondani róla. Cikksorozatunkban nem csak zenei kérdésekről, hanem Beethoven koráról, annak történelméről is írunk. Kellemes olvasást és zenehallgatást kívánunk!

A sorozat cikkeit itt érheti el!

Legnépszerűbb

Zenés színház

„Fel kell találni magunkat” – Interjú Bretz Gáborral

Bretz Gábor az Opera állandó művésze, aki az elsők között kapta meg a Kamaraénekesi címet, egy-egy évad során több szerepet is alakít. Legutóbb a – címlapfotót is inspiráló – Don Carlos online premierjén láthattuk. A világhírű basszbaritonnal a pandémia teremtette kihívásokról, az énektanítás rejtelmeiről és arról is beszélgettünk, mit kívánna egy jótündértől.
Színház

Új bemutatókkal kezdi jubileumi évadát a Vígszínház

Több mint 90 éves hagyományát követve a Vígszínház május 1-jén megkezdte a következő évad bérleteinek értékesítését. Bár egyelőre csak decemberig hirdettek műsort, az elmúlt időszak közönség előtt be nem mutatott előadásai mellett újdonságokat is tartogat a 2021/2022-es szezon.
Klasszikus

A Liszt Ferenc Kamarazenekar Juliane Banse operaénekessel és Várdai Istvánnal búcsúztatja az évadot

Nemcsak különleges vendégekkel, hanem izgalmas átiratokkal is készül a 2020/21-es zeneakadémiai évad online szezonzáró koncertjére a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Az együttes május 14-én először Várdai Istvánnal Bach-szonátát játszik kamarazenekari felállásban, ezt követően a világhírű Juliane Banse közreműködésével Mendelssohn jól ismert dalai csendülnek fel új köntösbe bújtatva.
Klasszikus

„Újraéled a karanténba zárt kultúra”- kihirdette a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadát

Fischer Iván rendezte új operaelőadás, Richard Strauss-maraton és nemzetközi sztárok, köztük Danyiil Trifonov vagy Jordi Savall is szerepelnek a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadjában.
Vizuál

Formabontó koncertfilmek a Budapest Ritmo-n

„Szükségből erényt, koncertből filmet” – ez a Budapest Ritmo idei mottója, amely a Bartók Tavasz keretében május 10. és 12. között különleges látványvilágú koncertfilmekkel várja az érdeklődőket.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Haydn és magyar nóta az Óbudai Danubia Zenekar online kínálatában

Az Óbudai Danubia Zenekar május 15-én a Best of BMC sorozat keretében Haydn műveit szólaltatja meg, míg május 22-én a magyar nóta értékeit felvillantva, Liszt Ferenc valamint Brahms művei mellett, Ott Rezső kifejezetten erre az alkalomra írt szimfonikus magyar nótacsokrát játssza.
Klasszikus hír

„Újraéled a karanténba zárt kultúra”- kihirdette a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadát

Fischer Iván rendezte új operaelőadás, Richard Strauss-maraton és nemzetközi sztárok, köztük Danyiil Trifonov vagy Jordi Savall is szerepelnek a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadjában.
Klasszikus hír

A Liszt Ferenc Kamarazenekar Juliane Banse operaénekessel és Várdai Istvánnal búcsúztatja az évadot

Nemcsak különleges vendégekkel, hanem izgalmas átiratokkal is készül a 2020/21-es zeneakadémiai évad online szezonzáró koncertjére a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Az együttes május 14-én először Várdai Istvánnal Bach-szonátát játszik kamarazenekari felállásban, ezt követően a világhírű Juliane Banse közreműködésével Mendelssohn jól ismert dalai csendülnek fel új köntösbe bújtatva.
Klasszikus hír

Mesterhangszerek használatára lehet pályázni

A Magyar Állami Operaház pályázatot hirdet magyar állampolgárok, valamint felsőfokú zenei végzettséggel rendelkezők számára: állami tulajdonban lévő mesterhangszerek több évre szóló használatára lehet jelentkezni.
Klasszikus újranyitás

A közönséget is várják a Cziffra György-emlékév következő koncertjére

Az első, közönség számára is nyitott koncertet május 11-én tartják Szegeden, a Nemzeti Színházban. Az Hommage a Cziffra elnevezésű esten Szabó Marcell zongoraművész és a Szegedi Szimfonikus Zenekar lép fel, vezényel Medveczky Ádám.