Klasszikus

„Mindketten Bartók hívei voltunk” – Kurtág és Ligeti életre szóló barátsága

2019.02.14. 12:15
Ajánlom
A magyar zene két óriása fiatal koruk óta barátságot ápoltak egymással, még ha a történelem meg is próbálta őket elszakítani egymástól.

A ritkán hallott Négy Ahmatova-költemény, egy korai és egy kései kamaramű is felhangzik Kurtág György Kossuth-díjas zeneszerző, a kortárs zene világhírű alakja közelgő születésnapja előtt a Zeneakadémián, február 17-én. A Budapest Music Centerrel együttműködésben megvalósuló hangversenyen a 20. századi magyar zeneszerzés másik óriása, Ligeti György alkotásaiból többek közt a még Budapesten komponált I. vonósnégyest, valamint a 15 évvel később keletkezett mikropolifonikus Kammerkonzertet hallhatja a közönség, és érzékelheti alkotójának kísérletező kedvét.

... élethossziglan vezetett engem...

Mit jelent nekem Ligeti? Annak a sejtelmét, hogy van valami magasabb rendű, valami tökéletesebb, mint amit én egyáltalán el bírok képzelni,

hogy vannak összefüggések a művészetben, a tudományban és a világegyetemben, melyekről ő számot tud adni, és itt félbeszakad a mondat” – írta Kurtág György 1993-ban. A két művész még huszonévesen, 1945-ben találkoztak egymással, mindketten Veress Sándor zeneszerzésosztályába felvételiztek a Zenekadémiára. „Ő tizenkilenc éves volt, én huszonkettő” – emlékezett vissza Ligeti. A háború véget ért, és tárt karokkal várták a következő éveket, művészi szabadságot, intellektuális felfrissülést reméltek a békétől. „Mindketten Bartók hívei voltunk, és az ő zenéjében láttuk a tovább fejlődés alapját egy olyan új, kromatikus-modális zenei nyelv felé, amely nemzetközi, és mégis a magyar hagyományban gyökerezik.”

20181116148-121447.jpg

Kurtág György és Ligeti György

Az egykori nagy Magyarország, a mai Románia területén születtek – Ligeti Dicsőszentmártonban, Kurtág Lugoson –, és elsőként ott foglalkoztak zenével. Kurtág 1955-ben végzett a Zeneakadémián, Ligeti ekkor már öt éve az intézmény tanára volt. Huszonhét évesen – kollégái azt hitték róla, hogy a kommunisták helyezték a pozícióba, mígnem meggyőződtek képességeiről.

Ligeti ismertette meg Kurtágot Weöres költészetével, Kafkával, Webernnel, Stockhausennel, Musillal, Lewis Caroll-lal, az idősebb pályatárs ’56-os emigrálásáig szoros kapcsolatban voltak. Rendszeresen összejártak zenélni, „Mozart operáiból adtunk elő részleteket, ami úgy ment, hogy Márta énekelte az összes női szerepet, Ligeti volt a tenor és időnként a bariton, Sulyok Ferenc zeneszerző barátunk, évfolyamtársunk a zeneszerző szakon volt a basszus. Én játszottam zongorán a kíséretet” – emlékezett vissza Kurtág.

Hosszan, élethossziglan Ligeti vezetett engem

– mondta egy laudációban, pedig csak három évvel volt fiatalabb nála.

Az 1956-os forradalom mindkettejük életében fordulópont volt. Kurtág úgy érezte, összeomlott a világ. „Nem csak a külső világ, hanem belső univerzumom is” – mondta. Ligeti Kölnbe menekült, és belekóstolt az elektronikus zenébe. 1958-ban Párizsban látták egymást viszont, de csak pár napra; három év múlva már nem engedték ki Kurtágot Darmstadtba, az újzene központjába a kommunisták. A zeneszerző nehéz periódusát élte: alig komponált, igaz, egyik műve a korszakból a Bornemisza-ciklus, egyik legfontosabb alkotása.

Miről hallgatott Kurtág György a Kádár-korban?

Kapcsolódó

Miről hallgatott Kurtág György a Kádár-korban?

Ritka alkalom, de elhangzik a Bornemisza Péter mondásai a BMC-ben. Megnézzük, miről szólhat Kurtág György egyik legnehezebb, ha nem a legnehezebb alkotása.

Találkozásaik az enyhülést követően, 1968 után sűrűsödtek. Ligeti hivatalos felkérésnek eleget téve először 1970-ben látogatott Magyarországra, igaz, korábban is ellátta itthoni kollégáit kottákkal.

„Ma, két évtizeddel később már alighanem jobban látszanak a két életművet összekötő titkos szálak, a hasonlóságok és párhuzamok” – írja esszéjében Kerékfy Márton zenetudós, aki szerint tévedés, hogy Kurtág nem alkotott volna jelentőst nagy apparátusokra. Zenéjük rokonsága, együvé tartozása nem csak a közös forrásból, például a román népzenéből ered, hanem az érett művekben is fellelhető.

A Zeneakadémián tartott, február 17-i hangversenyen fellép a Keller Kvartett és a Ligeti Ensemble, Szalai András cimbalomművész, valamint két szoprán, Brassói-Jőrös Andrea és Tony Arnold.

 

(források: Ligeti György válogatott írásai, Rózsavölgyi, 2010.; Muzsika)

„Ez a mi végjátékunk” – Új operájáról beszélt Kurtág György

Kapcsolódó

„Ez a mi végjátékunk” – Új operájáról beszélt Kurtág György

Hamarosan bemutatják Kurtág György első operáját, a Samuel Beckett-dráma alapján készült Végjátékot. Ebből az alkalomból a New York Times portrét közölt a 92 éves zeneszerzőről.

Ligeti György nem szerette volna, ha hallaná ezt a művét

Ligeti György nem szerette volna, ha hallaná ezt a művét

A Román concerto a zeneszerző egyik korai műve, amely most igényes és szép előadásban került fel a YouTube-ra. Ennek apropóján írunk róla.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Könyv

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.
Könyv

Pintér Béla is Baumgarten-emlékdíjat kapott

Kukorelly Endre az állami kitüntetések elfogultsága miatt élesztette fel a díjat, amelynek összegét közösségi finanszírozásból fedezték.
Színház

Megkezdődött a Trianon100 emlékév a Nemzetiben

Sajtónyilvános olvasópróbán ismertette a trianoni évfordulóra készülő programjait a Nemzeti Színház. Első bemutatójuk, a Wass Albert szövegei és korabeli dokumnetumok alapján készülő Tizenhárom almafa lesz.
Klasszikus

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.
Klasszikus hír

Gustavo Dudamel folytatja Los Angelesben

Újabb négy évre meghosszabbították a szerződését a Los Angeles-i Filharmonikus Zenekar élén, 2026-ig maradhat.
Klasszikus interjú

Varga Judit: Hiányzott a női példakép

Varga Judit nevével az idei fesztivál programjában többször találkozhatunk zeneszerzőként és kurátorként is. Judit szeptember óta a bécsi zeneakadémia (MDW) médiazeneszerzés professzora, aki ezt megelőzően a budapesti és a bécsi Zeneakadémián párhuzamosan tanított.
Klasszikus turné

Tizenhét állomásos országos turnéra indul Boros Misi

A Filharmónia Magyarország és a Virtuózok szervezésében első országos turnéjára indul a 16 éves Boros Misi. A Virtuózok klasszikus zenei tévés tehetségkutatóból ismert zongoraművész kimondottan e turné állomásaira összeállított műsorát 17 városban hallhatja a közönség.