Klasszikus

Minden jó, ha …

2004.04.06. 00:00
Ajánlom
Arvo Pärt üldöz engem. Az elmúlt egy hét során többször találkoztam a műveivel, mint eddigi életem során összesen, így már meg sem lepődtem, amikor az ELTE Bartók Béla Énekkarának és Egyetemi Koncertzenekarának április 3-i koncertjén – amelyre Gyöngyösi Levente új művének kedvéért mentem el – Johann Sebastian Bach és az ifjú magyar komponista nevének előkelő társaságában az észt szerzőt is felfedeztem a műsorban.

Nagy bánatomra a hangverseny a Mátyás-templomban volt, ami lehet, hogy alkalmas a Tavaszi Fesztivál közönségének vizuális örömökben való részesítésére, ami azonban a helyszín akusztikáját illeti, kórus legyen a talpán (gigáján), melynek hangzása nem válik szétszórttá és kásássá a neogót falak között. Ennek fényében akkor is különösen merész ötlet lett volna Pärt álló akkordokban bővelkedő, szemlélődő Magnificatjával nyitni a hangversenyt, ha az tökéletes előadásban szólal meg. Sajnos azonban a lassan áradó hangfolyam hatalmas ívei nem is részeikre, de atomjaikra hullottak szét Baross Gábor kezei között. Úgy tűnt, a mű iránti őszinte szeretet arra késztette a karvezetőt, hogy annak minden pici szavát, fordulatát egyesével mutassa meg a hallgatóságnak, így azonban teljesen indokolatlan helyekre kerültek bántóan jól hallható levegővételek, hangsúlyok, s a sok egyesből nem állt össze az Egy. Mivel az észt komponista zenéje finoman szólva nem fordulatosságáról, hanem meditatív erejéről híres, az utóbbihoz (igenis) szükséges feszültség hiánya folytán túlvezérelt unalomba fulladt Mária hálaénekének előadása. Egyetlen vigaszul a kórusból időnként kiemelkedő egy szál szólószoprán hangjának egyszerű tisztasága szolgált.

Ezek után vegyes érzelmekkel tekintettem Bach Jesu, meine Freude című motettája elé. Egyrészt bízvást számíthattam rá, hogy a német mester zsenialitása kevésbé jó előadásban is képes utat találni a közönséghez. Másrészt a historikus (kevésbé tudományos megközelítésben: hisztérikus) Bach-interpretációk által teljesen elkényeztetett hallgató mégiscsak nyel egyet, ha a motetták egyikét egy kimondottan nagy létszámú vegyeskar műsorán látja. Összességében elmondható: az előadásból Bach került ki győztesen, bár az összemosódó szöveg, a nehézkes tempók főleg a drámai szakaszok hitelességének, intenzitásának ártottak sokat; a hangzás heterogenitása pedig a legegyszerűbbnek vélt tételekben, a korálokban volt a legfeltűnőbb. Különösen a tenor bizonyult türelmetlennek: nyolcadokkal kirakott korálsor-pályáin gyakran futott „jobb” időt, mint szólamtársai, s karnagyi szinten ugyanez a türelmetlenség nyilvánult meg a sokszor majd’ egy negyeddel megkurtított sorzáró akkordok esetében.

Amiért azonban nagy elismerés illeti a koncert valamennyi közreműködőjét, az Gyöngyösi Levente Cantici Fratris Sole – Naphimnusz című, Baross Gábor felkérésére készült oratóriumának ősbemutatása volt. A szerző orgonistaként maga is közreműködött a mű előadásában, melynek kitűnő szólistái Csereklyei Andrea, Schöck Atala, Timothy Bentch és Kovács István voltak. Az a sokszorosan osztott, finom hangzatokat, villódzó effektusokat és virtuóz tempókat kedvelő zenei eszköztár, amely Gyöngyösi általam ismert műveit jellemzi, alaposan próbára tette az énekkart és a vonószenekart, de a koncentráció és a lelkesedés (mely mintha lassan a szó legjobb értelmében vett amatőr együttesek monopóliumává válna) egy elfogadhatónak mondható előadás gyümölcsét hozta meg. A szövegben előforduló természeti elemek sok ötletes, képszerű megjelenítésre adtak alkalmat a komponistának, de a műfaj barokk gyökereire való folytonos utalások legalább ilyen fontosak: a víz egy passacaglia hangjaira csörgedez, a tűz lobogásához concertáló hegedű, a földanyáért mondott dicsérethez concertáló cselló hangja társul, és akkor még nem szóltunk a ragyogó kórusfúgákról, melyek közül a legimpozánsabb a hagyományoknak megfelelően a zárótételben kapott helyet.

Aki sajnálja (és sajnálhatja is!), hogy elmulasztotta meghallgatni kis hazánk nem zavarba ejtően nagy oratóriumtermésének legújabb darabját, az várja meg az őszt vagy Gyöngyösi Levente 2005 szeptemberében esedékes PhD-koncertjét. Remélem, a bíráló bizottság legalább olyan mértékben fogja méltányolni e különleges, egyszerre hagyományos és eredeti kompozíciót, mint a Mátyás-templom lelkes közönsége tette ezen a tavaszi estén.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Jazz/World

„Réteken és mezőkön improvizáltam hosszasan”

Nyolcadik szerzői lemezét készítette el Tóth Viktor, a hazai jazz-színtér különleges alakja. A szaxofonos, zeneszerző Have No Fear című albumát a Tóth Viktor Arura Trió rögzítette, az élő anyag ihletője a természet volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.
Klasszikus Film

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus ajánló

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus ajánló

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Klasszikus ajánló

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.