A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem minden évben Bartók Béla születésnapján hozza nyilvánosságra az adott évben Bartók–Pásztory-díjjal kitüntetett két művész – egy előadóművész és egy komponista – nevét. Az elismerést a zongoraművész-zeneszerző özvegye, Pásztory Ditta alapította végrendeletében, ennek alapján odaítéléséről az egyetem oktatóiból álló kuratórium dönt. A kitüntetést 1984 óta minden esztendőben olyan, kimagasló tevékenységet végző magyar művészek kaphatják meg, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez, valamint a bartóki szellemiség megőrzéséhez.
Dr. Kutnyánszky Csaba rektorhelyettes köszöntője után Medveczky Ádám karmester, a Zeneakadémia címzetes egyetemi tanára mondta el laudációját Miller Lajosról. „A hatvanas évek második felében a Zeneakadémia nagyszerű énekesgenerációt bocsátott útjára, köztük Miller Lajost, operairodalmunk kimagasló egyéniségét, zenekultúránk jelentős képviselőjét” – idézte fel a díjazott pályakezdését. „Közösen indult pályánkon sokat szerepeltünk együtt.
Fantasztikus hang tulajdonosa, hősbariton, amely modulatív készségével és zenei színérzékenységével minden stílusban élményt ad.
Így fér meg egymás mellett Simone Boccanegra, a Tosca Scarpiája vagy a Tannhäuser Wolframja. Csodálatosan egyesíti hangjában a zenét és a magyar művek szépségét” – hangsúlyozta. Arról is megemlékezett, hogy Miller Lajos világjáró művész, kiváló dalénekes, emellett szívesen és előszeretettel énekelt kortárs műveket, köztük Ránki, Szokolay és Petrovics operáit. „Az utóbbi években koncerteket szervezett a Kárpát-medencében, különösen a magyar nemzeti zene virágoskertjéből” – tette hozzá.
„Kecskés D. Balázs művei a hallgatóság képzeletét olyan zenei térbe hívják, ahol a legkülönfélébb világok találkoznak és ütköznek össze. Szent Ágoston és Nietzsche, Schubert és Katy Perry, Bach és Meredith Monk egyaránt inspirálják” – írta a másik díjazottról szóló méltatásában Bella Máté zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója. Mint hozzátette, Kecskés D. Balázs tanári munkája során élő kapcsolatot ápol a zenetörténet klasszikusaival, miközben diákjaival a legújabb kortárs technikák mélységeibe is elmerül.
A zenét tágabb kulturális összefüggéseiben vizsgálja: kutatásai az elektronika és a mesterséges intelligencia klasszikus zenében betöltött szerepétől egészen a popszámok és a Schubert-dalok összehasonlításáig terjednek.
Zenei invenciójának alapjai a tonális gondolkodásból erednek, ugyanakkor műveiben folyton újabb és újabb összefüggések után kutat. Alkotásait mindig egyfajta szakralitás hatja át, amely a hallgatót a művészet mélyebb megéléséhez segíti hozzá. A 21. századi kortárs magyar komolyzene ifjú titánja, aki intellektuálisan és intuitívan is képes hatni a mindenkori közönségére” – tette hozzá.
Fejléckép: Miller Lajos és Kecskés D. Balázs (fotó/forrás: Erdős Dénes / Zeneakadémia)
hírlevél
