Klasszikus

Minden a jó faanyaggal kezdődik – interjú egy hegedűkészítő műhelyből

– Nemessányi Lászlóval
2019.07.07. 09:05
Ajánlom
Nemessányi László a legendás 19. századi hegedűkészítő leszármazottjaként került a szakmába, szabadidejében azonban a basszusgitárt veszi kézbe szívesebben. Azt mondja, ennek a szakmának nem lehet a végére érni.

„A mi családunkban én voltam az egyetlen fiúgyermek, aki tovább fogja vinni a nevet” – mondja Nemessányi László, és a feje felett lévő képre mutat. Nemessányi Sámuel látható rajta, a 19. század leghíresebb magyar hegedűkészítője, akinek hangszereit ma is nagy becsben tartják a vonósművészek. Később a családnév majdnem kikopott; Sámuelnek csak a lányaitól lettek unokái, akik aztán visszavették a nagyapjuk nevét. „Én úgy kerültem a szakmába, hogy az érettségi előtt nem tudtam mit kezdeni magammal. Deep Purple-t, Black Sabbath-ot hallgattam, rockzenész akartam lenni. De nem úgy nézett ki a dolog, hogy világsikerek várnak rám. Aztán az egyik próbán eltört a basszusgitárom nyaka. Elvittem egy mesterhez, aki meghallotta a nevem, és megkérdezte, nem akarok-e a szakmában dolgozni.”

„Dehogy akarok, mondtam én. Apám mégis arra intett, hogy gondoljam meg. Így kezdődött a történet 1977-ben.”

DSC00600-104923.jpg

A Nemessányi-műhelyben (Fotó/Forrás: Csabai Kristóf / Fidelio)

Nemessányi László itthon végzett szakmunkás és mestervizsgát, majd több mint harminc évvel később Angliában mesterkurzusokon tanult. „Ha nem voltam megelégedve a tudásommal, addig mentem, míg meg nem tanultam valakitől. A legfontosabb, amit külföldön tanultam, az, hogy ha az ember elég figyelmet áldoz a munkájára, meg tudja csinálni.”

Ha egy nagyobb, forgalmasabb hangszerkészítő műhellyel hasonlítjuk össze, ez a budai hely maga a béke szigete, de ez nem jelenti azt, hogy kevés a munka. „Nem érdekel, hogy mikorra és mennyiért tudom megcsinálni, csak az, hogy a legjobb munkát adjam ki a kezemből. Azt hittem, baj lesz, amikor lassítottam, de épp fordítva. Minél figyelmesebben, minél lassabban dolgozok, annál többen keresnek.” A nyugodt munkakörülmények a legfontosabbak számára, legfeljebb a befutó emailekre vagy telefonokra panaszkodik, azokat meg nem lehet elkerülni.

Nálam nincsen olyan, hogy gyorsjavítás.

nemessanyi-104657.jpg

Nemessányi László (Fotó/Forrás: Csabai Kristóf / Fidelio)

Megesik, hogy olyan hangszer kerül hozzá, amit javítani sem lenne érdemes. „Nem szívesen mondok le hangszerekről.” Pedig, mint mondja, vigyáznia kell, mihez nyúl hozzá. „Ha csak egy lábat vágok egy hegedűre, és ráütöm az erről szóló pecsétet, az emberek azt mondják rá, ez egy Nemessányi. Pedig a közelében sincsen.”

Arra a kérdésre, hogy mi kell egy jó hegedű megépítéséhez, egyszerű a válasza: „Az első lépés az alapanyag. Legalább harminc éve vágott fából érdemes hangszert csinálni, de még jobb, ha több, mint százéves” – mondja, és rögtön mutat is egy készülőben lévő hangszert. Ennek az oldala és a csigája egy 19. századi nagybőgő nyakából készült, a háta pedig Sámuel műhelyéből van, ez az első ilyen anyag, amihez sikerült hozzájutnia. „A fa nem szűnik meg élő szervezet lenni, de lassan elveszíti a víztartalmát. Ötven-száz év kell ahhoz, hogy a faanyag jó hangi tulajdonságokkal bírjon.”

DSC00778-104601.jpg

Nemessányi László (Fotó/Forrás: Csabai Kristóf / Fidelio)

Nemessányi László szerint nem véletlenül váltak a Stradivari- és a Guarneri-formák etalonná. „Érdekes volt felfedezni, hogy Stradivari hegedűi nem voltak szimmetrikusak. Nem lehet ez véletlen, gondoltam. Épp egy Stradivari ne lenne tökéletes? Valójában arról van szó, hogy kicsit nagyobbra vette azt az oldalt, ahol a mély húrok vannak.” Azt is megtudom, hogy mi a különbség a két nagy olasz modellje között. „Guarneri kicsit hosszúkásabb f-rést vágott, a Stradivarin az gömbölyűbb.”

DSC00599-104655.jpg

Nemessányi László (Fotó/Forrás: Csabai Kristóf / Fidelio)

DSC00689-104624.jpg

Nemessányi László műhelyében (Fotó/Forrás: Csabai Kristóf / Fidelio)

Egy mai hangszerkészítőnek a kínai sorozatgyártott hegedűkkel kellene versenyeznie, és szomorú módon éppen ilyen hegedűk kerülnek először a zeneiskolában tanuló gyerekek kezébe. „A gyerek megkapja a hangszert, nem szólal meg rajta a hang, mert púpos a fogólap, és azt gondolja, hogy ő a tehetségtelen” – mondja Nemessányi. „Az a baj, hogy nálunk egy állami szervezet dönti el, hogy mit kaphatnak a zeneiskolák, de a hangszerpark felújítására, karbantartására alig van pénz.” Vagy ha van is, biztosan nem annyi, amiből az alsó kategóriás, sorozatgyártott hangszereket játszhatóvá lehetne tenni. „A betanított munkás nem tudja úgy beletenni a hanggerendát a hegedűbe, hogy a fa ne feszüljön. Ráadásul ezek nem megfelelően szárított faanyagok, tavaly még a rigó fütyült rajtuk. Ilyenkor van az, hogy a hangszer tulajdonosa kimegy a hideg téli utcára, és a tokban megreccsen a fa.”

A hangszerkészítő szerint ha egy gitár 20-30 ezer forint, abból az anyagköltség még kijön – de hol van a mestermunka?

„Ha valaki vásárol egy csellót kétszázezer forintért, akkor annak a másfél-kétszeresét rá kell költeni, hogy harminc év múlva is játszani lehessen rajta.”

DSC01019-104556.jpg

Felújítandó hegedű Nemessányi László műhelyében (Fotó/Forrás: Csabai Kristóf / Fidelio)

Hogy mi lenne a megoldás? Nemessányi külföldi példát említ: Németországban vagy Angliában nem a zeneiskolának vannak hangszerei, hanem üzletekben lehet őket bérelni, nem is rossz áron. Az a hegedű vagy cselló viszont olyan, amelynek minőségéért az üzlet felelősséget vállal. Az ő műhelyük itthon is segíti a zenét tanulókat. Beszámítják a kisebb hangszer árát a nagyobb vásárlásakor, így a gyereknek már akkor is érdemes hangszert venni, amikor még ki fogja nőni.

DSC00926-104556.jpg

Nemessányi László (Fotó/Forrás: Csabai Kristóf / Fidelio)

Nemessányi László többnyire külföldről kap megrendeléseket, de ha teheti, igyekszik megismerni azt, akinek hangszert épít. „Szeretem látni az ügyfelet, aki játszani fog a hangszeren, hogy jobban tudjam, milyen ember.” Egyébként hűségesen támaszkodik a nemzetközi szabványokra, szerinte ezek nem véletlenül nyerték el a formájukat. „Van egy különleges alkatrésze a hegedűnek, egy apró fadarab, a lélek. Ez kapcsolja össze a hátat és a tetőt. Először mindig a szabvány szerinti helyére teszem, aztán lehet rajta állítani.” Mint minden szakmában, a hangszerkészítésben is jelentkeznek újítások, Nemessányi egy kompozitból és szénszálból készült, állítható magasságú „lelket” mutat. „Hogy ezzel is ugyanolyan jól hangzik-e a vonóshangszer, mint a fenyőfa-lélekkel, azzal lehet vitatkozni. Van, aki szerint jobban szól a hegedű, van, aki úgy véli, csak fából szabad hangszert építeni.”

DSC00697-104600.jpg

Hegedű Nemessányi László műhelyében (Fotó/Forrás: Csabai Kristóf / Fidelio)

Számos tanítványa volt, azonban fájlalja, hogy a magyar hegedűkészítők nem szervezik meg elég jól magukat, így a szakma tudása sem adódik össze. Ez egy olyan mesterség, amelyet holtig kell tanulni, és ha elmennek az ember mellől a mesterek, még mindig akadhat kérdése.

Olyan nincs, hogy valaki megtanulta ezt a szakmát. Aki ilyet mond, arra gyanakodva tekintek.

Nagybőgő, fapác, szerelem – lány a hangszerkészítő műhelyben

Kapcsolódó

Nagybőgő, fapác, szerelem – lány a hangszerkészítő műhelyben

Egy 21 éves lány, aki törékeny alkata ellenére hangszerkészítő lett, egy olyan szakmában, ahol nagyon nehezen fogadják a nőket. Ráadásul a nőiesnek gondolt hegedű helyett, ő inkább nagybőgőt választotta, mert az nem olyan mütyürkézős.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Ők az évad legjobbjai a kritikusok szerint

A Színházi Kritikusok Céhe idén 40. alkalommal ismeri el az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit. A díjátadót szeptember 22-én tartják a Katonában.
Tánc

Novák Ferenc "Tata": Egyszer csak rájöttünk, hogy a Táncszínház nem a miénk

Elkészült a Nemzeti Táncszínház épülete, aztán kiderült, hogy nem is az övék. „Megalázó volt” – mondta az ügyről Novák Ferenc „Tata” Kossuth-díjas koreográfus.
Színház

Ilyen volt a Sztalkert csoport új Vízkeresztje - Galéria

A Shakespeare Fesztiválon mutatták be a Sztalkert Csoport második önálló produkcióját, a Vízkereszt, de amúgy mindegy című előadást, amely legközelebb a Szentendrei Teátrum FRISS programsorozatában, majd Zsámbékon vendégeskedik.
Vizuál

14 érdekesség Rembrandt épp restaurálás alatt álló Éjjeli őrjáratáról

A Rijks Múzeum július elején megkezdte a festmény nyílt színi restaurálását. A projektet online és a helyszínen is nyomon követhetik az érdeklődők. Ennek apropóján összegyűjtöttünk néhány izgalmas tényt a képről.
Klasszikus

Hiphopra gyúrja a zongorát, és kavicsot dob a klasszikus zene állóvizébe

Chloe Flower az idei Grammy-gálán tűnt fel, most pedig leszerződtette a Sony. Nem, nem klasszikus zenész a szó szoros értelmében, de a hiphopban is előny lehet, ha egy zongoraművész a Juilliard Schoolban tanult.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Hiphopra gyúrja a zongorát, és kavicsot dob a klasszikus zene állóvizébe

Chloe Flower az idei Grammy-gálán tűnt fel, most pedig leszerződtette a Sony. Nem, nem klasszikus zenész a szó szoros értelmében, de a hiphopban is előny lehet, ha egy zongoraművész a Juilliard Schoolban tanult.
Klasszikus ajánló

Sok Bachot hallhat majd a Veszprémi Régizenei Napokon

Idén is a veszprémvölgyi jezsuita templom lesz a Veszprémi Régizenei Napok helyszíne, ami július 22-én kezdődik, és öt napon át tart.
Klasszikus ajánló

Beethoven Tajvanon

Tajpeji zenekar érkezik a Duna Palotába, hogy Beethoven Sors-szimfóniája mellett klasszikus tajvani zeneszerzők műveiből játszanak.
Klasszikus orgona

Egy este a hangszerek királynőjével: jön az Orgonák Éjszakája

Első alkalommal lesz olyan, hogy Orgonák Éjszakája. Mégpedig július 20-án, országszerte, és a Filharmónia Magyarország szervezésében.
Klasszikus ajánló

Légy világsztárok tanítványa!

A Fesztivál Akadémia egyik elsődleges célja a jövő muzsikusainak nevelése, ezért a programok között központi szerepet kapnak az előadások, a mesterkurzusok és a Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny. A verseny július 17-én kezdődik, és a nagyközönség számára is nyitott.