Klasszikus

Mimimimi

2009.09.20. 00:32
Ajánlom
Vagyis csak egyszerűen MIM. És még mindig nem a beéneklésre gondolok. A brüsszeli hangszermúzeumról van szó.

Musical Instruments Museum of Brussels (MIM) a teljes neve annak a lenyűgöző helynek, ahol csaknem 1500 hangszert tekinthetünk meg az ókortól napjainkig, a népi hangszerektől az elektronikus szintetizátorokig. Azonban nemcsak vizuálisan ismerkedhetünk a vitrinek mögött megbújó különlegességekkel: egy szenzoros fejhallgató segítségével éppen annak a hangszernek a hangját hallhatjuk, ami előtt megálltunk. A múzeum hangszerparkja csaknem 6000 darabból áll, amit nemrég rendeztek és válogattak át úgy, hogy a kiállítás négy szintet foglaljon el. A dolog élvezeti értéke azonban még tovább fokozható, mert e különleges tárlatnak különleges hely ad otthont. Az Old England, az egykori áruház épületében, a belga szecessziós művészet eme ékszerdobozában valódi értékek rejtőznek.

A -1-es szinten a Musicus Mechanicus, vagyis a mechanikus szerkezetek, a 20. századi elektromos hangszerek és a harangok mutatkoznak be. Láthatunk és hallhatunk gépzongorát, verklit, gramofont, sőt az elektromos hegedű ősét is megnézhetjük. Egy másik teremben azonban empirikus tapasztalatokat is szerezhetünk: egy külső váz nélküli zongorán az angol mechanika, egy másik modellen az orgona működését figyelhetjük meg saját játékunk által. Ha kedvünk támad vezényelni, itt ez sem akadály, és ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy milyen hangú a súlyunk, ezt is lemérhetjük. Egy fülkébe kell állnunk, aminek mozgó alapja egy húrt feszít meg. Ha a fülke elején lévő nyíláson át e húrt megpendítjük, megkapjuk a ránk jellemző hangot (esetemben ez a kis esz volt). 

 A földszinten a népi hangszerek kaptak helyet. Tibetből (dobok, trombiták), Kínából (citerák, nagydobok), Japánból (kotók, shakuhacsik), Indiából (tabla, szitárok), Óceániából (különleges alakú nagydobok), Afrikából (ujjzongorák, fából készült fúvós hangszerek), Európából (dudák, tangóharmonikák, körtemuzskák, citerák, gitárok) - vagyis a világ minden tájáról találhatók itt kiállított darabok. A citeráknál citerakíséretes magyar népdalt hallhatunk illusztrációként. 

Az első emeleten a nyugati hangszerek fejlődését követhetjük nyomon, a másodikon főként a húros és billentyűs hangszerekét. Virginál, regál, klavicsembaló, Amati-hegedű, hárfagitár, amőba alakú hegedű, serpent, koffer- és szekrényorgona, kristályfuvola - felsorolni is nehéz, mi minden látható ezen a két emeleten. 

 A kiállítás végén azonban fény derül a muzsikusság ritkán hangoztatott árnyoldalaira is. Arra, hogy mennyi mindent kell megtenni azért, hogy az ujjak erősek és mégis rugalmasak legyenek. Sokan ismerik az ujjgyakorlatokat, a különböző gumigyűrűket, amikkel edzeni lehet a kezet, de ilyen rémisztő céleszközökkel ritkán lehet találkozni... 

 A kiállítás megtekintése végén, a legfelső emeleten egy kávézó segíti a séta kipihenését, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik Brüsszelre.

Így ha az Európai Unió és a NATO központjában járunk, és kigyönyörködtük magunkat a főtéren, megkóstoltuk a belga csokiba mártott epret, a különleges gofrit, az igazán finom majonézes sült krumplit, érdemes ellátogatni a MIM-be is, ahol hasonlóan építő és nagyszerű élményben lesz részünk.

www.mim.fgov.be

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

Amikor a nadrág és a kották is otthon maradnak

Vásáry Tamás számos alkalommal muzsikált együtt Érdi Tamással, ez a történet is egy ilyen koncertről szól. Érdi Szabó Márta könyvben írta meg fia történetét, ebből közlünk egy szemelvényt.
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Jazz/World

Stanley Jordan: „Az emberek megérdemelnek egy olyan világot, amelyben hiteles művészek alkotnak”

Vajon miért pont Bartók Béla a kedvenc zeneszerzője és miért ragaszkodik annyira magyar zenésztársaihoz, Horváth Kornélhoz és Dörnyei Gáborhoz? A gitárvirtuóz november 17-én ad koncertet a Müpában, ennek apropóján válaszolt a fenti kérdésekre.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kult50

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.
Klasszikus hír

Draskóczky Gábort díjazta az Amerikai Hegedűtársaság

A clevelandi hangszertársaság minden évben díjakat ad át a legjobb vonós hangszerek és vonók készítőinek.
Klasszikus interjú

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Klasszikus lemez

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.
Klasszikus koktélparti

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?