Klasszikus

„Mindketten Bartók hívei voltunk” – Kurtág és Ligeti életre szóló barátsága

2019.02.14. 12:15
Ajánlom
A magyar zene két óriása fiatal koruk óta barátságot ápoltak egymással, még ha a történelem meg is próbálta őket elszakítani egymástól.

A ritkán hallott Négy Ahmatova-költemény, egy korai és egy kései kamaramű is felhangzik Kurtág György Kossuth-díjas zeneszerző, a kortárs zene világhírű alakja közelgő születésnapja előtt a Zeneakadémián, február 17-én. A Budapest Music Centerrel együttműködésben megvalósuló hangversenyen a 20. századi magyar zeneszerzés másik óriása, Ligeti György alkotásaiból többek közt a még Budapesten komponált I. vonósnégyest, valamint a 15 évvel később keletkezett mikropolifonikus Kammerkonzertet hallhatja a közönség, és érzékelheti alkotójának kísérletező kedvét.

... élethossziglan vezetett engem...

Mit jelent nekem Ligeti? Annak a sejtelmét, hogy van valami magasabb rendű, valami tökéletesebb, mint amit én egyáltalán el bírok képzelni,

hogy vannak összefüggések a művészetben, a tudományban és a világegyetemben, melyekről ő számot tud adni, és itt félbeszakad a mondat” – írta Kurtág György 1993-ban. A két művész még huszonévesen, 1945-ben találkoztak egymással, mindketten Veress Sándor zeneszerzésosztályába felvételiztek a Zenekadémiára. „Ő tizenkilenc éves volt, én huszonkettő” – emlékezett vissza Ligeti. A háború véget ért, és tárt karokkal várták a következő éveket, művészi szabadságot, intellektuális felfrissülést reméltek a békétől. „Mindketten Bartók hívei voltunk, és az ő zenéjében láttuk a tovább fejlődés alapját egy olyan új, kromatikus-modális zenei nyelv felé, amely nemzetközi, és mégis a magyar hagyományban gyökerezik.”

20181116148-121447.jpg

Kurtág György és Ligeti György

Az egykori nagy Magyarország, a mai Románia területén születtek – Ligeti Dicsőszentmártonban, Kurtág Lugoson –, és elsőként ott foglalkoztak zenével. Kurtág 1955-ben végzett a Zeneakadémián, Ligeti ekkor már öt éve az intézmény tanára volt. Huszonhét évesen – kollégái azt hitték róla, hogy a kommunisták helyezték a pozícióba, mígnem meggyőződtek képességeiről.

Ligeti ismertette meg Kurtágot Weöres költészetével, Kafkával, Webernnel, Stockhausennel, Musillal, Lewis Caroll-lal, az idősebb pályatárs ’56-os emigrálásáig szoros kapcsolatban voltak. Rendszeresen összejártak zenélni, „Mozart operáiból adtunk elő részleteket, ami úgy ment, hogy Márta énekelte az összes női szerepet, Ligeti volt a tenor és időnként a bariton, Sulyok Ferenc zeneszerző barátunk, évfolyamtársunk a zeneszerző szakon volt a basszus. Én játszottam zongorán a kíséretet” – emlékezett vissza Kurtág.

Hosszan, élethossziglan Ligeti vezetett engem

– mondta egy laudációban, pedig csak három évvel volt fiatalabb nála.

Az 1956-os forradalom mindkettejük életében fordulópont volt. Kurtág úgy érezte, összeomlott a világ. „Nem csak a külső világ, hanem belső univerzumom is” – mondta. Ligeti Kölnbe menekült, és belekóstolt az elektronikus zenébe. 1958-ban Párizsban látták egymást viszont, de csak pár napra; három év múlva már nem engedték ki Kurtágot Darmstadtba, az újzene központjába a kommunisták. A zeneszerző nehéz periódusát élte: alig komponált, igaz, egyik műve a korszakból a Bornemisza-ciklus, egyik legfontosabb alkotása.

Miről hallgatott Kurtág György a Kádár-korban?

Kapcsolódó

Miről hallgatott Kurtág György a Kádár-korban?

Ritka alkalom, de elhangzik a Bornemisza Péter mondásai a BMC-ben. Megnézzük, miről szólhat Kurtág György egyik legnehezebb, ha nem a legnehezebb alkotása.

Találkozásaik az enyhülést követően, 1968 után sűrűsödtek. Ligeti hivatalos felkérésnek eleget téve először 1970-ben látogatott Magyarországra, igaz, korábban is ellátta itthoni kollégáit kottákkal.

„Ma, két évtizeddel később már alighanem jobban látszanak a két életművet összekötő titkos szálak, a hasonlóságok és párhuzamok” – írja esszéjében Kerékfy Márton zenetudós, aki szerint tévedés, hogy Kurtág nem alkotott volna jelentőst nagy apparátusokra. Zenéjük rokonsága, együvé tartozása nem csak a közös forrásból, például a román népzenéből ered, hanem az érett művekben is fellelhető.

A Zeneakadémián tartott, február 17-i hangversenyen fellép a Keller Kvartett és a Ligeti Ensemble, Szalai András cimbalomművész, valamint két szoprán, Brassói-Jőrös Andrea és Tony Arnold.

 

(források: Ligeti György válogatott írásai, Rózsavölgyi, 2010.; Muzsika)

„Ez a mi végjátékunk” – Új operájáról beszélt Kurtág György

Kapcsolódó

„Ez a mi végjátékunk” – Új operájáról beszélt Kurtág György

Hamarosan bemutatják Kurtág György első operáját, a Samuel Beckett-dráma alapján készült Végjátékot. Ebből az alkalomból a New York Times portrét közölt a 92 éves zeneszerzőről.

Ligeti György nem szerette volna, ha hallaná ezt a művét

Ligeti György nem szerette volna, ha hallaná ezt a művét

A Román concerto a zeneszerző egyik korai műve, amely most igényes és szép előadásban került fel a YouTube-ra. Ennek apropóján írunk róla.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hogy lesz egy párkapcsolati drámából krimi?

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása február 23-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Kálid Artúrral, Szigetvári Dáviddal, Tóth Endrével és Zsuráfszky Zoltánnal.
Klasszikus interjú

Bencze Máté: "Sikerült olyan átütő erővel játszanom, hogy ez a közönségnek is átjöjjön"

Virtuózok közönségdíjas, Eurovision Young Musicians döntős, és múlt hétvégén a szerbiai FEMUS 2019 nemzetközi fúvósverseny minden elérhető díját is besöpörte. Európa egyik legmagasabb klasszikus zenészével, a 203 centis, 18 éves hajdúböszörményi szaxofonossal, Bencze Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus hírek

José Cura a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek állandó vendégművésze lesz

A jövő évadtól induló együttműködés részeként november 13-án Verdi Requiemjét vezényli a Müpában az argentin művész.
Klasszikus ajánló

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.