Klasszikus

"Mind én vagyok" - I.

2008.06.04. 00:00
Ajánlom
Május 24-én mutatták be Gergye Krisztián táncos-koreográfus új produkcióját, a Melankóliát. Az előadás rekviem formában íródott zenei anyagát Philipp György állította össze, aki énekesként maga is részt vett az előadásban. A sokoldalú fiatal zenésszel színházról és zenéről beszélgettünk, terveiről faggattuk. INTERJÚ

Philipp György

- Tanultál ütőhangszereken, később hegedültél, a konzervatóriumban zeneszerzéssel foglalkoztál, majd végül karmester szakon diplomáztál. Miért éppen ez volt a sorrend?

- Az előzmény az, hogy óvodás koromban kiscsoporttól kezdve már nagyon sokat - talán túlságosan is sokat - énekeltem magamban. Ennek rövid távú következménye az lett, hogy egy okos óvó néni neurotikusnak diagnosztizált, amiben lehet némi igazság. Azt, hogy elkezdtem hegedülni, anyukámnak köszönhetem, ő kardoskodott emellett. Hamar kiderült, hogy a hangszertanuláshoz lusta vagyok, a rendszeres gyakorlás igencsak nehezemre esett. Az általános iskola végén jött az ötlet, hogy zeneszerzéssel próbálkozzak, de világossá vált, hogy ez sem egészen az én világom. A darabok komponálása sok időt igényel, kicsit rabszolgamunka. Kocsár Miklóstól sokat tanultam, és minden, az ütőhangszer, a hegedű és a zeneszerzés is hozzájárult a karmesteri tevékenységemhez. Úgy gondolom, minden próbálkozás fontos volt, és épp így kellett jönnie a dolgoknak egymás után. A zeneszerzés pedig belém nevelt egyfajta dramaturgiai érzéket, és ezt a színházi előadások zenei anyagának kidolgozásánál nagyon jól tudom hasznosítani.

- Énekléssel mikor kezdtél foglalkozni, hiszen mindezen túl kórusokban énekelsz és szólistaként is fellépsz?

- A Budapesti Énekes Iskolában énekeltem éveken át mesteremnél, Bubnó Tamásnál. Őt valóban a mesteremnek hívhatom, és azt hiszem, keveseknek adatik meg az ilyen. Ez nem igazán hangképzési gyakorlat, hanem abból a szempontból fontos, hogy átfogó és alapos egyházzenei műveltséget ad. Ennek köszönhetően ma is sokat foglalkozom egyházzenével. Ének-tanulmányaimat csak néhány éve kezdtem.

- Hogyan kerültél kapcsolatba a színházzal?

- Színházba és koncertre járó ember vagyok, aki tudja élvezni azt is, amit túl filozofikus elmék vagy nagyon kortárs művészek kevésbé szoktak. Korábban Eszenyi Enikő rendezte előadásokban énekeltem a Vígszínházban és a Pesti Színházban. Ma már ezek az előadások nem csigáznak fel annyira, mint amikor futottak. És annyira sosem kötődtem a színházhoz, mint az utóbbi két évben, mióta Ágenssel elkezdtem dolgozni. A Szent Efrém Bizánci Férfikar, melyben szintén énekelek, szerepelt Ágens Ulixes című előadásában. Ekkor kerültem közel hozzá, ebből szakmai kapcsolat és jó barátság lett, remélem, hosszú távra. És ennek az együttműködésnek köszönhetően ismertem meg Gergye Krisztiánt is. Úgy érzem, hogy mostanság, két-három éve egyfajta krízisen megyek keresztül. Kevés olyan partnert találok, akivel szakmailag teljesen egyetértek, aki felveszi a tempómat, és úgy tudok vele dolgozni, ahogyan én szeretnék. Irigylem azokat a zenészeket - mint például az Amadinda ütőegyüttest vagy a Cotton Club Singerst -, akik megtalálják a partnerüket vagy partnereiket, és egész életükben tudnak együtt dolgozni. Én nem vagyok ilyen. Most színházi korszak van az életemben, amit nagyon élvezek, és bízom benne, hogy hosszú ideig tart majd, csalódások nélkül.

- A színházi zene voltaképp alkalmazott művészet. Nem kisebb-e a szabadságod, mint önálló zeneszerzőként?

- A színházi produkcióhoz történő komponálást nem érzem alkalmazott vagy másodlagos feladatnak, másrészt nem tartom magam zeneszerzőnek. Gergye Krisztiánnal az Édes szívem, ribanc vagy című előadásban és a Melankóliában dolgoztam együtt, és zenei téren szinte teljhatalmat kaphattam tőle. Előálltam az ötleteimmel, Krisztián kiszűrte, melyik jó, melyik rossz, és rögtön mondta, mit szeretne még. Végrehajtó embernek tartom magam, majdnem teljesen alá tudom rendelni magam a rendezésnek. De csak majdnem…

- Hogyan született meg a Melankólia zenei anyaga?

- Amint Gergye megemlítette, hogy tervez egy melankóliáról szóló előadást, azonnal tudtam, hogy milyen zenéket szeretnék mindenképp beletenni. A zenei anyag egy részével, mint pl. a Mozart- vagy Fauré-rekviemek, már találkoztam karmesterként. Ebben az előadásban ugyanakkor nemcsak rekviemrészletek vannak, hanem egyéb, nem liturgikus jellegű művek is. A Melankólia zenei formája egy "hétköznapi" gyászmise szerkezete szerint épül fel. Elvileg. De a gyászmiséből hamar gyászszertartás lett, mely felekezet- és stílusfüggetlen. Így szerepel benne például egy kaddis vagy egy sinatrásított Mahler-gyermekgyászdal, egy poprekviem, töredék témákra készített drum’n’bass szám, egy De Falla-altató… Az anyagok, melyekkel a rekviemrészletek kibővülnek, számomra az előadás költői vonalát képviselik. De igyekeztem távol maradni a pátosztól, nem akartam földtől túlságosan elrugaszkodott lenni. Schnittke például kiválóan ellensúlyozza a patetikus emelkedettséget.

(Az interjú folytatása holnaptól olvasható a Fidelión.)

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Martha Argerich és Misa Majszkij a Zeneakadémián ad koncertet

A Cziffra György-emlékév egyik záróeseményeként Martha Argerich zongoraművész és Misa Majszkij csellóművész ad kamaraestet január 28-án a Zeneakadémián.
Klasszikus

Közösen megélt pillanatok a Müpa karácsonyi kisfilmjében – VIDEÓ

Idén is ünnepi videóval kedveskedik nézőinek a Müpa, ezzel mondva köszönetet a közönségnek a figyelemért és szeretetért. A kisfilmből kiderül, mennyire fontosak a meghitt pillanatok és közösen megélt élmények.
Plusz

Színpompás advent – Mit jelentenek a koszorú színei?

Bár a gyertyaláng ősidők óta a világ világosságának a szimbóluma, és az örökzöld koszorúk már a pogány korban is a fény és a tavasz iránti vágyakozást szimbolizálták, a kereszténység elterjedésével a fenyőgallyakból fonott adventi koszorúk vallásos jelentőséget kaptak.
Klasszikus

„A zene az egészséges mentális lét kulcsa” – beszélgetés Hollerung Gáborral

Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész karmesterrel, a Budafoki Dohnányi Zenekar ügyvezető zeneigazgatójával beszélgettünk zenei pályájának alakulásáról, a zenekar sikereiről, valamint a fiatal generáció zenei neveléséről.
Plusz

Sztárénekes és magyarországi bemutató a 2022-es Bartók Tavasz műsorán

Áprilisban immár másodjára rendezik meg a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programsorozatát, melynek huszonnégy izgalmas programját már a nagyközönség elé tárták.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.
Klasszikus ajánló

Decemberi kanapékoncertek a Bécsi Filharmonikusokkal

A koronavírus miatti lezárás következtében a Bécsi Filharmonikusok idén télen sem tud közönség előtt játszani, ezért az emberek otthonába viszi el a muzsikát.
Klasszikus interjú

„A zene az egészséges mentális lét kulcsa” – beszélgetés Hollerung Gáborral

Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész karmesterrel, a Budafoki Dohnányi Zenekar ügyvezető zeneigazgatójával beszélgettünk zenei pályájának alakulásáról, a zenekar sikereiről, valamint a fiatal generáció zenei neveléséről.
Klasszikus ajánló

Martha Argerich és Misa Majszkij a Zeneakadémián ad koncertet

A Cziffra György-emlékév egyik záróeseményeként Martha Argerich zongoraművész és Misa Majszkij csellóművész ad kamaraestet január 28-án a Zeneakadémián.
Klasszikus videó

Közösen megélt pillanatok a Müpa karácsonyi kisfilmjében – VIDEÓ

Idén is ünnepi videóval kedveskedik nézőinek a Müpa, ezzel mondva köszönetet a közönségnek a figyelemért és szeretetért. A kisfilmből kiderül, mennyire fontosak a meghitt pillanatok és közösen megélt élmények.