Eötvös Péter 1944. január 2-án született Székelyudvarhelyen. Gyermekkorát Miskolcon töltötte, majd tizennégy éves korában Kodály Zoltán javaslatára felvették a Zeneakadémia különleges tehetségek osztályába.
1966-tól ösztöndíjjal Kölnben tanult tovább, ekkortól az európai kortárs zenei élet meghatározó figurája lett.
1968-tól 1976-ig a kölni Stockhausen Ensemble tagja, 1971 és 1979 között a kölni WDR elektronikus stúdiójának munkatársa volt. 1978-ban Pierre Boulez felkérésére az Ensemble InterContemporaint vezényelte párizsi IRCAM megnyitása alkalmával; 1991-ig az együttes művészeti igazgatójaként is működött. A művészt több alkalommal is portrécikkel köszöntöttük a születésnapján, ezekben részletes életrajz is olvasható, illetve szerepelt a Fidelio 2017-es KULT50 című kiadványában.
Kapcsolódó
A nyitottság zeneszerzője – Eötvös Péter 75
Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, zenepedagógus, a kortárs zene kiemelkedő alakja hetvenöt éves.
Eötvös Péter zeneszerzői működésének köszönhetően számtalan nagyszerűbbnél nagyszerűbb operával, nagyzenekari és kamaraművel gazdagodott a zeneirodalom. Decemberben mutatta be a Magyar Állami Operaház első magyar nyelvű színpadi művét, a Krasznahorkai László regénye nyomán írt Valuskát.
Egyfelől sikerült átadni a regény nagyon gazdag jelentéstartalmát, másfelől – ami legalább ilyen fontos, és talán szükséges előfeltétel is az előbbihez – önállóan működő, autonóm műalkotás jött létre
– írták az előadás kapcsán szerzőink. Beszámoltunk a Sleepless berlini ősbemutatójáról, Az aranysárkány bécsi előadásáról, illetve arról is, amikor először láthatta a magyar közönség az Angyalok Amerikában és a Szerelemről és más démonokról című műveket. Recenzensünk jelen volt a Halleluja – Oratorium balbulum magyarországi bemutatóján is.
Kapcsolódó
Valuska, a kozmikus magasságokba emelt szent bolond
Krasznahorkai László kultuszregényéből, Az ellenállás melankóliájából készült Eötvös Péter legújabb, egyben első magyar nyelvű operája. A Valuska bemutatója kapcsán a klasszikus zenei és a könyvrovatunk vezetője, Kondor Kata és Varga Bence beszélgetett.
Az alkotói és előadói munka mellett
fontos kiemelni a zeneszerzőnek az általa alapított Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítványon keresztül végzett tevékenységét, a fiatal komponisták és karmesterek számára létrehozott mentorprogramot és mesterkurzusokat,
amelyek során a mai zenei élet legjelentősebb alkotói látogatnak Magyarországra, hogy az ifjú művészeket segítsék. A közönség számára pedig legalább ilyen fontosak a pompás koncertek és zeneszerző-beszélgetések, amelyeket az alapítvány szervez. Eötvös Péter alakjáról és izgalmas munkásságáról hetvenötödik születésnapján dokumentumfilm készült, ez szerencsére online is megtekinthető.
Kapcsolódó
Online nézhető az Eötvös Péterről szóló dokumentumfilm
Surányi András díjnyertes, Peter Eotvos 75 című portré-dokumentumfilmje most ingyenesen, mindenki számára hozzáférhető a legnépszerűbb videomegosztón keresztül.
Eötvös Péter azon szerzők közé tartozik, akik rendkívül érdekesen tudnak beszélni műveikről és munkamódszerükről. 2011-es ősbemutatóiról, Lilith című operájáról is mesélt nekünk, akárcsak a műveiben megjelenő mitikus hangvételről:
A mitikus, az absztrakt alkalmas a zene számára.
Én színházban nőttem fel – a Vígszínházban, a Nemzetiben –, színházi embernek érzem magam, de miután a zenéhez van tehetségem, lényegében színpadi előadásokat hozok létre zenével. Elképzelek magam elé egy hangzó színpadot, aztán következnek az énekesek, mert az ének a beszédnek egy további absztrakciója” – nyilatkozta a Sleepless és szimfonikus művei kapcsán adott interjúban.
Kapcsolódó
A Cziffra név disszonanciája – interjú Eötvös Péterrel
November 5-én , Cziffra György századik születésnapján, a Cziffra-emlékév kiemelt koncertjén mutatják be Eötvös Péter Cziffra Psodia című zongoraversenyét, a fesztivál művészeti vezetője, Balázs János közreműködésével. A zeneszerzővel az új művéről és a közeljövőbeli egyéb terveiről is beszélgettünk.
Az akkor még csak készülő Valuska kapcsán a zeneszerző elmondta, minek köszönhető, hogy ilyen sokára kezdett csak magyar nyelvű librettóra operát írni: „Elsősorban azért választottam Krasznahorkait, mert szóhasználata és szókapcsolatai távol állnak a Balázs Béla-féle balladai stílustól, így nagyobb bátorsággal kezdek bele a feladatba, hogy új operai hangzásképet hozzak létre magyar nyelven.
De Bartók majdnem minden művéről elmondhatom, amellyel kapcsolatba kerültem életem során, hogy nagy hatást tett rám. Menekültem is előlük, hogy véletlenül se essek ismétlésbe.
Úgy érzem, Ligeti és Kurtág hasonlóképpen viszonyult Bartókhoz. Anyanyelvünk a bartóki zenei gondolkodás: az ő dallam-, akkord- és hangzásképzésén keresztül jutottunk el a saját stílusunkhoz.”
Fejléckép: Eötvös Péter (fotó/forrás: Csibi Szilvia / Müpa)
hírlevél
