Klasszikus

Miért nem kell az Y-generációnak a komolyzene?

2017.08.24. 15:35
Ajánlom
A milleniumi generációt nem igazán találni meg a koncerttermekben, és egyszerűen nem tudjuk, hogyan kéne megszólítani őket. De miért csodálkozunk azon, hogy mások lettek, ha teljesen máshogy nevelkedtek, mint az előző nemzedékek?

Évek óta forró téma, hogy a fiatalok nem érdeklődnek a komolyzene iránt, nem mutatnak megfelelő tiszteletet a régi, nagy zeneszerzők felé, és egyébként is, három perces dalocskák befogadásához elég csupán a kis aranyhalmemóriájuk, mert az Instagramon meg a Snapchaten lógnak egész nap. Sokak szerint messziről látszik, hogy

ez a legfelszínesebb, legostobább generáció evör!

De miért van ez? Sokan sokféle okokat felvázoltak az elmúlt években, amelyek többsége ezekre mutatott rá:

  • a hangversenyek túl hosszúak és túl merevek a fiatal érdeklődésének fenntartásához,
  • a jegyek túl drágák,
  • és a formális, csöndben-ül-nem-mozdul hangulat sem tetszik a 25 éven aluliaknak.

A klasszikus koncertekkel ismerkedőknek könnyen az a benyomásuk támadhat, hogy a visszafogott, rezzenéstelen arcú zenészek maguk sem élvezik túlságosan, amit játszanak, és joggal gondolják úgy, hogy nekik akkor miért kellene.

A megoldást sokan így aztán abban látták, ha a hangverseny rövidebb, vizuálisan lebilincselő, látványos, sőt lebutított. "Ezt majd biztos könnyebben befogadják ezek a buta suhancok." Ezzel csak az a baj, hogy a milleniumi generációnak pont azokkal a lebutított termékekkel van baja, amit gyerekkoruk óta lenyomnak a torkukon. Az Y-generáció marketingdömping közepette nőtt fel, az elmúlt két évtizedben a tévé, az óriásplakátok, a gyártósoron készült trendek gurui rajtuk tesztelték, hogy mit hogyan adhatnának el.

Ezek a fiatalok már immunisak mindenre, amiről úgy érzik, hogy rájuk akarják erőltetni,

nem kattintanak a netes hirdetésekre, magasról tesznek arra, hogy mit reklámoznak az óriásplakátok, mémeket gyártanak a beállított stockfotókból, és kihullik az agyukból, milyen YouTube-reklám szakítja félbe a kedvenc Bastille-dalukat.

A milleniumi generáció azt szeretné, hogy amit a kultúrában fogyaszt, az autentikus legyen. Soha nem fogja érdekelni őket Mága Zoltán vagy Havasi Balázs, mert pillanatok alatt felismerik, hogy ezek a művészek csinált imiddzsel támadnak. Nem fogják meghallgatni a bécsi újévi koncertet, ahol maskarás, a  múlt században ragadt sznobok járatják csúcsra a "magaskultúrát", és nem fog tetszeni nekik a Pillangókisasszony, mert nem értik, mi a fenéért szenved Cso-cso-szán, ha egyszer választhatná az abortuszt, meg a vörösboros-fürdőkádas estéket egyedül. Ha azt mondjuk nekik, hogy azért hallgassák meg Wagnert, mert az mégiscsak Wagner, ugyanúgy eleresztik a fülük mellett, mint a tévéreklámot arról, hogy nekik most egy üveg Fantára vagy egy milliós lakáshitelre van szükségük. Viszont ha valamit eredetinek találnak, arra lecsapnak: így nyerhetett Salvador Sobrel az Eurovízión, és így lehetett Mac deMarco az idei Sziget legaktuálisabb fellépője.

Lucy K. Dearn és Stephanie E. Pitts egy kutatásukban megpróbáltak választ keresni arra, hogy mi köti le a fiatalokat a klasszikus zenében, és mi okoz nekik nehézséget a befogadásban. A kutatásban 40 fiatal vett részt, akik kamarazenei koncerteket hallgattak végig. Kiderült, hogy többségük nehezen azonosultak a zenében megjelenített érzelmekkel, mert nem találták megfelelőnek a környezetet ahhoz, hogy megnyíljanak a zene számára. Ennek egyik oka saját bevallásuk szerint az volt, hogy úgy érezték, a közönség többi tagját (akik jóval idősebbek voltak náluk) látszólag nem ragadta magával a muzsika, hanem mozdulatlanul, rezzenéstelen arccal ültek a székükön.

Baj, hogy az idősebbek járnak hangversenyekre?

Kapcsolódó

Baj, hogy az idősebbek járnak hangversenyekre?

Nicola Benedetti skót hegedűművésznő még csak huszonkilenc éves, de nem bánja, hogy a közönsége legalább kétszer annyi idős emberekből áll, mint ő. A kanadai CBC Rádióban azt is elmondta, miért?

Egy megoldás: Groupmuse

A klasszikus zene ha tetszik, ha nem, szubkultúra lett a 21. századra (sőt, ha már itt tartunk, ma kábé minden szubkultúra, és ez az egybefonódás alkotja a kultúrát), és ez a tábor nagy nehezen fogadja be az új tagokat. Ezen a nehézségen igyekszik segíteni például a Groupmuse nevű mobilos alkalmazás, ami nagyjából olyan, mint egy klasszikus zenei Uber. Egy előadó koncertet hirdethet meg a lakásán vagy más alkalmas helyen, mások pedig hallgatóként jelentkezhetnek rá. A koncertek tulajdonképpen ingyenesek, de a végén körbejár egy adománygyűjtő kosár. A szitu abszolút win-win: oldottabb környezetben az előadó és a hallgató is könnyebben ellazul, és intimebb viszony jön létre kettejük között, illetve a zene irányába. Az app használóinak 70%-a a harmincas vagy fiatalabb generációból kerül ki.

Zene a nappalidban, frakk nélkül.

Zene a nappalidban, frakk nélkül. (Fotó/Forrás: Groupmuse)

Szóval hova tűntek a fiatalok?

Megvannak, érdeklődnek, és semmivel sem rosszabbak, mint a fiatalok régen. Ez az a generáció, akik rajongnak a Ring-ciklus grandiózusságával vetekedő Gyűrűk Ura-filmekért, nem áll messze tőlük a spiritualitás, és tizenhat évesen Bluetooth-on küldték telefonról telefonra Yiruma zongorazenéit, sőt, kedvenc vámpírjuk az Alkonyatból is Debussyt hallgatott. Most pedig arra várnak, hogy valaki megmutassa nekik, hogy Brahms, Bartók vagy Bach nem azért jó, mert öltönyt lehet hozzá húzni, vagy mert százéves koncertteremben hangzik fel, hanem mert önmagában szép. Arról meg végleg hallani sem akarnak, hogy ezt a zenét azért kell hallgatni, mert ez a klasszikus, meg ez a komoly, mert nekik tetszik a pop, a rock, a rave, az indie, ha olyanjuk van, szívesen hallgatnak jazzt, és ha szembejön velük valami Spotify-on, és tetszik nekik, elmentik akedvencek közé.

Nehéz dolog ez a Wagner, ugye?

Kapcsolódó

Nehéz dolog ez a Wagner, ugye?

Most, hogy véget ért a Wagner-napok, már csak az a kérdés marad hátra: most akkor hogy is van? A zene gyönyörű volt, de ki kinek a kije? És mi minek a mije? Tótfalusi István új könyve szerencsére segít. Azt is megvizsgáljuk, milyen hatással volt Wagner műve a popkultúrára.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Magyar Valentin: „Minél szélesebb repertoár kiépítése a célom”

Az ifjú zongoraművész neve nemcsak a szakmabeliek, de a zenerajongók körében is egyre ismerősebben cseng. Rendszeres szereplője a hazai és külföldi koncertéletnek, feltűnt a Virtuózok televíziós tehetségkutatóban is, nemrég pedig weimari versenyeredményétől volt hangos a sajtó. Most az MVM Zrt. jóvoltából frissen átadott Junior Prima díja kapcsán beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Koncerttel és parfümmel ünnepli 210 éves jubileumát a Pannon Filharmonikusok

A december 9-én a Kodály Központban és december 10-én a Müpában elhangzó est programján a zenekar alapítójának, Lickl Györgynek egy ősbemutatója is szerepel.
Klasszikus hír

Próbaéneklést hirdet a Magyar Rádió Énekkara

A Magyar Rádió Énekkara próbaéneklést hirdet határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott tenor és basszus énekművész állásra. Jelentkezési határidő: 2022. január 6.
Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.