Klasszikus

„Minél kevesebb szó hangzik el egy próbán, az annál eredményesebb”

2021.07.21. 09:40
Ajánlom
Két fiatal zongoraművész, Balog Alexandra és Berecz Mihály lép fel a dörgicsei Landhausban, a Klassz a pARTon fesztiválon. A július 22-i koncert előtt arról kérdeztük őket, milyen együtt játszani, számít-e, hogy egy generációból valók, a közös iskola, és van-e missziója a klasszikus zenének.

Ez az első közös koncertetek?

Berecz Mihály: Már több komoly kihívás áll mögöttünk. Az első közös koncertünkön rögtön egy igen nehéz darabbal kezdtünk, Stravinsky Tavaszi áldozatával és Raveltől a Lúdanyó meséivel, és alaposan megdolgoztunk velük.

Balog Alexandra: Így aztán fordítva haladunk, a nehezebb repertoártól a könnyebb felé. Most Mozartot játszunk négykezesben, a többi szólódarabhoz pedig felváltva ülünk zongorához.

Milyen együtt játszani?

BM: Annak, aki négykezest játszik, együtt kell lélegeznie, együtt kell gondolkodnia, főleg, ha olyan a darab, hogy pár oldal után azt sem tudjuk, melyik kéz, melyik láb kihez tartozik. A Tavaszi áldozat például ilyen, nemcsak a saját kezünket kell keresztezni, hanem egymásét is. Mi gyorsan összerázódtunk.

BA: Azóta előfordul olyan, amit azt hiszem, nem sokan csinálnak, hogy azt mondjuk a másiknak, na, gyere át, játsszunk egy kis Tavaszi áldozatot.

Általában két barát valóban megelégszik annyival, hogy igyanak együtt valamit… Korban is közel álltok egymáshoz, de azt hiszem, élettapasztalatban is. Fontosak ezek a közös pontok?

BM: Mindketten nagy családból származunk, nekem három testvérem van, Alinak öt. És egy zenei nyelvet beszélünk.

BA: Szeretek Misivel zenélni, mert van egy folyamatos „húzása”, játsszunk, játsszunk, és mindig tudja, hogy merre, hogyan haladjunk. Vitatkozni sosem szoktunk.

BM: A legtöbbször beszélnünk sem kell, sőt, minél kevesebb szó hangzik el egy próbán, az annál eredményesebb.

107831006_3189333581103039_1183863649081331526_o-133452.jpg

Balog Alexandra (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

Azon gondolkodtam a beszélgetés előtt, hogy milyen más ma egy feltörekvő zongorista élete. Nincsen állami hangversenyszervező iroda, de nincsenek országhatárok sem, közben pedig egész másmilyen a közönség figyelme, megoszlik, szublimálódik az online térben. Hogy érzitek, könnyebb vagy nehezebb nektek?

BA: Ma úgy tűnik, hogy rengeteg tehetséges ember van, akik mind hangot kapnak a médiafelületeken, a közösségi oldalakon, de nehezebb is kiszűrni, mi az, ami igazi minőséget képvisel. A mából a múlt természetesen letisztultabbnak tűnik, de lehet, hogy csak az idő teszi ilyenné.

BM: Az Instagramon is lehet valakiből híres zongorista, de a szakma nem ennyiből áll. Egy pályafutásban fontos elem a változatos repertoár, a személyiség, a tudás. A közönség változatlanul olyan előadóra vágyik, aki meg tudja lepni, akiben megbízhat és akit szerethet.

Mit gondoltok, van missziója a klasszikus zenének? Ha igen, követel-e kompromisszumokat ez a misszió?

BA: Örülnék, ha az oktatásnak sarkosabb pontja lenne a zenei nevelés, és ezáltal több fiatalt érdekelne a műfaj, többen járnának koncertekre. De nem mondom, hogy egy zenésznek feltétlenül missziós feladata van; érdemes természetesebben tekinteni arra a folyamatra. Magam azt gondolom, hogy a szűkebb körű koncerteknek komoly jövője lehet, ahol bensőségesebb közegben szólalnak meg a művek. Ilyen az Altalena fesztivál is (amelynek művészeti vezetését Misivel közösen végezzük), ahol sokan elmondták, hogy ezt az élményt egy nagy hangversenyteremben nem kapták volna meg.

BM: Nem érzem saját szerepemnek, hogy a klasszikus zenét, mint az igét hirdessem mindenfelé. Az én szerepem az, hogy játsszak, ha van lehetőségem, és van, aki meghallgatja. Persze akad, aki ezt jól csinálja – Solymosi-Tari Emőke, aki a dörgicsei koncertünkön konferál, remekül beszél a zenéről, és többletet ad egy hangversenyhez.

A két művész közös koncertje július 22-én 20 órától hallható a dörgicsei Landhausban. A belépés ingyenes, regisztráció szükséges.

Fiatal zongoristaként kit hallgattok, kit bálványoztok?

BM: Az én elsőszámú példaképem Kocsis Zoltán, rajta kívül pedig Fischer Annie és Malcolm Bilson.

BA: Ránki Dezső és Klukon Edit mind művészileg, mind emberileg példakép, és hálás vagyok, hogy találkoztam velük. Természetesen nekem is sokat jelent Kocsis Zoltán és Fischer Annie művészete. Szeretem a többi „régi öreget”, Szvjatoszlav Richtert és Vladimir Horowitzot. Szerencsére még ma is köztünk van, sőt aktív Martha Argerich, akinek a zongorajátéka nekem mint nőnek valódi példa.

berecz-183752.jpg

Berecz Mihály (Fotó/Forrás: Márkos Tamás)

Mindkettőtökkel vannak zenei élményeim. Misi, te a közelmúltban egy ragyogó koncertet játszottál a Goldberg-variációkkal, és én arra gondoltam, hogy ez egy rendkívül tudatos pianista, aki intellektuálisan közelít a zenéhez, de mégis testileg-lelkileg is megragad. Jól sejtem, hogy te afféle „gondolkodó” zongorista vagy?

BM: Jó lenne, ha tudnék válaszolni a kérdésre! A Goldberg-variációkhoz nélkülözhetetlen a szellemi felkészültség, hiszen úgy kell felépíteni, mint egy gótikus katedrálist. Amikor Londonban tanultam, a munka nagy részét a Hampstead Heath parkban végeztem el, és amikor úgy éreztem, hogy fejben kezd valami kialakulni, akkor az ujjak is követik az elképzelést.

Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy ugyan sok mindenről lehet magyarázni például a Goldberg esetében – számmisztikáról, a kantáták és a passiók hatásáról –, a mű lényege egyszerűen hogy örömet okozzon a hallgatónak.

Ali, te impulzívnak tűntél, amikor egyszer egy Forradalmi etűdöt hallottam tőled, szinte zilált, mégis rendkívül energikus, ami nekem nagyon tetszett. Vagy most beraktalak egy dobozba?

BA: Valóban hajlamos vagyok arra, hogy sok érzelmet vigyek a játékomba, ez a személyiségemből fakad. Úgy gondolom, hogy a legnagyobb feladatom megtalálni a kontrollt magam felett, igyekszem letisztulni, csillapodni. De számomra éppúgy fontos, hogy ismerjem egy zeneszerző korát, zenéjét, stílusát, különben nehéz értelmezni a művet is.

Technika és muzikalitás pedig külön nem létezik, mert a technika nem azt jelenti, hogy gyorsan és pontosan, hanem azt, hogy miként nyúlunk egy darabhoz, milyen atmoszférát teremtünk.

A zenei indíttatásnak mindig meg kell előznie a technikai megoldást, máskülönben üres, ami elhangzik. Ha tudjuk, merre tart a zene, el is fogunk jutni oda.

Szerző: Csabai Máté

A fesztivál programjairól honlapjukon, Facebook-oldalukon, valamint a Fidelio különszámában olvashat.

A fesztivál főtámogatója:

Szerencsejatek_Zrt-131644.jpg

Szerencsejáték Zrt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

A kozmikus leheletet jeleníti meg a következő Velencei Biennálé magyar pavilonjának installációja

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a következő Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kurátorát és kiállítását.
Színház

Bátyai Éva: „Megtanultam szeretni a nehézségeket”

Bátyai Éva pályája során számos zenés előadásban szerepelt, de thrillerben ez idáig még nem játszott. Az Újszínház színésznőjével új bemutatója, A hóhér kötele kapcsán a készülő krimi-musicalről, a leghálásabb közönségről, az összetartó társulat erejéről, valamint arról is beszélgettünk, mi mindenre tanítja őt a futás.
Vizuál

Idén is világsztárok vonulnak fel a Berlinale vörös szőnyegén

Timothée Chalamet, Robert Pattinson, Toni Colette és Marion Cotillard is ott lesz a sztárok között a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, amelyre mások mellett a filmrendező Pong Dzsunhót, Edward Bergert és Tom Tykwert is várják.
Klasszikus

Újabb világsztár tart kurzust fiatal magyar tehetségeknek a Concerto Mesteriskola keretében

Február 11-én a klasszikus zenei élet egyik kiválósága, Pierre-Laurent Aimard a zeneszerető közönség számára is ingyenesen látogatható mesterkurzust tart a Concerto Mesteriskola keretében kiemelkedően tehetséges magyar zongoraművész-növendékek számára.
Jazz/World

KÉP-regény: Alice Cooper 77

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Alice Cooper születésnapján lepődött meg, és arról írt, hány tekerss filmet használt el a botrányhős előadó koncertjén.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Újabb világsztár tart kurzust fiatal magyar tehetségeknek a Concerto Mesteriskola keretében

Február 11-én a klasszikus zenei élet egyik kiválósága, Pierre-Laurent Aimard a zeneszerető közönség számára is ingyenesen látogatható mesterkurzust tart a Concerto Mesteriskola keretében kiemelkedően tehetséges magyar zongoraművész-növendékek számára.
Klasszikus ajánló

Mahler műve csendül fel az OMIKE következő koncertjén a Rumbach zsinagógában

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén, neves szólisták közreműködésével.
Klasszikus kritika

Egy kézfogás múlt és jövő között

Snétberger Ferenc és Tehetség Programjának négy növendéke adott koncertet január 26-án a berlini Collegium Hungaricumban az auschwitzi haláltábor felszabadításának nyolcvanadik évfordulója alkalmából, a holokauszt szinti és roma áldozataira emlékezve.
Klasszikus ajánló

Cseh ínyencségeket tálal februári műsorán a Budapesti Fesztiválzenekar

Közép-Európa gazdag zenei öröksége áll a Budapesti Fesztiválzenekar közelgő hangversenyének középpontjában, amelynek február 15-én, 16-án és 17-én a Müpa ad otthont. Az esemény három kiemelkedő cseh zeneszerző műveit mutatja be.
Klasszikus ajánló

Hangot a télnek – február 22-én rendezik meg a Kórusok Téli Éjszakáját

A már hagyománnyá vált eseménynek a Magyar Zene Háza az otthont, amelyet az ország minden tájáról érkező énekkarok töltenek meg. Az egynapos minifesztivál idén nyolcadik alkalommal megrendezett téli kiadását is a Csíkszerda kórus önkéntesei szervezik.