Klasszikus

„Mindketten Bartók hívei voltunk” – Kurtág és Ligeti életre szóló barátsága

2019.02.14. 12:15
Ajánlom
A magyar zene két óriása fiatal koruk óta barátságot ápoltak egymással, még ha a történelem meg is próbálta őket elszakítani egymástól.

A ritkán hallott Négy Ahmatova-költemény, egy korai és egy kései kamaramű is felhangzik Kurtág György Kossuth-díjas zeneszerző, a kortárs zene világhírű alakja közelgő születésnapja előtt a Zeneakadémián, február 17-én. A Budapest Music Centerrel együttműködésben megvalósuló hangversenyen a 20. századi magyar zeneszerzés másik óriása, Ligeti György alkotásaiból többek közt a még Budapesten komponált I. vonósnégyest, valamint a 15 évvel később keletkezett mikropolifonikus Kammerkonzertet hallhatja a közönség, és érzékelheti alkotójának kísérletező kedvét.

... élethossziglan vezetett engem...

Mit jelent nekem Ligeti? Annak a sejtelmét, hogy van valami magasabb rendű, valami tökéletesebb, mint amit én egyáltalán el bírok képzelni,

hogy vannak összefüggések a művészetben, a tudományban és a világegyetemben, melyekről ő számot tud adni, és itt félbeszakad a mondat” – írta Kurtág György 1993-ban. A két művész még huszonévesen, 1945-ben találkoztak egymással, mindketten Veress Sándor zeneszerzésosztályába felvételiztek a Zenekadémiára. „Ő tizenkilenc éves volt, én huszonkettő” – emlékezett vissza Ligeti. A háború véget ért, és tárt karokkal várták a következő éveket, művészi szabadságot, intellektuális felfrissülést reméltek a békétől. „Mindketten Bartók hívei voltunk, és az ő zenéjében láttuk a tovább fejlődés alapját egy olyan új, kromatikus-modális zenei nyelv felé, amely nemzetközi, és mégis a magyar hagyományban gyökerezik.”

20181116148-121447.jpg

Kurtág György és Ligeti György

Az egykori nagy Magyarország, a mai Románia területén születtek – Ligeti Dicsőszentmártonban, Kurtág Lugoson –, és elsőként ott foglalkoztak zenével. Kurtág 1955-ben végzett a Zeneakadémián, Ligeti ekkor már öt éve az intézmény tanára volt. Huszonhét évesen – kollégái azt hitték róla, hogy a kommunisták helyezték a pozícióba, mígnem meggyőződtek képességeiről.

Ligeti ismertette meg Kurtágot Weöres költészetével, Kafkával, Webernnel, Stockhausennel, Musillal, Lewis Caroll-lal, az idősebb pályatárs ’56-os emigrálásáig szoros kapcsolatban voltak. Rendszeresen összejártak zenélni, „Mozart operáiból adtunk elő részleteket, ami úgy ment, hogy Márta énekelte az összes női szerepet, Ligeti volt a tenor és időnként a bariton, Sulyok Ferenc zeneszerző barátunk, évfolyamtársunk a zeneszerző szakon volt a basszus. Én játszottam zongorán a kíséretet” – emlékezett vissza Kurtág.

Hosszan, élethossziglan Ligeti vezetett engem

– mondta egy laudációban, pedig csak három évvel volt fiatalabb nála.

Az 1956-os forradalom mindkettejük életében fordulópont volt. Kurtág úgy érezte, összeomlott a világ. „Nem csak a külső világ, hanem belső univerzumom is” – mondta. Ligeti Kölnbe menekült, és belekóstolt az elektronikus zenébe. 1958-ban Párizsban látták egymást viszont, de csak pár napra; három év múlva már nem engedték ki Kurtágot Darmstadtba, az újzene központjába a kommunisták. A zeneszerző nehéz periódusát élte: alig komponált, igaz, egyik műve a korszakból a Bornemisza-ciklus, egyik legfontosabb alkotása.

Miről hallgatott Kurtág György a Kádár-korban?

Kapcsolódó

Miről hallgatott Kurtág György a Kádár-korban?

Ritka alkalom, de elhangzik a Bornemisza Péter mondásai a BMC-ben. Megnézzük, miről szólhat Kurtág György egyik legnehezebb, ha nem a legnehezebb alkotása.

Találkozásaik az enyhülést követően, 1968 után sűrűsödtek. Ligeti hivatalos felkérésnek eleget téve először 1970-ben látogatott Magyarországra, igaz, korábban is ellátta itthoni kollégáit kottákkal.

„Ma, két évtizeddel később már alighanem jobban látszanak a két életművet összekötő titkos szálak, a hasonlóságok és párhuzamok” – írja esszéjében Kerékfy Márton zenetudós, aki szerint tévedés, hogy Kurtág nem alkotott volna jelentőst nagy apparátusokra. Zenéjük rokonsága, együvé tartozása nem csak a közös forrásból, például a román népzenéből ered, hanem az érett művekben is fellelhető.

A Zeneakadémián tartott, február 17-i hangversenyen fellép a Keller Kvartett és a Ligeti Ensemble, Szalai András cimbalomművész, valamint két szoprán, Brassói-Jőrös Andrea és Tony Arnold.

 

(források: Ligeti György válogatott írásai, Rózsavölgyi, 2010.; Muzsika)

„Ez a mi végjátékunk” – Új operájáról beszélt Kurtág György

Kapcsolódó

„Ez a mi végjátékunk” – Új operájáról beszélt Kurtág György

Hamarosan bemutatják Kurtág György első operáját, a Samuel Beckett-dráma alapján készült Végjátékot. Ebből az alkalomból a New York Times portrét közölt a 92 éves zeneszerzőről.

Ligeti György nem szerette volna, ha hallaná ezt a művét

Ligeti György nem szerette volna, ha hallaná ezt a művét

A Román concerto a zeneszerző egyik korai műve, amely most igényes és szép előadásban került fel a YouTube-ra. Ennek apropóján írunk róla.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Film

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus ajánló

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus ajánló

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Klasszikus ajánló

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus hír

Bara Hajnal erdélyi zenetanárnak, műfordítónak ítélték az idei Lajtha-díjat

Bara Hajnal erdélyi zenetanár, műfordító érdemelte ki idén a Lajtha-díjat, amelynek jelképes átadása csütörtökön lesz a Lajtha László-emlékkoncerten, amelyet a Bartók Rádió élőben közvetít.