Klasszikus

Milyen zenéje van egy népfelkelésnek? – Egy fehérorosz karmester beszámolója

2020.08.23. 10:00
Ajánlom
Vitali Alekseenok fehérorosz karmester elsőkézből számol be az országban zajló tüntetésekről, amelyek azóta zajlanak, miután kiderült, Aljakszandr Lukasenka nagy valószínűség szerint elcsalta a választásokat.

Huszonhat éve áll Fehéroroszország élén Aljakszandr Lukasenka köztársasági elnök, és habár évek óta sérült és hiányos a demokrácia rendszere az országban, és az elnök megválasztását 2006-ban, 2010-ben és 2015-ben is tüntetések követték, idén augusztus 9-én, amikor a hivatalos adatok szerint 80 százalékkal legyőzte az ellenzéki jelöltet, minden eddiginél nagyobb és komolyabb tiltakozásokat váltott ki az, amit valószínűleg választási csalásnak kell nevezni. Az ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanovszkaja azóta Litvániába menekült, a békés tüntetőket pedig az első napokban különös kegyetlenséggel verték össze és félemlítették meg a rendőrök.

Vitali Alekseenok karmester a kezdetek óta részt vesz a tiltakozásokban, tapasztalatait a VAN Magazine hasábjain írta meg. A cikk címe: „Életadó kakofónia: Fehéroroszországban a zaj az ellenállás védjegye”.

42f21c8c086bea6f0342a13bf52eadb704d00627-img4504-200909.jpeg

Vitali Alekseenok karmester

A karmester leírja, hogy eddig nem látott összefogás van a civilek között az országban.

A taxisofőrök gyakran díjazás nélkül szállítják haza a tüntetőket a börtönből, a virágárusok lejjebb vitték az áraikat, ugyanis egyre többen tüntetnek békésen, virággal.

A tüntetések „korán reggel kezdődnek, és egész nap folynak. (…) Megszámlálhatatlan tömegek vannak az utcákon fehérbe öltözve. Virágokat, transzparenseket és zászlókat visznek. (…) Az autók megállás nélkül dudálnak.” Épp ezért, az  autószerelők a dudákat is ingyen javítják. És amit a karmester észrevesz:

„A némaság rosszat jelent. A némaság azt jelenti, valahol rendőri erőszak van a közelben.”

Alekseenok elmeséli, hogy ahogy sokan, egy választási iroda mellett töltötte az augusztus 9-i estét, a választás éjszakáját, de az eredmények nagyon késve érkeztek meg. Az irodák mellett megjelentek a rendőrök, az emberek egyre türelmetlenebbül követelték az eredményeket, közben az internetet is lekapcsolták. Másnap éjjel kezdődtek a tüntetések: „Néhány zeneszerző barátommal ki akartunk menni a helyszínre, de lehetetlen volt, a város le volt zárva. A metró öt megállót ment anélkül, hogy megállna.” A rendőri brutalitást így is látták, az egységek „úgy néztek ki, mint egy idegen zsoldossereg, fekete ruhában és balaklavában, sötétített kocsikban, rendszám nélkül”, és találomra kiválasztott embereket hurcoltak el az utcákról, főleg erősnek tűnő férfiakat.

A karmester és társasága éppen elkerülte, hogy őket is elvigyék (úgy gondolja, azért, mert nő is volt velük), de egy mögöttük pár méterre haladó csoportra lecsaptak a szervek. „De ez így megy Fehéroroszországban: nem tudsz bizonyítani semmit, és bűnös vagy, mielőtt ártatlannak nyilvánítanának.”

pexels-artem-podrez-5108661-200659.jpg

Tüntetés Minszkben (Fotó/Forrás: Artem Podrez / Pexels)

Mivel a bebörtönzöttek jó része férfi volt, három-négy nap múlva egyre több nő jelent meg a tüntetéseken, amik ezentúl már nappal is folytak.

„Fehér ruhába öltözött nők, virágokkal a kézben bevették Minszk utcáit. A békés tüntetés minden nappal erősebb lett. Az utóbbi néhány nap Belaruszban – minden egyes nap – érzelmekkel volt teli, hitetlenséggel, horrorral, utálattal, félelemmel, reménnyel, eufóriával.”

Az utcán megjelent a zene is: „Egyetlen nap négy előadást hallottunk a városban. A hangversenyterem előtt, a konzervatórium előtt, az operaház előtt játszottak. Énekelve indultak a minszki belváros felé. A repertoáron belarusz népdalok és a Va’ pensiero volt…” A karmester beszámolója szerint a művészeti intézmények hivatalosan nem támogatják a tüntetést, de a dolgozóik többnyire igen. Szórakoztató részlet, miszerint a rezsim-barát művészek többsége borzasztó popzenét csinál, „olyat, amit Lukasenka is élvez. A rezsimet támogató dalokkal próbálnak népszerűséget szerezni. Ritkán működik, de legalább támogatást és pénzt kapnak az államtól.”

pexels-artem-podrez-5119460-195942.jpg

Rezsimellenes tüntetés Fehéroroszországban (Fotó/Forrás: Artem Podrez / Pexels)

Alekseenok szerint a művészek többsége általában kerüli a politizálást, de az országban most más a helyzet. Most minden művészeti ág képviselői előálltak kezdeményezésekkel. Az egyik ilyen egy hangmontázs, amely a Szolidaritás Szimfóniája címet kapta, több tucat zenész játékából és autódudákból, a tüntetések zajából vágták össze. A rendőri erőszak áldozatait fotókiállításokon mutatják be. A karmester maga is kivette a részét művészként, augusztus 17-én egy belarusz zeneszerző, Olga Podgajskaya A szabadság partjain című művét mutatták be a fővárosban.

„Fehéroroszországban a tüntetők nem kezdtek erőszakot. Vizet és ételt visznek a honfitársaiknak. Összetakarítanak a tüntetések után.

Még csak szabálytalanul sem közlekednek. Lehet, hogy a változás, amiért küzdünk – egy olyan kormány, ami méltó a néphez –, nem jön azonnal. De nem is várathat olyan sokat magára. Addig minden nap gazdagabbak leszünk az újonnan megtalált méltóságunkkal.”

A teljes cikk a VAN Magazinban olvasható el.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kihirdették a 2021-es Artisjus-díjazottak névsorát

Könnyű- és komolyzenei alkotókat díjazott idén is az Artisjus. Fábri Pétert zenei munkásságáért életműdíjjal tüntették ki, az év zeneszerzője a világhírű dobos Borlai Gergő lett, míg a tragikusan fiatalon elhunyt Siklósi Örs előtt, posztumusz Junior Artisjus-díjjal tisztelegtek.
Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Plusz

Pentaton Hangstúdió – egy tiszta hang a belváros szívében

2021-ben új szolgáltatással bővült az ország legnagyobb múltra visszatekintő privát művészügynöksége, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség portfóliója: megnyílt az újonnan kialakított Pentaton Hangstúdió.
Jazz/World

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Klasszikus

Bartók-kotta, Wagner-album, akár egy órán belül! – Házhoz jön a Rózsavölgyi kínálata

Mostantól még kényelmesebben juthatunk hozzá a Rózsavölgyi Zenemű- és Könyvesboltban fellelhető zenei kiadványokhoz és sikerkönyvekhez, ugyanis a Wolt futárai szállítják azokat házhoz, akár a rendeléstől számított egy órán belül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Mesterhangszerek használatára lehet pályázni

A Magyar Állami Operaház pályázatot hirdet magyar állampolgárok, valamint felsőfokú zenei végzettséggel rendelkezők számára: állami tulajdonban lévő mesterhangszerek több évre szóló használatára lehet jelentkezni.
Klasszikus újranyitás

A közönséget is várják a Cziffra György-emlékév első koncertjére

Az első, közönség számára is nyitott koncertet május 11-én tartják Szegeden, a Nemzeti Színházban. Az Hommage a Cziffra elnevezésű esten Szabó Marcell zongoraművész és a Szegedi Szimfonikus Zenekar lép fel, vezényel Medveczky Ádám.
Klasszikus gyász

77 éves korában elhunyt Samu László kürtművész

A Nemzeti Filharmonikusok korábbi intendánsa a zenekar elmúlt közel öt évtizedének egyik meghatározó személyisége volt, nyugdíjba vonulásáig a Kottatár munkáját is segítette.
Klasszikus ajánló

Kezdődik az első Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek

Május 7-től 18 napon át világsztárok és a hazai művészeti élet legizgalmasabb alkotói adják egymásnak át a virtuális színpadot a Müpa új, ingyenes, online fesztiválján. A fesztivált Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala streamkoncertje nyitja a Milánói Scalából.
Klasszikus ajánló

5+1 kihagyhatatlan cikk a Bartók Tavasz friss-ropogós magazinjából

Kíváncsi vagy, hogy a színpadi művészek hogyan élik meg, ha üres nézőtér előtt játszanak? Mindig is érdekelt, hogyan készülnek a közvetítések vagy mit csinál egy online stream rendezője? Tudni szeretnéd, miért olyan egyedülálló és fontos Bartók Béla népzenegyűjtői munkássága? Mi az a világzene, és mit csinál Vaszilij Petrenko, amikor nem vezényel? A hamarosan kezdődő Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek frissen elkészült magazinjából most minden kiderül!