Klasszikus

Milyen jó látni, hogy a lengyelek is odavannak Bartókért!

Varsói napló az Eufonie Fesztiválról 2.
2018.11.25. 13:30
Ajánlom
Szeretjük a tapsot! – szólt a közönségnek Lawrence Foster, miután másodszor „szakította félbe” a Concertót tetszésnyilvánítás. A Festiwal Eufonie második napja.

Még mindig a varsói Festiwal Eufonie vendége vagyok – tegnap a 85. születésnapját ünneplő Krzysztof Pendereckiről írtam, ma pedig magáról a fesztiválról ejtenék bővebben szót.

A Festiwal Eufonie a közép-kelet-európai régió zenéjének ünnepe,

de ez a földrajzi viszonylat is lazán van meghatározva: a Balkán, Románia, Ausztia, a Visegrádi Négyek, Ukrajna, Fehéroroszország és a Baltikum. Magyarán minden, ami nem bécsi klasszika, ami kívül esik az egykori francia-német zenei tengelyen. Érdemes ünnepelni a 19. század második felében létrejött nemzeti iskolákat – Muszorgszkij, Rimszkij-Korszakov, Dvořák, Smetana, Sibelius, Grieg zenéjét. Hajlamosak vagyunk a romantika második hullámaként gondolni ezekre a komponistákra, pedig ők azok, akik betetőzték a stílust. Valahogy úgy kell ezt elképzelni, hogy nélkülük olyan lenne a klasszikus zene, mint a jazz, amit csak New Orleansban játszanak.

eufonie-133206.jpeg

Szymanowski hegedűversenyének szól a taps (Fotó/Forrás: Csabai Máté / Fidelio)

A könyvnek is beillő műsorfüzetben egy érdekes írásra bukkanok, amely Robert Musil nagyregényét, A tulajdonságok nélküli embert idézi, abból is Ferenc József és a Beethoven Kilencedik szimfóniájának találkozását.

„mint Nietzsche jövendölte, milliók hulltak megborzongva a porba, eltűntek az ellenséges határok, a világok harmóniájának evangéliuma kibékítette, egyesítette a szétválasztottakat; elfelejtették a járást és a beszédet, de útban voltak már, hogy táncolva a levegőbe emelkedjenek. Pirosra gyúlt arcok, ide-oda hajló, görbedő testek, hirtelen föl-le rántott fejek kalapácsmozgása, karomszerűen a felszökkenő, ágaskodó hangmasszába vájó ujjak.”

Beethoven látomása az volt, hogy testvér lészen minden ember, de a látomásból a groteszk ritmusban megszólaló, sarabande-szerű kóda teljesült. A különböző hangok megtalálták a saját világukat: 1918. november 12-én megalakult az Osztrák Köztársaság, és az egykori Monarchia romjain életre keltek az új államok. Finnország és a Baltikum is független lett a bolsevik forradalom után meggyengülő Oroszországtól, és Lengyelország is megerősödött. Mindez természetesen a zenében is éreztette hatását: a német zenekultúra uralma és egész Európára való hatása gyengült. Karol Szymanowski – aki Kodállyal egy évben született – megírta az I. hegedűversenyét, de nem ő volt az első, aki a muzsika nyelvére fordította az új erőre kapott Lengyelország lelkületét. Ironikus módon épp Bécsben, 1918-ban született Anna Maria Klechniowska alkotása, a Wawel: Lengyelország felemelkedése. A nemzeti muzsika hajójának árbockosárban persze – teszem hozzá büszkén – ott ült Bartók és Kodály is.

Enescu II. román rapszódiája (Op. 11) 1901-ben született, amikor még mindebből semmit sem sejthetett Európa. Persze már az is jelent valamit, hogy ilyesféle alkotások születtek ezekben az években – példaként említhetem a koncerten szintén elhangzó Finlandiát Sibeliustól. A nemzeti büszkeség és tekintély hangjait hallom Enescu művéből, az össze nem téveszthető lelkületet Sibeliusnál.

46728670_10156775575937381_8666537159085260800_o-121720.jpg

A Festiwal Eufonie második estéje (Fotó/Forrás: Paradox / Narodowe Centrum Kultury)

Miközben a Lengyel Nemzeti Rádió Szimfonikus Zenekarát (Katowice) hallgatom, akik Akiko Suwanai hegedűszólójával Karol Szymanowski I. hegedűversenyét (1916) játsszák, elszégyellem magam, hogy alig hallottam valamit a lengyel komponistától, pedig milyen jó zene. „Az egész szörnyen fantasztikus és kiszámíthatatlan” – büszkélkedett annak idején a zeneszerző egy levélben. A darab egy összefüggő tételből áll, virtuóz, de szerkezetében a szimfonikus költeményt idézi. Nem romantikus, szenvedélyes darab, inkább eksztatikus, érzéki, néhol légies, máshol vad.

A koncertet Bartók Concertója zárta, és hiába hallottam rengeteg interpretációját ennek a rendkívül népszerű darabnak, a Lengyel Rádió Zenekara tudott újat mutatni. Lawrence Foster, a 77 éves amerikai karmester érleltebb, lassabb tempókat vett, aminek folytán megmutatkozott Bartók virtuóz zenekari szólamainak szépsége, gazdagsága, figuráinak változatossága. Olyannyira hatásos volt a zenekar játéka, hogy az első tételt és a negyediket (Intermezzo interrotto) is taps követte, és hiába pisszegtek néhányan, a karmester gyorsan tisztába tette, hogy szabad-e tapsolni tételek között:

We like applause! – Szeretjük a tapsot!

Nem csak szeretik, meg is érdemelték.

Még egy hang sem csendült fel, már felállva tapsolták a születésnapos Pendereckit

Kapcsolódó

Még egy hang sem csendült fel, már felállva tapsolták a születésnapos Pendereckit

85. születésnapja alkalmából intézményként bántak az intézménnyé váló Krzysztof Pendereckivel a lengyelek. Anne-Sophie Mutter is fellépett – ott voltam, megírom.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Hallotta már Blaha Lujza hangját? Most csak egy kattintásra van!

Több mint 2600 digitalizált hangfelvételt tett online elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a Hangtár elnevezésű digitális adatbázisban. A legkorábbi felvételeken a legendás színésznőt, Blaha Lujzát hallhatják az érdeklődők.
Színház

Balázs Péter 14 év után távozik a Szolnoki Szigligeti Színház éléről

Nem pályázott újra Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház jelenlegi igazgatója, így 14 év után új vezetője lesz az intézménynek. A Kossuth-díjas színész-rendező 2019-ben egyedüli indulóként kapott bizalmat a közgyűléstől, megbízatása 2021 júniusáig szól.
Vizuál

Politikailag független társaságot alapított 42 magyar operatőr

Megalakult a Magyar Filmoperatőrök Egyesülete, amely a a magyar filmművészet legkiemelkedőbb operatőreit hivatott magába tömöríteni. Tiszteletbeli elnöke Ragályi Elemér, elnöke Szabó Gábor lett.
Klasszikus

Sosem hallott Mozart-mű csendül fel a zeneszerző születésének évfordulóján

A salzburgi mester születése után 265 évvel nem mindennapi alkalom egy ősbemutató. Egy újonnan előkerült zenemű csendül fel Mozart születésnapján.
Zenés színház

Botrányos siker a drezdai Operaházban – 110 éves Strauss vígoperája, A rózsalovag

Közel két év tervezés után, 1911. január 26-án bemutatták a drezdai Operaházban A rózsalovagot, Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal később nagy vitákat kiváltó háromfelvonásos zenés játékát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Online koncerttel kezdődik el a Cziffra Emlékév

Bogányi Gergely, Dráfi Kálmán, Mocsári Károly és Balázs János zongoraművészek fellépésével indul a több mint 100 programból álló eseménysorozat. Az est házigazdája Bősze Ádám zenetörténész.
Klasszikus hír

Kutatók szerint Beethoven nem jól használta a metronómját

Újabb világrengető felfedezés, s ráadásul nem a brit tudósok az elkövetők. Spanyol kutatók állítják, hogy megfejtették Ludwig van Beethoven szimfóniáinak gyors tempómegjelöléseinek titkát. Egy új vizsgálat szerint a zeneszerző rosszul olvashatta le a metronómot. A fene gondolta volna!
Klasszikus élő közvetítés

Fiatal és tehetséges zenészek, akikre kíváncsiak vagyunk

A Rising Stars sorozat Európa legígéretesebb fiatal zenészei közül válogat, akikkel a magyar közönség évről évre a Müpa színpadán is találkozhat. Január 26-ától hat estén át a komolyzene hat feltörekvő csillaga mutatkozik be a a hamburgi Elbphilharmonie színpadán, a hazai közönség a Müpa jóvoltából követheti a koncerteket.
Klasszikus hír

Sosem hallott Mozart-mű csendül fel a zeneszerző születésének évfordulóján

A salzburgi mester születése után 265 évvel nem mindennapi alkalom egy ősbemutató. Egy újonnan előkerült zenemű csendül fel Mozart születésnapján.
Klasszikus lemez

Új lemezkiadvánnyal ünnepli Kurtág György 95. születésnapját a BMC

Február 19-én ünnepli 95. születésnapját Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas, világhírű magyar zeneszerző, zongoraművész és kamarazene-tanár. Ebből az alkalomból a BMC Records kiadja az egyik első főművének tekinthető Bornemisza Péter mondásai című alkotását.