Klasszikus

Minden ok nélkül

2005.07.18. 00:00
Ajánlom
A hosszú első felvonás végére sem sikerült rájönnöm, hogy voltaképpen mit akarnak az alkotók a Bakáts téri Toscával. Ha egyáltalán akarnak valamit.

A darab körülbelül az, ami az Erkel Színházban is szokott menni, de a szabad tér hátrányaival sújtva, tehát néha az erősítés elszáll, és csak a szenvedő énekest hallani a távolból, a kórust nem lehet bemikrofonozni, így aztán csak azt a svájci gárdistának öltözött legényt hallani, aki a legközelebb áll a mikrofonhoz, és lehet reménykedni, hogy az ő hangja nem reprezentálja híven a kar általános állapotát.

A főbb szereplők között Gurbán János úgy viselkedik, mintha valami baja lenne, idétlenül vonszolja magát a színpadon, de ez a vonszolódás mintha nem Angelottit, a szabadság bajnokát akarná jelképezni, hanem civil üzenet lenne, olyasmi értelemmel, hogy mit keresek én itt. A néző pontosan nem érti, hogy mi a szemrehányás oka, de ha Gurbán János helyébe képzeli magát, és arra gondol, hogy fehér nadrágban, bíbor kabátban kell ténferegnie a Bakáts téren, mintha egy luxushotel személyzetének elöregedett tagja lenne, nem irigyli a művészt.

Nem irigyli Kiss B. Attilát sem, aki szintén áldozata a jelmeztervezői önkénynek, szűk szárú csizmában, fehér festőköntösben énekelgeti a népszerű Levéláriát, és egészen olyan látványt nyújt, mint egy dalos kedvű henteslegény. Az igazsághoz tartozik, hogy sokkal különbül nem is énekelt, a szép hang megszólalt, de sokszor a kívánt magasság alatt. Néha megsimogatta partnernője mikrofonját, ami akusztikailag korántsem annyira kellemes élmény, egyszer meg szenvedélyesen a nő készülékébe énekelte, hogy szereti őt, de ez azt a benyomást keltette, mintha a fülébe ordította volna érzelmeit.

A címszereplő Sümegi Eszter mindent hozott: klasszisát is, hiszen valóban erőteljes hangon, pontosan teljesített, és mindegy neki, hogy állva, ülve, fekve kell megszólaltatnia a szólamát, árad a hang. Ugyanakkor a környezettel szemben ő is alulmaradt, meglehetősen unalmasan énekelt, a szokásos és hiteltelen színpadi ágálást hozva, lemondva arról, hogy a Tosca egyáltalán jelenthet valamit azon kívül, hogy ez is egy opera. Anatolij Fokanovról körülbelül ugyanez mondható el, éneklése első osztályú, játéka azonban - különösen Scarpia halálakor - élénk derültséget fakasztott a nézőtéren. Kaposi Gergely semmire sem kötelező vezényléssel tette magát feltűnésmentessé.

És akkor vissza az eredeti kérdéshez: mit akartak ezzel az előadással? Az Erkelből elhozott díszletelemekkel, a gyertyákkal, az egy színpadra helyezett három színnel: középen a templom, jobbra a Farnese-palota, balra a csökött Angyalvár? Mit akartak egy olyan előadással, amelynek a legérdekesebb akusztikai eleme az ágyúlövés, mert akkorát szólt, mint az Apollo-11 a kilövésekor? Vagy ez csak nyár, alamizsna a jónépnek? A kultúra árnyéka? És ha ilyen az árnyéka, milyen lehet az igazi?

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.
Zenés színház

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Színház

A rendező, aki megdolgoztatja a nézőt - Székely Kriszta

A saját maga körüli világégetés és az állandó csavargás már kikopott belőle; amióta rendez, a színház az élete. Székely Kriszta Kult50-ben megjelent portréja.
Színház

A Magvető Café-ban is elmaradnak a tervezett bemutatók januártól

A kulturális tao-támogatás megvonása a Magvető Cafét is érzékenyen érinti. Közleményükben arról írnak, januártól biztosan elmaradnak a tervezett saját előadások.
Vizuál

A nap, amikor Picasso fénnyel festett

A spanyol zseni soha nem hagyta magát keretek közé szorítani, így gyakran a képkeretet is elhagyta és különböző izgalmas matériákra alkotott, üvegre, vagy éppen levegőbe.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Ismét tehetséges fiataloké az Óbudai Társaskör színpada

Gitármuzsika, az év fiatal jazz-zenészei és olaszmánia Óbudán.
Klasszikus érdi tamás

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.
Klasszikus nfz

A zene ajándék

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar 2018/2019. évadának koncertjeire már feltölthető ajándékkártyával is vásárolhatóak jegyek.
Klasszikus la scala

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus ajánló

Fidelio Klasszik: Mozgássérült sportoló és siket színésznő is fellép Frenáknál

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának november 17-i adásában vendégünk lesz Rohmann Ditta gornodkaművész, Borbély László zongoraművész, Frenák Pál koreográfus, Horváth László, a Fonó igazgatója.