Klasszikus

Miért jelentett forradalmat Bach (és a többiek) újrafelfedezése a zenében?

2023.03.23. 10:40
Ajánlom
A Bartók Tavasz régizenei koncertjeire készülve gyorstalpalót adunk azzal kapcsolatban, miért különleges a reneszánsz és a barokk zenéje, és hogyan fedeztük fel őket újra.

Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.

Számít-e, milyen hegedűkön játszottak Vivaldi idejében, fából vagy fémből készült-e egy fuvola, hogyan billentett Bach, és milyen játékstílus dívott a 17. századi Németalföldön, Londonban vagy éppen Katalóniában? Sokak számára talán lényegtelen nüansznak tűnik, az úgynevezett historikus előadók számára viszont lényeges kérdés. A középkor, de főleg a reneszánsz és a barokk zenéje ugyanis ma népszerűbb, mint az elmúlt kétszáz évben bármikor – és ez nem lenne így, ha ötven-hatvan évvel ezelőtt nem fedezzük fel őket újra.

Kivételesen gazdag korban élünk. Egy kattintásnyira vagyunk a zenetörténet szinte minden korszakától, zeneszerzőjétől és lényeges művétől. Amikor a híres spanyol csellista, Pablo Casals 1890-ben egy antikváriusnál ráakadt Bach csellószvitjeire, megfordult vele a világ.

Az a nap, amikor Mendelssohn újra előadta a Máté-passiót, zenetörténeti jelentőségű, ma elég néhány betűt bepötyögni a Spotify keresőmezőjébe, hogy ráakadjunk a mű tucatnyi felvételére.

És nemcsak a népszerű művek érhetők el: szinte minden héten előkerül egy elfeledett kincs könyvtárakból, kastélyokból, levéltárakból, közülük nem egyből hangfelvétel is készül. A hazai régizenejátszás fontos alakja, Vashegyi György nevéhez tucatnyi ilyen felfedezés kötődik, a Müpa idei Régizenei Fesztiváljának különlegessége például Rameau Castor és Pollux című operájának legelső változata volt.

instruments_de_musique_anne_vallayer-coster_musee_du_louvre_peintures_inv_8260-100813.jpg

Régi hangszerek Anne Vallayer-Coster festményén (Fotó/Forrás: Bartók Tavasz)

A reneszánsz és a barokk zene a 20. század elején kezdett igazán hódítani. Nem lehet egyetlen világos pontot kijelölni, de vannak fontos momentumok – például az, amikor Arnold Dolmetsch francia hangszerkészítő és hegedűs ellátogatott a British Museumba, és

elgondolkodott azon, hogyan játszhattak azokon a 17. századi lantokon, amelyekre addig csak kiállítási tárgyként tekintettek.

Furcsa, de előtte senkinek nem jutott eszébe ilyesmi. Élete során Dolmetsch 130 korhű hangszert gyártott, és még a Fehér Házban is szívélyesen fogadták.

Vagy ott van a másik pionír, a lengyel Wanda Landowska, aki 1931-ben elsőként vette lemezre a Goldberg-variációkat. A zongora- és csembalóművésznél a billentyűstehetség erős zenetörténeti érdeklődéssel társult, hangszerek után kutatott múzeumokban, kották után a kottatárakban. 1925-ben régizenei iskolát alapított Párizsban, és különös gonddal fordult Rameau és Couperin zenéje felé, akiknek nevét addig csak a szűk szakma ismerte.

Íme egy kopottas, történelmi jelentőségű felvétele:

A régizene iránti érdeklődés a II. világháború után is folytatódott. Talán hihetetlen, de A négy évszakot, amely ma Vivaldi és talán az egész klasszikus zenetörténet legismertebb alkotása, csak az ötvenes években ismerte meg a nagyközönség, első igazán hiteles felvétele pedig 1969-ben készült, Neville Marriner és kamarazenekara, az Academy of St Martin in the Fields munkája nyomán.

A 60-as, 70-es években a mindenhova begyűrűző hippikultúra is a régizene vitorláiba fogta a szelet: ekkor lépett színre Philippe Herreweghe és Ton Koopman, aki a különösen élénk holland régizenei mozgalom ismert arca lett, ma már mindketten legendák. És ahogy Vivaldi vagy Rameau-újrafelfedezése az olasz és a francia nemzeti öntudatot is szolgálta, úgy lehelt új életet a spanyol, katalán és portugál zenekultúrába Jordi Savall, a Hespèrion együttes vezetője.

A régizenében a muzsikusok félig-meddig tudósok is, ki-ki vérmérséklete szerint. Anekdoták szerint volt idő, amikor a régizenészek

vérre menő vitákat folytattak azzal kapcsolatban, hogy hány főből állhatott a Tamás-templom kórusa, de épp ilyen élénken vitatkoztak arról is, milyen a jó bélhúr,

milyen az autentikus vonó, szabad-e vibratót használni, lehet-e a gambának vagy a barokk csellónak lába. Mindez persze egyre több kérdést vetett fel, de hosszabb időszakot és földrajzilag is kiterjedtebb területet vizsgálunk annál, hogy csak egyféle stílust tekinthessünk hitelesnek.

Abban megegyezhetünk, hogy azt halljuk szépnek, amit a fülünk szépnek hall, és nem azt, ami a szakkönyvek szerint autentikus. A zenehallgatók azonban ilyen szempontból is szerencsések a régizenei mozgalommal.

Az 1960-as években egy maroknyi pionír épp azért fordult a historikus előadásmód felé, mert túl dagályosnak tartották Bach vagy Haydn műveinek romantikus stílusú előadását.

Ma már egy mainstream szimfonikus vagy kamarazenekartól is illetlenség, ha figyelmen kívül hagyja a korhűséget. Hiszen Roger Norrington vagy John Eliot Gardiner felvételei nem csak azért jobbak, mert közelebb állnak ahhoz, ahogy a művek három-négyszáz évvel ezelőtt megszólalhattak. Frissebbek, könnyedebbek és újszerűbbek voltak.

230408_Benjamin_Appl_006_c_DavidRuano-104331.jpg

Benjamin Appl (Fotó/Forrás: David Ruano / Bartók Tavasz)

A Bartók Tavaszon Vashegyi György és együttesei, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus egy olyan zeneszerzőt mutatnak be a közönségnek, akit Bach is nagyra tartott: a cseh–német határvidékről származó Gottfried Heinrich Stölzelt, illetve 1727-ben komponált passióját, amely majd’ háromszáz év után egy berlini könyvtárból került elő. Ugyancsak izgalmasnak ígérkezik – bár a műsorban szereplő művek már ismerősebben csengenek – a Gabetta Consort koncertje. A vonósegyüttes – az Erzsébet-korabeli Angliában ezeket jelölte a „consort” szó –

2018-ban alakult, miután tagjai több nagy sikerű koncertet adtak napjaink egyik legnagyobb barokk énekesnőjével, Cecilia Bartolival.

A Bartók Tavaszon az együttes Bach kantátáiból és passióiból játszik részleteket a fiatal baritonnal, Benjamin Appllel.

Végül alighanem minden hallgató megállapítja majd, érdemes volt azon töprengeni, hogyan szólt Bach csembalója, vagy hogy milyen húr legyen a barokk hegedűn, és érdemes volt elveszett művek után kutatni könyvtárak eldugott zugaiban. Hát mi lenne velünk A négy évszak vagy a Goldberg-variációk nélkül?

A Stölzel-passió előadásáról és Benjamin Appl, valamint a Gabetta Consort koncertjéről további információ a Bartók Tavasz honlapján érhető el.

A Bartók Tavasz előadásairól további érdekességek olvashatók az eseménysorozat blogján.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Elias Gottlob Haussmann ritka Bach-portréja a brit karmester, John Eliot Gardiner nappalijában lógott gyermekkorában (forrás: Bartók Tavasz)

„Karmesterként egyedül nem boldogulunk” – Exkluzív interjú John Eliot Gardinerrel

Kapcsolódó

„Karmesterként egyedül nem boldogulunk” – Exkluzív interjú John Eliot Gardinerrel

A régizene egyik óriása érkezik január 14-én Budapestre: John Eliot Gardiner saját zenekarával, az Angol Barokk Szólistákkal ad koncertet a Müpában. A mester zsúfolt turnéjukban egy rövid telefonos interjút adott a Fideliónak Mozartról, magyar kötődéseiről és a karmesteri erényekről.

A komolyzene tudós punkja: 5 + 1 izgalmas tény Ligeti Györgyről

A komolyzene tudós punkja: 5 + 1 izgalmas tény Ligeti Györgyről

100 éve született a magyar kortárs zene egyik legnagyobb hatású, innovatív mestere. Tudtad, hogy autódudákra is komponált, és Stanley Kubrick tette világhírűvé? Hoztunk pár érdekességet a Bartók Tavasz neki szentelt, áprilisi koncertje előtt.

Így nem lett Sibeliusból a 20. század Beethovenje

Így nem lett Sibeliusból a 20. század Beethovenje

Írásunkban Sibelius 5. szimfóniájának, a világ egyik legkiválóbb zenekara, a londoni Philharmonia Orchestra és Santtu-Matias Rouvali finn karmester jóvoltából a Bartók Tavasz keretében április 16-án elhangzó zenemű rendhagyó történetének jártunk utána.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Alföldi Róbert: „Ezt ma Magyarországon eléggé pontosan lehet érteni”

Az idei évadban a negyedik előadását rendezi: Varsányi Anna A szent című darabját állítja színpadra a Szegedi Nemzeti Színházban. Az ősbemutatót május 2-án tartják. Alföldi Róberttel az abszurd helyzetekről, az inspiráló műhelymunkáról és a jó szerepekről is beszélgettünk.
Klasszikus

Kiemelkedő versenyeredményeket értek el a Zeneakadémia hallgatói

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerző szakos hallgatói számos díjat nyertek a csehországi Ostravában megrendezett 14. GENERACE Zeneszerzőversenyen.
Színház

15 sor színház: Hegedűs a háztetőn

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra, és érdemes tudni róla. A következő rövid írás a székesfehérvári Vörösmarty Színház nagyszínpadi előadásáról, a Hegedűs a háztetőnről szól. 15 sor színház.
Jazz/World

Esztergályos Máté: „Megmutattuk, hogy lehet békésen működni egymás mellett a jazz-zenei térben”

Április 30-án a Dohnányi Ernő Zenei Központban ünnepli egyéves születésnapját a Szakcsi Rádió. Az évforduló alkalmából Esztergályos Mátéval, a csatorna főszerkesztőjével beszélgettünk az eddig elért eredményekről, visszajelzésekről és arról, hogyan fogadta őket a szakma.
Színház

Nagy Viktor: „Nem érdemes mindig a fősodorral menni”

Nagyszínpadi Sherlock Holmes-előadással, Molnár Ferenc-darabbal, ír feketekomédiával érkezik a Rejtélyek évada a Thália Színházba. Nagy Viktor művészeti vezető a változó nézői igényekről, médiazajról és a nagy teherbírású társulatról is beszélt a Fideliónak. Interjú.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Bonjour Paris! – a francia kultúra nagyjait idézi meg a Szegedi Szimfonikus Zenekar budapesti koncertje

A Szegedi Szimfonikus Zenekar május 15-én a Zeneakadémián népszerű darabokkal és egy igazi különlegességgel tiszteleg Maurice Ravel 150. és Arvo Pärt 90. születésnapja előtt – ráadásul utóbbi szerző is egy emblematikus francia műalkotásnak szentelte alkotását.
Klasszikus ajánló

Az Őrség varázslatos tájaira hív a Fesztivál Akadémia Budapest

A Kelemen Barnabás és Kokas Katalin hegedűművész házaspár által alapított Fesztivál Akadémia Budapest május 30. és június 1. között első alkalommal rendezi meg tavaszi fesztiválját, a Springfestet.
Klasszikus hír

Kiemelkedő versenyeredményeket értek el a Zeneakadémia hallgatói

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerző szakos hallgatói számos díjat nyertek a csehországi Ostravában megrendezett 14. GENERACE Zeneszerzőversenyen.
Klasszikus ajánló

Oxford címmel indul turnéra a Szolnoki Szimfonikus Zenekar

Az együttes háromállomásos koncertsorozata különleges zenei válogatással és nemzetközi szólistagárdával valósul meg április utolsó három napján, Szolnokon, Kismartonban, valamint Budapesten.
Klasszikus ajánló

Nakarjakov és Pletnyov érkezik a Müpába április 25-én – különleges koncertélmény a Concerto Budapesttel

Glinka Valse-Fantasie című műve, Mihail Pletnyov trombitaversenye és a zeneszerző személyes emlékeiből építkező 14 zenekari képe szerepel a Concerto Budapest április 25-i koncertjén a Müpában. A hangverseny különlegessége, hogy két magyarországi bemutató is elhangzik: Pletnyov műveit ő maga vezényli, a virtuóz trombitaverseny szólistája az orosz világsztár, Szergej Nakarjakov lesz.