Milyen koncerteket ajánl a Fidelio szeptemberre?

Tomasz Daroch (Fotó/Forrás: Andrzej Heldwein)

A Zeneakadémia szeptemberi koncertjének fellépői olyan tehetséges fiatal muzsikusok, akik a nemzetközi koncerttermek mellett a rangos zenei versenyek zsűrijét is meghódították.

A három különleges tehetségű fiatal muzsikus, Tomasz Daroch, Osztrosits Éva és Váradi László közös koncertjének első felében előbb Ligeti György  Cselló szólószonátá ja szólal meg, majd Frédéric Chopin az 1848-as francia forradalom előtti hetekben komponált,  op. 8 g-moll triószonátá ja lesz hallható. Az est zárásaképp Chopin egyetlen hegedűs műve, az  op. 65 g-moll cselló-zongora szonátája csendül fel.

harsonaverseny

Richard Strauss fiatal karmestereknek szóló egyik tanácsa, hogy soha ne bátorítsuk a harsonásokat.

A BMC által idén először meghirdetett nemzetközi tenor- és basszusharsona-versenyre huszonöt országból hatvanhat fiatal harsonás jelentkezett. A kezdeményező Hőna Gusztáv harsonaművész, egyetemi tanár, aki 1981 óta rendszeresen vesz részt nemzetközi találkozókon, mesterkurzusokat és előadásokat tart a mai magyar harsonairodalomról, kamara- és szólókoncerteket ad. A kategóriák első díjasai öt-, három- és egyezer eurós versenydíjat vihetnek haza. A versenyt a díjazottak nyilvános koncertje zárja.

Fischer Iván

A fesztivál mozgatórugója minden évben egy olyan ország, amely sokszínű, gazdag és komoly zenei hagyományokkal rendelkezik.

Fischer Iván olyan szerzőket válogatott a programba, mint az impresszionista Debussy és Ravel, az általuk lefektetett hagyományok 20. századi képviselője, Dutilleux vagy a főleg zongoradarabjairól ismert Erik Satie. „Nagy szükség van az európai népek közötti bizalomra és barátságra, ennek erősítésére pedig tökéletes eszköz a művészet. Meg kell ismerni egymás kultúráját, ezen keresztül is bepillantva egymás életébe, hogy tudjuk, kivel milyen alapokon építhetünk közös jövőt.”

Sir Antonio Pappano (Fotó/Forrás: Musacchio Ianniello)

A karmester 2005 óta áll Olaszország első számú szimfonikus együttesének, az 1908-ban alapított római Santa Cecilia Akadémia Zenekarának élén.

Együtt rögzítették Csajkovszkij három utolsó szimfóniáját, így a nosztalgikus keringőjéről és elégikus lassú tételéről nevezetes V. szimfóniát is, amelyet a koncerten Rossini Hamupipőkéjének könnyed és energikus nyitánya előz meg. A különleges zenei élményt ígérő esten Saint-Saëns éppen százharminc éve befejezett, Liszt Ferenc emlékének ajánlott szimfóniája is elhangzik, amelyben a szimfonikus összeállítás mellett a billentyűs hangszerek is szerepet kapnak.

Balog József

„Amíg valamit nem tudok technikailag megoldani, addig zeneileg sem fogom megérteni.”

A harmincas évei derekán járó zongorista programja is ezt a komplex megközelítést igazolja. Beethoven bravúrokkal teli, a romantikát sok helyütt már megelőlegező korai C-dúr szonátájához képest Schumann Kinderszenen-sorozata merőben más kihívást jelent, ugyanakkor a Hollywoodot is megjárt Träumerei igazi lélekmuzsika, amiben Debussy az érzékien talányos hangulatfestés képességét igényli, Gershwin populáris dalainak újrafogalmazásával pedig Balog virtuóz és jazzesebb oldalát mutatja meg.

Kovács János

„Kimondhatjuk, hogy Balassa Sándornak Lajtha László VII. szimfóniájához mérhető nagy magyar zenei mementót sikerült megalkotnia.”

Beethoven Egmont-nyitánya az 1956-os forradalom és szabadságharc zenei szimbólumává vált, sokak szerint pedig az 1958-ban bemutatott XI. szimfóniával – ugyanúgy, mint Balassa Sándor négy évtizeddel később írt gyászzenéjével – Sosztakovics a levert forradalom áldozatainak állított emléket. Talán az eltelt évek is indokolhatják, hogy a drámai jajkiáltásoknak is teret engedő Balassa-kompozíció alapkaraktere inkább lírai és meditatív.

Pusker Júlia

Egy főherceg és két profi udvari muzsikus – Beethoven erre az egyedi művészi fölállásra komponálta Hármasverseny ét.

A hegedűs ezúttal Pusker Júlia, míg a csellista a még mindig csupán tizennyolc esztendős Devich Gergely lesz, aki nemzetközi versenysikerek mellett egy Junior Príma díjjal is büszkélkedhet. A második részben Keller András a zenekara nevével összecsengő kései Bartók-művet, a Concertót vezényli majd. A címadást Bartók Béla így indokolta: „E szimfónia-szerű zenekari műnek a címét az egyes hangszerek vagy hangszercsoportok koncertáló vagy szólisztikus jellegű kezelésmódja magyarázza”.

Ha felkeltettük érdeklődését váltsa meg jegyét a port.hu felületén bármelyik előadásra.