Klasszikus

"Mindenek mellett egy a lehetetlen - az értelmesség!"

2008.03.18. 00:00
Ajánlom
Az egyre szaporodó zenei fesztiválok sajátos kulturális szertartásrendjében kitüntetett helyet foglal el a hagyományosan március közepén induló Budapesti Tavaszi Fesztivál.

Az idei eseménysorozat arisztokratikusan elegáns, sodró lendületű, okosan megtervezett nyitányt ígért, a hősies emberi teremtőerő programatikus felmagasztalását, amelyet Richard Strauss Also sprach Zarathustra című, szinte a megkomponálása pillanatában hírhedté váló szimfonikus költeménye és Beethoven III. szimfóniája jelenített meg.

A program utalásainak zárt rendszere különös időmontázst hozott létre, mivel a Strauss által is szívesen vezényelt kompozíciókat most a Bayerisches Staatsorchester szólaltatta meg a kortárs operabemutatóiról nevezetes Kent Nagano vezényletével. A műsor ilyen módon jószerével szimbolikus jelentőségűvé növekedett, még mielőtt akár egyetlen zenész is megjelent volna a Nemzeti Hangversenyterem színpadán. Végtére is a müncheni együttes egykor Wagner, Bülow, Strauss és Bruno Walter zenekara volt, Adrian Leverkühn világának tanúja, amelynél keresve sem lehetett volna alkalmasabbat találni a 19. századi német tradíció szimfonikus pompájának megidézésére.

A nosztalgia örvénylően áradó erejének azonban az első pillanatban gátat vetett a karmester személye. Nagano láthatóan semmiféle hőskor kísérteteit nem szándékozott életre kelteni. Zarathustrája nem ünnepelte az idejétmúlt hiedelmeken győzedelmes öntudattal átlépő új embert, éppen ellenekezőleg, úgy tűnt, mintha az interpretáció lényegét az idegenség, a sehová nem tartozás hűvös tudata adta volna, az emberi értelem célszerűségének behódoló világrend lehetetlenségének nietzschei élménye, amelyben az érvelés logikai súlya - lényegében a művét sajátos illusztrációnak tekintő Strauss szándékainak megfelelően - a megmutatkozás formai kereteinek rendelődött alá.

A szimfonikus költemény lenyűgöző napkeltéjének akkordtömbjei szárazon és visszhangtalanul tűntek el, az érzékien magával ragadó érzelmi pillanatokban csábítóan kiteljesedő zenekari tuttik önámító, pillanatnyi szépsége pedig marionett-karikatúrának látszott, Speibl és Hurvínek-képek sorozatának. Még a kamarazenei részletek magányossága is hidegen villant, azt a benyomást keltve, hogy Nagano a zenei gondolatrendszer folyamatosságának megteremtése helyett a megtorpanásokra, a széthullásra koncentrál, minden érték és hit cáfolatára, csalódás és kiábrándulás nélkül, a masszívan tökéletes hangszerelés színei helyett kizárólag a szerkezeti elemek éles fényeinek villanására figyelve, amelyek a véletlen hatalmából fakadó esetlegesség jelentésnélküliségének egykedvű zakatolását tagolták, míg Az éjszakai vándor dalának átlátható tisztaságában lassan le nem állt a monumentális gépezet.

Mindemellett azonban a véletlen ódájának, a társadalmi formák, morális szabályok és hitek jelentéktelenségének, az érett emberi intellektus számára való szükségtelenségének szabadsága kellemetlen összefüggésben is jelentkezett a zenekar játékában, amely pontatlan belépéseivel, zilált és sokszor tompa hangzású szólamaival váratlanul és kéretlenül tökéletesen ábrázolta az esetlegesség művészi szempontból feltétlenül nemkívánatos oldalát. Ráadásul az időről időre hirtelen szertefoszló precizitás nemzetközi hírnévnek örvendő zenekaroktól meglehetősen szokatlan vibrálása a koncert második felében elhangzó Eroica megszólaltatásának is kiszámíthatatlanul állandó eleme maradt. Különösen az első hegedű szólam járt élen a többféle tempó és karakter egyidejű kivitelezésében, néhány másodpercre olyan sajátosan komoly határozottsággal veszítve el a kapcsolatot a zenekar többi részével, ami már nem is annyira elégedetlenséget, mint inkább derűsen furcsálló meglepetést váltott ki a közönségből, valahányszor újra megingott az egységes, tömör, kissé mégis súlytalan zenekari hangzás biztonsága.

Noha az időérzék feszességének váratlan meglazulásai kisebb lyukakat ütöttek a zenei szövet mintázatán, az értelmezés összefüggésrendszerét azért érintetlenül hagyták. Ez az értelmezés azonban, bár nem mutatkozott forradalminak, hagyományosnak sem volt éppen mondható. Nagano távolságtartó ritmikussággal simította el a tételek szélsőséges hangulati csapongását, bánattá egyengetve a második tétel gyászának krátereit, és fegyelmezett fürgeséggé szelídítve a két utolsó tétel veszedelmesen féktelen eufóriáját. A hősiesség apoteózisából voltaképpen semmi nem maradt ugyan, az emberi szenvedélyek gyanúsan szubjektív sötétségének katartikus súlya helyett megjelenő, hősök nélküli, személytelen, mégsem üres világ átlátható motívumai azonban felszabadító erővel hatottak.

(2008. március 14. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - A Bayerisches Staatsorchester koncertje; R. Strauss: Imígyen szóla Zarathustra; Beethoven: III. "Eroica" szimfónia, op. 55; vez.: Kent Nagano)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Klasszikus

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Vizuál

Catherine Deneuve és Gérard Depardieu új filmjeivel jön a Frankofón Filmnapok

Online rendezik meg a 11. Frankofón Filmnapokat április 22. és május 2. között. A tíz napon át látható válogatásban nyolc olyan játékfilm kapott helyet, amellyel a magyar közönség először találkozhat.
Vizuál

Hartung Dávid és Réder György is a legjobb operatőrök között

Hat kategóriában adták át Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny díjait szombat este a Pesti Vigadóban. A közönség a Facebookon nézhette élőben a rendezvényt.
Plusz

Új kutatás bizonyítja a komolyzene felszabadító hatását

A válaszadók 82 százaléka érzi úgy, hogy a komolyzene megnyugtatja, 67 százalékukat pedig inspirálják a klasszikus dallamok - derül ki a Liszt Ferenc Kamarazenekar megbízásából készült reprezentatív felmérés adataiból.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

„A klasszikus zene a feleségem, a jazz a szeretőm” - Gyenyisz Macujev a Müpa Home műsorán

Április 22-én a kivételes tehetségű orosz zongorista Gyenyisz Macujev ad online koncertet a Müpa Home közönségének, de ezúttal nem a klasszikus zenei repertoárjának darabjai lesznek hallhatók, hanem megvillantva könnyedebb oldalát, exkluzív jazz-koncerttel jelentkezik.
Klasszikus ajánló

Várjon Dénes szólóestjével folytatódik az MVM Koncertek

A Kossuth-díjas zongoraművész live-streaming módon közvetített koncertjét április 20-án tartják Zeneakadémia Nagytermében.
Klasszikus nekrológ

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Klasszikus hír

Kamara a karmesterrel - Új online sorozatot indít az Óbudai Danubia Zenekar

Vasárnap este 18 órakor debütál a zenekar Facebook-oldalán az ÓDZ legújabb sorozata. Hámori Máté vezetésével kötetlen beszélgetések és kamarazenélés során ismerkedhetünk meg a muzsikusok zenéhez fűződő viszonyával és az újrakezdés terveivel.  
Klasszikus hír

Fiatalítást ígér Gustavo Dudamel, a Párizsi Opera új zeneigazgatója

A venezuelai karmestert nevezték ki a Párizsi Opera zeneigazgatójának, aki hat évre szóló szerződést kötött az intézménnyel – írta meg a Papageno, a Slipped Disc zenei portálra hivatkozva.