Klasszikus

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

2019.02.17. 09:15
Ajánlom
Őrületesen gyors Kilencediket játszott az Óbudai Danubia Zenekar a Zeneakadémián, egy órán belül végeztek a szimfóniával. Beethoven nem forog a sírjában, sőt, valószínűleg ezzel lenne elégedett.

Ahogy minden szimfóniáját, úgy a Kilencediket is pontos metronómjelzésekkel látta el Beethoven. Mégis – mindig kérdés tárgya volt, hogy mennyire kell ezeket követni. A legtöbb karmester a nyitó Allegro ma non troppo és a harmadik, lassú tételt a jelzettnél lassabban, a militáns érzetű indulót a negyedik tételből pedig gyorsabban játssza. Amikor a historikus előadásairól ismert Roger Norrington Beethoven tempóit használta egy felvételen, vegyes kritikákat kapott, hasonló megítélés kísérte az izgő-mozgó Benjamin Zander lemezén a Philharmonia Orchestrával.

Az Óbudai Danubia Zenekar előadása a videó 27. percétől kezdődik.

Élőben a Zeneakadémiáról

Ma este Beethoven

Posted by Index.hu on Thursday, February 14, 2019

Február 14-én a Zeneakadémián bátor és energikus értelmezésben hallottuk a zenetörténet leghíresebb szimfóniáját az Óbudai Danubia Zenekar és a Nemzeti Énekkar előadásában. Hogy pontosak legyünk: 59 perc 58 másodperc alatt jutottak a végére, megdöbbentően gyorsan. Meghallgattam a felvételt metronómmal is: takkra pontos volt. Annyira tetszett az előadás, hogy fel is hívtam Hámori Máté karmestert, hogy megkérdezzem tőle, miért döntött úgy, hogy a szokottnál jóval gyorsabb tempóban interpretálják a művet.

hamori_mate-144604.jpg

Hámori Máté az Óbudai Danubia Zenekar élén 2019. február 14-én a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Valuska Gábor)

Azt tapasztaltam, hogy hihetetlen jól működnek Beethoven saját metronómszámai.

Jó példa erre az Eroica első tétele” – felel a kérdésemre, és rögtön  el is énekli, mennyivel gyorsabban kéne játszani, mint ahogy az megszokott. Megjegyzi, hogy a IX. szimfónia harmadik tételét például „körülbelül fele tempóban játszották a nagyöregek, kivéve Toscaninit, aki komolyan vette a jelzéseket”. „A zenei érzékem tiltakozik a lassabb tempó ellen, mint amit Beethoven előírt” – teszi hozzá Hámori. Szerinte a tételek felirata sem tempót jelöl (hiszen arra ott van a számszerűsített utasítás), hanem karaktert. Így lehetséges, hogy a harmadik tételben az „adagio molto e cantabile” és az „andante moderato” között észrevehetetlen a számszerűsített tempókülönbség, mindössze 3 ütés/perc.

Screen-Shot-2018-07-15-at-75505-PM-150058.png

Beethoven saját kezű tempójelzései a IX. szimfóniához (Fotó/Forrás: benjaminzander.org)

Beethoven eredeti tempóinak természetesen több „védőügyvédje” is volt már. Roger Norrington, aki historikus előadóként ismert, a Guardian hasábjain évekkel ezelőtt leírta, hogy amikor összevetette a legismertebb szimfóniafelvételeket a fakszimile kottával „akadtak gondjai”, de a tanárai inkább azt mondták, hanyagolja a témát. „Ezt így szoktuk csinálni, és épp elég jól hangzik.”

„Nem hagytam annyiban” – írja. „(…) Megpróbáltunk »bizonyítékok alapján« Beethovent játszani, meg akartunk vizsgálni minden részletet (…). Számos könyv, korhű hangszer és kiváló zenész volt a segítségünkre, illetve Haydn és Mozart zenéjében szerzett tapasztalat.” (Norrington felvételét itt lehet meghallgatni: 62 perc.)

De nem csak a historikus hagyományt ápoló együtteseknek áll jól a helyes tempó. Tehát akkor így kéne játszani a művet mindenkinek?

Mire terjed ki az előadók szabadsága?

Brahms nem törődött a tempójelzés kérdésével annyit, de Gluck, Schumann, Verdi és Ravel ragaszkodtak ahhoz, amit előírtak. Verdi egyenesen úgy fogalmazott, amikor valaki eltért a kottában szereplő értéktől, hogy nem szabad, mert „elég, ha egy zeneműnek egyetlen szerzője van”. S hogy egy könnyűzenei példát is hozzak: Szörényi Levente sem Alföldi vitatott rendezésén akadt ki az István, a király kapcsán, hanem a túl gyors tempó miatt. Ez nem jelenti azt, hogy mindig a zeneszerzőknek van igazuk. Schumann jelzéseiről kiderült, hogy irreálisak, sőt abszurdak voltak, Ravel pedig mégis megenyhült, amikor Arturo Toscanini jóval gyorsabban intette a Bolérót. „Legyen, de csak magának szabad!” – mondta az előadás után. És bármennyire is tetszetős Debussy saját előadásában a Clair de Lune, a legtöbb előadó sokkal lassabban játssza, és nem tévedésből.

800px-Metronom_Malzel_1815-150255.jpg

A Mälzel-féle metronóm. Ilyen volt Beethovennek is. (Fotó/Forrás: Andreas Praefcke)

Beethoven metronómja

A metronómot olyan találmánynak tekintem, ami segít, hogy a zeneműveim mindenhol épp azokkal a tempókkal szólaljanak meg, amilyet elképzeltem; sajnálatos, hogy ezt oly gyakran nem veszik figyelembe

– írta Beethoven, aki rendkívül komolyan vette a saját metronómjelzéseit. Amikor titkára a IX. szimfónia berlini bemutatójának sikeréről tájékoztatta, csak annyit felelt, hogy „akkor bizonyára betartották a tempókat”.

Mégis, majdnem kétszáz évvel a halála után is kérdés tárgyát képezik az előírásai. Egy matematikusokból és zenetudósokból álló csapat egész kutatást szentelt annak, hogy vajon hibás volt-e a komponista metronómja, amelyet Johann Nepomuk Mälzeltől kapott 1815-17 tájékán. (A válasz: nem tudjuk, mert hiányzik a pendulum végéről az állítható magasságú súly, viszont nincs is okunk feltételezni ezt.) Más elgondolások szerint a zeneszerző siketsége folytán kerültek feltűnően gyors tempók a kottáiba: mivel Beethoven fejben hallotta a zenét, akaratlanul is gyorsabbnak képzelte el azt, nem számolva a hang akusztikai jellegzetességeivel.

Miért lett a IX. szimfónia ennyire lassú?

Wilhelm Furtwängler 1942-es felvétele arról nevezetes, hogy a Philips hivatalos sztorija szerint ehhez igazították a CD 74 perces hosszát. Ez a Danubia 60 percéhez képest hosszúnak tűnik, de nem kirívó példa. Nézzük végig, hogy milyen hosszúságúak a szimfónia viszonyítási pontnak számító felvételei! Otto Klemperer 1958-as felvétele a Philharmonia Orchestrával 72 és fél perc, Széll György és a New Philharmonia felvétele majdnem 70. Solti György a Chicagói Szimfonikusokkal rögzítette, 76 és fél perc alatt jutnak a végére. Talán Bernsteiné a leghosszabb előadás, aki a rendszerváltás idején az újraegyesített Berlinben vezényelte a művet (és az „öröm” szót „szabadság”-ra cserélte a szövegben) – 78 perc alatt.

Hámori Máté szerint részben azért tértek el a nagy 20. századi karmesterek Beethoven tempóitól, mert a romantika felől értelmezték a IX. szimfóniát.

Az első tétel gyászindulójában már felfedezhetjük Mahlert, a harmadik tételben pedig Brahmsot, máshol pedig olyan hangszerelést hallunk, amely később Lisztre jellemző. Viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy Beethoven hatott ezekre a zeneszerzőkre, és nem fordítva. A bonni mester előképe egykori tanára, Haydn volt. „Ha valaki romantizálja a szimfóniát, az veszít a vagányságából és az eredeti értelméből” – mondja az óbudai zenekar karmestere. „Egy csomó megszokás rárakódott már, de én nem az előadói hagyományból indultam ki, hanem a kottából.”

Beethoven IX. szimfóniája teljes értékű lehet 60 és 78 percben is, de ha legközelebb túl gyorsnak tűnik egy zenekar, érdemes elővenni a metronómot. Lehet, hogy az az előadás szól úgy, ahogy Beethoven elképzelte.

 

Hogy lehetett egyszerre fasiszta és kommunista himnusz az Örömóda? Egy filozófus válaszol

Kapcsolódó

Hogy lehetett egyszerre fasiszta és kommunista himnusz az Örömóda? Egy filozófus válaszol

Beethoven Kilencedik szimfóniájának zárótétele, bármily népszerű legyen is, nem könnyen fogyasztható zene. Miért változik vásári komédiává ez a fenséges muzsika? És hogy lehet, hogy az Örömódát minden politikai ideológia himnuszává tudta tenni? – teszi fel a kérdést szlovén sztárfilozófus, Slavoj Žižek.

Beethoven Kilencedikje annyira túlértékelt!

Beethoven Kilencedikje annyira túlértékelt!

Ezt nem mi mondjuk, hanem Giuseppe Verdi. Egy zenetörténész azt a kérdést is felvetette, hogy vajon akkor is imádnánk-e ezt a szimfóniát, ha nem a bonni mester írja.

Létezik-e a kilenc szimfónia átka?

Létezik-e a kilenc szimfónia átka?

Beethoven örökre megváltoztatta a zenetörténetet, ráadásul egy átkot is hagyott a későbbi zeneszerzőkre, amelyben leginkább Mahler hitt. Ennek a lényege – Schönberg megfogalmazásában – így hangzik: „A kilencedik a határ. Aki ezt túl akarja lépni, annak távoznia kell.”

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bösendorfer zongorát hallunk Érdi Tamás új Beethoven-lemezén

Mindig, mindenhol a Steinway, most viszont egy olyan lemez jelent meg, amelyen Bösendorfer-zongora szól. De korántsem ez Érdi Tamás felvételének érdeme.
Klasszikus

Ha a rezesek viccelni kezdenek...

... csinálják úgy, mint ez az öt plusz egy fickó. Most, amikor kis hangszórókon hallgatunk zenét, mindennél fontosabb, hogy megismertessük a legkisebbekkel az élő zene izgalmait. A Brass In Five harsány humorral és a hangszereik sokféle hasznosításával végzik ezt a munkát.
Jazz/World

Visszahelyezik a verset ősi jogaiba – 50 éves a Kaláka

Idén ötvenéves a Kaláka zenekar, akinek dalain már több generáció nőtt fel. A jubileumot november 30-án a Müpában is megünneplik, ennek kapcsán kérdeztük Gryllus Dánielt a vers szerepéről, a gyerekközönségről és Latinovits Zoltánról.
Vizuál

Milyen volt Jeney Zoltán kapcsolata a filmmel?

Jeney Zoltánra emlékezik a Magyar Nemzeti Filmalap. Az október végén elhunyt zeneszerzőt talán sokan a Jób lázadása, a Szindbád és a Kincskereső kisködmön filmzenéiért ismerték. Négy alkotása most ingyen elérhető az interneten.
Vizuál

Tölts egy napot Woody Allennel

November 28-án érkezik a hazai mozikba Woody Allen legújabb filmje, az Egy esős nap New Yorkban. Ebből az alkalomból Woody Allen-napot tartanak a Kino Cafe Moziban, a mester utóbbi években készített legjobb filmjeivel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus

Díjat nyert a Fesztivál Akadémia imázsfilmje

Szabó Stein Imre és Géczy Dávid látványos imázsfilmje a Lovie Awards díjkiosztóján nyert.
Klasszikus hír

Az EU is elismerte a Kodály-módszeren alapuló digitális tudásközpontot

A zeneoktatás innovatív módszereinek kidolgozására létrejött digitális zenepedagógiai tudásközpont, a Kodály HUB az első magyar vezetésű felsőoktatási Erasmus-projekt, amely „Jó Gyakorlat” és „Sikertörténet” minősítést is nyert.
Klasszikus interjú

A karmester nem közlekedési rendőr

Kitűnő hegedűsből lett rendkívüli karmester. Takács-Nagy Gábor energiája a színpadon a zenét szolgálja, interjú közben pedig az őszinte beszélgetés záloga. Október elején, egy budapesti zenekari próba és egy mesterkurzus közben kerestük fel az Egyesült Királyságban élő művészt.
Klasszikus beszámoló

Ha a rezesek viccelni kezdenek...

... csinálják úgy, mint ez az öt plusz egy fickó. Most, amikor kis hangszórókon hallgatunk zenét, mindennél fontosabb, hogy megismertessük a legkisebbekkel az élő zene izgalmait. A Brass In Five harsány humorral és a hangszereik sokféle hasznosításával végzik ezt a munkát.
Klasszikus lemez

Bösendorfer zongorát hallunk Érdi Tamás új Beethoven-lemezén

Mindig, mindenhol a Steinway, most viszont egy olyan lemez jelent meg, amelyen Bösendorfer-zongora szól. De korántsem ez Érdi Tamás felvételének érdeme.