Klasszikus

Minden, ami zene

2012.05.17. 07:05
Ajánlom
Leonidas Kavakos hegedűművész május 18-án este a Richardo Chailly vezette Lipcsei Gewandhaus Zenekarával ad koncertet a Müpában.

Bartóknak, Kodálynak is a népzenében vannak a gyökerei, mint ahogy például Janáčeknek és Griegnek is. Az előadóművészek közül ma inkább a folk- és a worldmusic képviselői juthatnának eszünkbe erről, és kevésbé gondolnánk azt, hogy világjáró, komolyzenét játszó muzsikusok is sokat merítenek a népi kultúrából. Leonidas Kavakos hegedűművész márpedig a görög népdalokon kezdte el csodálatos hegedűhangját képezni. Lehet, hogy nem véletlenül ilyen tiszta az a hang...?

Kavakos gyerekként vette a kezébe a hegedűt, mindössze öt évesen. Nem volt meglepő, hogy ilyen korán kezdte és éppen ezt a hangszert választotta, hiszen nagyapja is zenész volt, akinek hegedűje kézről kézre járt a családban, így a zene is apáról fiúra szállt. Az édesapa egyébként híres népzenész, így a kisfiú számára egyértelmű volt, hogy ilyen irányban induljon el. "Görögországban akkoriban úgy gondolkodtak, hogy a népzene alsóbbrendű dolog, így én is hamar elhagytam ezt a vonalat. Utóbb kicsit megbántam, mert a népzene a klasszikus zene gyökere" - nyilatkozta a muzsikus egy korábbi interjújában. A népi kultúra azért is volt inspiráló kezdés - bármily rövid is volt az elmélyülés ideje -, mert bár ott is minden tájegységnek megvan a maga jellegzetessége, a fő elem mindenütt a népdal, amit énekszerűen megszólaltatni egy-egy hangszeren mindenképp jó iskola. Szerencsére a papa a klasszikus zenében is jártas volt, így könnyedén sikerült átnavigálni a komolyzene területére, ám nem ment minden ilyen egyszerűen. "Az apám és köztem sokszor rémes viták zajlottak, mert azt akarta, hogy egyre jobb és jobb legyek, én pedig lázadtam ez ellen. A probléma eredete az volt, hogy a hegedű nagyon nehéz hangszer, főleg az első években, amikor szép hangon játszani egyáltalán nem könnyű" - emlékezik vissza a hegedűművész. Sokszor, amikor gyakorolt, csak a nyekergés hallatszott ki a szobából és az a kétségbeejtő gondolat zakatolt a fejében, hogy ez nem úgy szól, mint a nagypapa hegedűje!

A fordulópont kilenc évesen következett be, amikor egy legendás athéni tanárhoz került. Stelios Kafantaris Platón filozófiáját vallotta és a kultúra szent szolgálatának tekintette a tanítást. A legfontosabb, amit Kavakosz nála sajátított el, az az, hogy humánus művész legyen. "Az apámtól az akaraterőt kaptam, Kafantaris pedig arra tanított meg, hogy hogyan lélegezzek fel. Ő mutatta meg azt az utat, mely szerint mindig pontosnak kell lenni, de mindig tudni kell, hogyan és mikor lehet szabadon szárnyalni" - folytatta Leonidas. A leckéket olyan jól sikerült elsajátítani, hogy tizenkét évesen már az Európai Unió Ifjúsági Zenekarában játszott, az együttes legfiatalabb tagjaként. Teljesült az az álma is, hogy a Proms-on, a bécsi Musikvereinben, az amszerdami Concertgebouw-ban lépjen fel. Tizennyolc évesen elindult a Nemzetközi Sibelius Hegedűversenyen Helsinkiben, és megnyerte. A versenyen édesanyja kedvenc darabjával, Sibelius d-moll hegedűversenyével győzött, s a darab azóta is végigkíséri pályáját. 1991-ben Gramophone-díjban részesült az a felvétel, amelyen ez a darab szerepel - két változatban - a Lahti Szimfonikus Zenekar előadásában, Osmo Vänskä vezényletével, és legutóbbi magyarországi fellépésén is, 2009 februárjában a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben is ezt a versenyművet játszotta a nagyközönség és a kritikusok örömére. Egyikük így fogalmazott: "Kavakos bámulatos hegedűs. Még a skálázását is elhallgatnám, olyan nemes hangon játszik. Makulátlan technika, kikezdhetetlen muzikalitás."

A rendszeresen hazánkba látogató hegedűs kamarazenével is sokat foglalkozik. 2008-ban például Perényi Miklóssal játszotta a Zeneakadémián Brahms hegedűre és csellóra komponált a-moll kettősversenyét, a Pinchas Steinberg vezényelte Budapesti Fesztiválzenekarral, továbbá rendszeres kamarapartnere Nagy Péter, Schiff András és Várjon Dénes is. Amikor a magyar muzsikusokról és azok különleges kvalitásairól faggathattam személyes találkozásunkkor, anno ezt mondta: "a zene nem nemzetiségtől függ. Minden művész, akivel együtt dolgozom, hozza magával a próbákra a saját élményét, tehetségét, tudását, személyiségét, és minden egyes művésszel való közös munkát ez tesz különlegessé. A legfontosabb a partnerbe vetett bizalom: a tehetségébe, az ösztönösségébe, az elhivatottságába. Én ugyanezt próbálom nyújtani, és remélem, hogy az eredmény, ami ebből az összmunkából létrejön, a lehető legjobb, amit adhatunk. A magyar művészek esetében talán a darabokhoz való közelítés az érdekes, és ez a kvintesszenciáját adja annak, amit én a zenéről gondolok: az ösztön és az intellektus olyan módon keveredik az ő munkájukban, ami számomra egyedülálló, és egy magasabb minőséget jelent."

Érdekes, hogy élete egyik legszebb bókját is egy magyar muzsikustól kapta, attól, akinek születési centenáriumára éppen idén emlékezünk. Végh Sándor, amikor Kavakos tanácsot kért tőle jobbkéz-technikájával kapcsolatban, azt mondta neki, hogy nagyon személyesen, de egyáltalán nem magamutogatóan játszik. "És így is kell játszani, ez az az elv, amit követni szeretnék" - tette hozzá Leonidas. A májusi fellépésére Sosztakovics a-moll hegedűversenyével, a világ egyik legrégebben alapított és máig is működő, Riccardo Chailly dirigálta Lipcsei Gewandhaus Zenekarral érkező hegedűművésznek azonban ennél is többet jelentenek a hangok és azok közvetítése: "a zene nemcsak az, amit hallasz, hanem zene lehet az is, amit csinálsz. Amikor valamit odaadással és koncentrációval teszel, mások lelkét is megérintve, nos, az mind a zene egy formája."

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Franz Kafka életéről készített filmet Agnieszka Holland

Az Oscar-jelölt lengyel rendező Franz című filmjének előzetesét a napokban zajló Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be először. Cikkünkben megtekinthető a videó!
Plusz

Kortárs zenei ősbemutatók és színházi különlegességek várnak az Óbudai Társaskör fesztiválján

Ötödik alkalommal rendezi meg a Társaskör az Óbudai Hang-mű-helyt. A szeptember 17-én induló, kéthetes programsorozatban egy színmű magyarországi bemutatója, hét kortárs zenei ősbemutató is helyet kap, és közel hatvan művész lép színpadra.
Színház

15 sor színház: Sirály

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra, és érdemes tudni róla. A következő rövid írás az Apertúra Sirály című előadásáról szól. Sirály kritika. 15 sor színház.
Plusz

Az élmények harmóniája – jön a 34. Zempléni Fesztivál

A sokszínűség és a kulturális turizmus eseménysorozata idén immár 34. alkalommal várja közönségét augusztus 8–17. között. A fesztivál célja, hogy sokszínű programjaival felhívja a figyelmet a régió történelmi és kulturális értékeire.
Tánc

Eltáncolt szenvedélytörténet – A skarlát betű a Városmajorban

A Győri Balett hosszú évek óta szinte sorozatban foglalkozik női sorsokkal a színpadon. A Városmajor közönsége augusztus 8-án a világirodalom egyik legismertebb házasságtörő asszonyának sorsával ismerkedhet meg – a tánc nyelvén.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

„A klasszikus zene által jobb hellyé válhat a világ” – 50 kistelepülésen ad koncertet a Concerto Budapest

A Concerto Budapest idén év végéig összesen ötven településre viszi el a klasszikus zene élményét a Petőfi Kulturális Program részeként, a Mozart Planet címet viselő koncertsorozat keretében.
Klasszikus hír

Ismeretlen Satie-műveket rögzítettek lemezre

Az éppen száz éve elhunyt francia zeneszerző huszonhét sosem hallott alkotása került elő könyvtárakból és magángyűjteményekből. A műveket most bárki meghallgathatja Alexandre Tharaud zongorista és Nemanja Radulović hegedűművész lemezén.
Klasszikus hír

Bach a falumúzeumban – zalai orgonán készült felvétel a barokk mester műveiből

Mátyás István orgonaművész a jelenleg a zalacsébi templomban található, hányattatott sors után megmentett hangszeren rögzítette Johann Sebastian Bach olyan műveit, amelyek kisebb méretű orgonán is játszhatók.
Klasszikus hír

Indul a 3. Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Verseny

Három kontinens 26 országából összesen 110 jelentkezés érkezett a debreceni Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Versenyre, melynek keretében ezúttal a fiatal kürt-, trombita- és harsonaművészek mérhetik össze tudásukat.
Klasszikus ajánló

Elérhetőek a jegyek az MRME koncertjeire

A Magyar Rádió Művészeti Együttesei a különleges, tiszta hangzás mellett a hazai, valamint nemzetközi karmesterek és szólisták legjobbjait hozza el, továbbá az ígéretét annak, hogy minden koncert a zene varázsát nyújtja majd a közönségnek.