Minden, amit a Máté-passióról tudni kell

• A Máté-evangélium elbeszélését követő passió nemcsak Bach életművében foglal el kiemelkedő helyet, de a nagypénteki liturgia hagyományában is kivételes jelentőségre tett szert.
  
  
• Bach a lipcsei Tamás-templom adottságait is figyelembe vette, amikor a kompozíció partitúráját szólistákra, két kórusra és két, teljes értékű zenekarra dolgozta ki.
  
  
• A kompozíció rendkívül erőteljes drámaiságáért Bach konzervatívabb felfogású kortársai nem lelkesedtek maradéktalanul. Egy korabeli feljegyzés szerint egy idősebb hölgy például így fakadt ki: „Úgy érzem magam, mintha operaelőadáson volnék!”
  
  
• Sokáig úgy tudtuk, hogy a Máté-passiót Bach 1729-ben mutatta be, az ősváltozat első előadására azonban már két évvel korábban sor került.
  
  
• A mű egyik kottáját a berlini Singakademie könyvtárában őrizték, az 1820-as évek elején az intézmény igazgatója, Carl Zelter néhány kórustétel bemutatását kezdeményezte. Az énekkarban két ifjú zseni, Fanny és Felix Mendelssohn is énekelt.
  
  
• Mendelssohn 1829-ben megszervezte a teljes mű előadását, s ezzel a szélesebb közönség figyelmét is felkeltette a bachi életmű iránt. Ma már tudjuk, hogy Mendelssohn a kor igényeihez, illetve lehetőségeihez igazodó átiratot mutatott be, és nem vezényelt el minden tételt.
  
  
• A kompozíció szövegének megírását, illetve összeállítását Bach Christian Friedrich Henricire (írói álnevén Picander) és Salomon Deylingre bízta.
  
  
• Bartók Béla operája, A kékszakállú herceg vára a hetedik ajtó feltárulása előtt szinte hangról hangra idézi a Máté-passió egyik részletét (Ach, Golgatha…). Az oboa da caccia dallama Bartóknál a hangszínében rokon angolkürtön szólal meg.
  
  
• A Máté-passió monumentális kórustétellel indul, a jellegzetes hangvételt, tónust Bartók felidézi a Cantata profana kezdetén.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Jonathan Cohen (fotó/forrás: Marco Borggreve / Bartók Tavasz)