Klasszikus

Miért jelentett forradalmat Bach (és a többiek) újrafelfedezése a zenében?

2023.03.23. 10:40
Ajánlom
A Bartók Tavasz régizenei koncertjeire készülve gyorstalpalót adunk azzal kapcsolatban, miért különleges a reneszánsz és a barokk zenéje, és hogyan fedeztük fel őket újra.

Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.

Számít-e, milyen hegedűkön játszottak Vivaldi idejében, fából vagy fémből készült-e egy fuvola, hogyan billentett Bach, és milyen játékstílus dívott a 17. századi Németalföldön, Londonban vagy éppen Katalóniában? Sokak számára talán lényegtelen nüansznak tűnik, az úgynevezett historikus előadók számára viszont lényeges kérdés. A középkor, de főleg a reneszánsz és a barokk zenéje ugyanis ma népszerűbb, mint az elmúlt kétszáz évben bármikor – és ez nem lenne így, ha ötven-hatvan évvel ezelőtt nem fedezzük fel őket újra.

Kivételesen gazdag korban élünk. Egy kattintásnyira vagyunk a zenetörténet szinte minden korszakától, zeneszerzőjétől és lényeges művétől. Amikor a híres spanyol csellista, Pablo Casals 1890-ben egy antikváriusnál ráakadt Bach csellószvitjeire, megfordult vele a világ.

Az a nap, amikor Mendelssohn újra előadta a Máté-passiót, zenetörténeti jelentőségű, ma elég néhány betűt bepötyögni a Spotify keresőmezőjébe, hogy ráakadjunk a mű tucatnyi felvételére.

És nemcsak a népszerű művek érhetők el: szinte minden héten előkerül egy elfeledett kincs könyvtárakból, kastélyokból, levéltárakból, közülük nem egyből hangfelvétel is készül. A hazai régizenejátszás fontos alakja, Vashegyi György nevéhez tucatnyi ilyen felfedezés kötődik, a Müpa idei Régizenei Fesztiváljának különlegessége például Rameau Castor és Pollux című operájának legelső változata volt.

instruments_de_musique_anne_vallayer-coster_musee_du_louvre_peintures_inv_8260-100813.jpg

Régi hangszerek Anne Vallayer-Coster festményén (Fotó/Forrás: Bartók Tavasz)

A reneszánsz és a barokk zene a 20. század elején kezdett igazán hódítani. Nem lehet egyetlen világos pontot kijelölni, de vannak fontos momentumok – például az, amikor Arnold Dolmetsch francia hangszerkészítő és hegedűs ellátogatott a British Museumba, és

elgondolkodott azon, hogyan játszhattak azokon a 17. századi lantokon, amelyekre addig csak kiállítási tárgyként tekintettek.

Furcsa, de előtte senkinek nem jutott eszébe ilyesmi. Élete során Dolmetsch 130 korhű hangszert gyártott, és még a Fehér Házban is szívélyesen fogadták.

Vagy ott van a másik pionír, a lengyel Wanda Landowska, aki 1931-ben elsőként vette lemezre a Goldberg-variációkat. A zongora- és csembalóművésznél a billentyűstehetség erős zenetörténeti érdeklődéssel társult, hangszerek után kutatott múzeumokban, kották után a kottatárakban. 1925-ben régizenei iskolát alapított Párizsban, és különös gonddal fordult Rameau és Couperin zenéje felé, akiknek nevét addig csak a szűk szakma ismerte.

Íme egy kopottas, történelmi jelentőségű felvétele:

A régizene iránti érdeklődés a II. világháború után is folytatódott. Talán hihetetlen, de A négy évszakot, amely ma Vivaldi és talán az egész klasszikus zenetörténet legismertebb alkotása, csak az ötvenes években ismerte meg a nagyközönség, első igazán hiteles felvétele pedig 1969-ben készült, Neville Marriner és kamarazenekara, az Academy of St Martin in the Fields munkája nyomán.

A 60-as, 70-es években a mindenhova begyűrűző hippikultúra is a régizene vitorláiba fogta a szelet: ekkor lépett színre Philippe Herreweghe és Ton Koopman, aki a különösen élénk holland régizenei mozgalom ismert arca lett, ma már mindketten legendák. És ahogy Vivaldi vagy Rameau-újrafelfedezése az olasz és a francia nemzeti öntudatot is szolgálta, úgy lehelt új életet a spanyol, katalán és portugál zenekultúrába Jordi Savall, a Hespèrion együttes vezetője.

A régizenében a muzsikusok félig-meddig tudósok is, ki-ki vérmérséklete szerint. Anekdoták szerint volt idő, amikor a régizenészek

vérre menő vitákat folytattak azzal kapcsolatban, hogy hány főből állhatott a Tamás-templom kórusa, de épp ilyen élénken vitatkoztak arról is, milyen a jó bélhúr,

milyen az autentikus vonó, szabad-e vibratót használni, lehet-e a gambának vagy a barokk csellónak lába. Mindez persze egyre több kérdést vetett fel, de hosszabb időszakot és földrajzilag is kiterjedtebb területet vizsgálunk annál, hogy csak egyféle stílust tekinthessünk hitelesnek.

Abban megegyezhetünk, hogy azt halljuk szépnek, amit a fülünk szépnek hall, és nem azt, ami a szakkönyvek szerint autentikus. A zenehallgatók azonban ilyen szempontból is szerencsések a régizenei mozgalommal.

Az 1960-as években egy maroknyi pionír épp azért fordult a historikus előadásmód felé, mert túl dagályosnak tartották Bach vagy Haydn műveinek romantikus stílusú előadását.

Ma már egy mainstream szimfonikus vagy kamarazenekartól is illetlenség, ha figyelmen kívül hagyja a korhűséget. Hiszen Roger Norrington vagy John Eliot Gardiner felvételei nem csak azért jobbak, mert közelebb állnak ahhoz, ahogy a művek három-négyszáz évvel ezelőtt megszólalhattak. Frissebbek, könnyedebbek és újszerűbbek voltak.

230408_Benjamin_Appl_006_c_DavidRuano-104331.jpg

Benjamin Appl (Fotó/Forrás: David Ruano / Bartók Tavasz)

A Bartók Tavaszon Vashegyi György és együttesei, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus egy olyan zeneszerzőt mutatnak be a közönségnek, akit Bach is nagyra tartott: a cseh–német határvidékről származó Gottfried Heinrich Stölzelt, illetve 1727-ben komponált passióját, amely majd’ háromszáz év után egy berlini könyvtárból került elő. Ugyancsak izgalmasnak ígérkezik – bár a műsorban szereplő művek már ismerősebben csengenek – a Gabetta Consort koncertje. A vonósegyüttes – az Erzsébet-korabeli Angliában ezeket jelölte a „consort” szó –

2018-ban alakult, miután tagjai több nagy sikerű koncertet adtak napjaink egyik legnagyobb barokk énekesnőjével, Cecilia Bartolival.

A Bartók Tavaszon az együttes Bach kantátáiból és passióiból játszik részleteket a fiatal baritonnal, Benjamin Appllel.

Végül alighanem minden hallgató megállapítja majd, érdemes volt azon töprengeni, hogyan szólt Bach csembalója, vagy hogy milyen húr legyen a barokk hegedűn, és érdemes volt elveszett művek után kutatni könyvtárak eldugott zugaiban. Hát mi lenne velünk A négy évszak vagy a Goldberg-variációk nélkül?

A Stölzel-passió előadásáról és Benjamin Appl, valamint a Gabetta Consort koncertjéről további információ a Bartók Tavasz honlapján érhető el.

A Bartók Tavasz előadásairól további érdekességek olvashatók az eseménysorozat blogján.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Elias Gottlob Haussmann ritka Bach-portréja a brit karmester, John Eliot Gardiner nappalijában lógott gyermekkorában (forrás: Bartók Tavasz)

„Karmesterként egyedül nem boldogulunk” – Exkluzív interjú John Eliot Gardinerrel

Kapcsolódó

„Karmesterként egyedül nem boldogulunk” – Exkluzív interjú John Eliot Gardinerrel

A régizene egyik óriása érkezik január 14-én Budapestre: John Eliot Gardiner saját zenekarával, az Angol Barokk Szólistákkal ad koncertet a Müpában. A mester zsúfolt turnéjukban egy rövid telefonos interjút adott a Fideliónak Mozartról, magyar kötődéseiről és a karmesteri erényekről.

A komolyzene tudós punkja: 5 + 1 izgalmas tény Ligeti Györgyről

A komolyzene tudós punkja: 5 + 1 izgalmas tény Ligeti Györgyről

100 éve született a magyar kortárs zene egyik legnagyobb hatású, innovatív mestere. Tudtad, hogy autódudákra is komponált, és Stanley Kubrick tette világhírűvé? Hoztunk pár érdekességet a Bartók Tavasz neki szentelt, áprilisi koncertje előtt.

Így nem lett Sibeliusból a 20. század Beethovenje

Így nem lett Sibeliusból a 20. század Beethovenje

Írásunkban Sibelius 5. szimfóniájának, a világ egyik legkiválóbb zenekara, a londoni Philharmonia Orchestra és Santtu-Matias Rouvali finn karmester jóvoltából a Bartók Tavasz keretében április 16-án elhangzó zenemű rendhagyó történetének jártunk utána.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Mégsem mutatja be a Pesti Színház Székely Csaba társadalmi megosztottságról szóló darabját

Sokan várták már nagy izgalommal a Pesti Színház őszre meghirdetett premierjét, amiben Székely Csaba legújabb darabját, a Kalandfilmet mutatták volna be, Kincses Réka rendezésében. CIKKÜNK FRISSÜLT!
Színház

Jelentős színházi társulatok szűnhetnek meg

A kulturális kormányzat nyilvánosságra hozta az előadó-művészeti szervezetek támogatására vonatkozó döntését. Több, a működési támogatások csökkentése miatt eleve nehéz helyzetbe került, akár évtizedes sikeres múlttal és figyelemre méltó jelennel rendelkező, közfeladatot ellátó társulat egyáltalán nem kap támogatást.
Zenés színház

VeszprémFest 2023: jön Alvaro Soler, Mariza, Anna Netrebko, Joss Stone, Norah Jones és Rost Andrea

2023-ban 20 éves a VeszprémFest. A kétévtizedes prémium zenei fesztivál július 12. és 16. között a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kiemelt zenei rendezvényeként fennállásának egyik legváltozatosabb programjával ünnepel.
Színház

„Vállalom, hogy éltem, és azt, hogy majd meghalok ” – 110 éve született Gobbi Hilda

A legendás színésznő pályája során olyan emlékezetes szerepeket játszott el, mint a Csongor és Tünde Mirigyje, vagy a Hamlet Gertrúdja, az igazi népszerűséget azonban a Szabó család című rádiós családregény Szabó nénije hozta meg számára. 
Tánc

„Könnyeken átívelő nevetés” – interjú Boris Eifmannal

Ritka és egyedülálló balett érkezik Budapestre június 10-től: a világhírű koreográfus, Boris Eifman 2019-es premierje, A Pygmalion-hatás. A művészt arról kérdeztük, mi a kötődése a komikumhoz, a groteszkhez, és milyen lesz a 21. század táncnyelve.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus beszámoló

Száz év hét napban – a BMC Ligeti Fesztiválján jártunk

A Ligeti György születésének századik évfordulója alkalmából rendezett eseménysorozat csúcspontja a Budapest Music Centerben rendezett egyhetes fesztivál volt. Négy, igencsak különböző típusú koncerten jártunk
Klasszikus ajánló

Pénteken indul a Haydneum – Magyar Régizenei Központ nyár eleji fesztiválja a budapesti Egyetemi templomban

2023. június 9. és 17. között rendezi meg második Egyházzenei Fesztiválját a Haydneum – Magyar Régizenei Központ Budapesten, az Egyetemi templomban.
Klasszikus hír

Vajda Gergely zeneszerzőként és karmesterként is bemutatkozik Párizsban

A nemzetközileg keresett karmester-zeneszerző ismét együtt dolgozik a francia Ars Novával, illetve egy hárfafesztivál műsorán is szerepel egy alkotása.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kaija Saariaho

A világhírű finn zeneszerzőt, akinek a Metropolitan Opera is játszotta darabját, hetvenéves korában érte a halál – tette közzé családja a közösségi médiában.
Klasszikus ajánló

Július 14. és 23. között ismét várja a zenerajongókat a Fesztivál Akadémia Budapest

Idén is érdemes lesz tíz napon át Budapesten nyaralni, akár az itt lakóknak is – mondta el Kokas Katalin hegedűművész. Egész napos programok, különleges helyszínek és persze sztárfellépők koncertjei várják a közönséget.