Klasszikus

Mint egy mezzoszoprán hang – Négy hódító brácsa az Urániában

2019.03.26. 09:05
Ajánlom
Viva la Viola! címmel tart rendhagyó koncertet a Rádiózenekar brácsaművészeiből alakult kvartett az Uránia Nemzeti Filmszínházban március 28-án. A kvartett vezetőjét, Máté Győzőt kérdeztük.

Korábban nem volt olyan vállalkozás Magyarországon, hogy egy kizárólag brácsaművészekkel felálló kvartett adjon elő kifejezetten négy brácsára komponált műveket és átiratokat. Az Urániában látható esemény tehát hazai premier. Az előadók, Bíró-Érsek Lilla, Madák Katalin, Fülöp Levente és Máté Győző azzal a céllal állnak ebben a formációban közönség elé, hogy bemutassák nagyszerű hangszerük igazi képességeit, amely még ma is gyakran háttérbe szorul a nagyzenekarokban.

Hogy született a koncert ötlete?

Már legalább tizenöt éve a fejemben van. Egyszer Japánban hallottam a Berlini Szimfonikusok csellistáit, akik tizenketten összehoztak egy külön zenekart maguknak. Elámultam, hogy mennyire jók. Elgondolkodtam, milyen nagyszerű, amikor egy nagyzenekaron belül egy hangszercsoport tud valamit együtt csinálni. Mi is megpróbáltuk tizenkét brácsával a Rádió Márványtermében. Egy egész estét betöltöttünk. Siker volt, de tizenkét embert nem tudtam hosszú távon összeszervezni, mozgatni. És így született meg a kvartett felállás.

Mik azok a képességek, amelyek nem jönnek ki egy nagyzenekar tagjaként a hangszerből?

Ez zeneszerzőtől függ. Vannak olyan komponisták, akik eleve másodszerepet tulajdonítanak neki. Például a barokkban a zeneszerzők többségénél csak kísérőszerepe volt, de voltak kivételek, mint Bach vagy Telemann. A XIX. században lett igazán fontos a zeneirodalomban. Mozartnál és Haydnnál kapott jelentősebb szerepet, de igazából Berlioz volt az első, aki szolisztikus hangszerként tekintett rá.

Ma már elég sok szóló jut nekünk, brácsásoknak is.

14-165135.jpg

Máté Győző (Fotó/Forrás: Uránia Nemzeti Filmszínház)

De mint szolisztikus hangszer ma sem tud igazán megnyilvánulni. Ezért van, hogy vonósnégyesben jobban ki lehet aknázni a benne rejlő lehetőségeket is. Technikai lehetőségei olyanok, mint a hegedűé, de a hegedűnek az É húr is rendelkezésére áll, jobban tud csillogni. A brácsa „középlágéban”, azaz középhangterjedelemben szólal meg. Olyan, mint egy mezzoszoprán hang. Inkább a dallamosságával tud hódítani, nem a virtuozitásával.

A kvartett baráti alapon szerveződött a Rádiózenekar brácsásaiból?

Inkább szakmai munkakapcsolatnak nevezném. Itt a munkáról szól a dolog és az egymás iránti tiszteletről. Fülöp Leventével fiatal korunk óta ismerjük egymást Erdélyből. Egy iskolába jártunk Marosvásárhelyen. A lányok pedig, Bíró-Érsek Lilla és Madák Katalin két éve kerültek a Rádiózenekarhoz, tetszett bennük, hogy nagyon lelkesek, bizonyítani akarnak. 

Ők hozzák a csillogást.

A csillogást és a szépséget.

Nagyon fontos a vizuális megjelenés is a játéktudás mellett.

Mi alapján állt össze a repertoár? Kik voltak azok a zeneszerzők, akik fontos darabokat írtak brácsára?

Talán furcsa, de a koncert nem kifejezetten a brácsára írt darabokra lesz kihegyezve, mert az egy szakterület. Olyan népszerű, közismert zenedarabokat kerestünk inkább, amelyeket úgy tettek át négy brácsára, hogy a négy hangszer kiegészítse egymást. Lesz persze olyan mű is, amely már eleve négy mélyhegedűre készült, de az ilyen elég ritka, csak Christopher Lowry és York Bowen írt ilyeneket. Ők különben kortársaink, Lowry ma is él, brácsaművész, nagyon fontos zenei versenyeket nyert, de mellette zenét szerez és hangmérnök is. A koncerten elhangzó darabok legtöbbje tehát átírat: vagy mi írtuk át vagy beszereztük ismerősök, barátok révén a nagyvilágból. Ez nem egyhónapos munka volt.

12-165138.jpg

Máté Győző, Bíró-Érsek Lilla, Madák Katalin, Fülöp Levente (Fotó/Forrás: Uránia Nemzeti Filmszínház)

Például a Bowen-féle négybrácsás darabot Konstanzban egy verseny alkalmával kaptam Tabea Zimmermanntól, cserébe adtam Fauré: Álom után című darabjának átiratát, amit magam készítettem, ez is hallható lesz a március 28-i koncertünkön. A Fauré átiratban egy cselló is szerepet kap, amelyben a kollegám, Cseh Zoltán fog közreműködni. A Bach átiratokat Japánban vettem, ahová egyébként Amerikából küldték. A Berlini Filharmonikusoktól is kaptam néhányat. Fitzenhagen Ave Mariájának átiratát egy kedves kollegám, Kolozsvári László adta nekünk. Azt hiszem az ő átirata, mindenesetre kézírásos kotta.

Egy hangszerében egynemű vonósnégyesben hogy oszlanak meg a szerepek?

Az első brácsa játssza a magasabb szólamokat, vagyis az első hegedűt testesíti meg, a második brácsa a másodhegedűt, a harmadik a maga szólamát, vagyis a brácsát, a negyedik a csellót, azaz a basszust. Ez jól érzékelhető lesz majd a Telemann-darabnál, a G-dúr concertónál, amely öt brácsára íródott, ebből egy játssza majd a vezérszólamot, a többiek (az itt közreműködő Fajd Gergővel) pedig a kíséretet az említett felállásban.

Fűszerezik meglepetésekkel is az előadást?

Hogyne. Bartók Szól a duda című kis hegedűduójának átiratát például úgy játsszuk, hogy én egy „ütőgardonnyal” (ahogy a csángók mondják) fogok egy máramarosi ritmust alájátszani, ami nagyon érdekes lesz, teljesen megbolondítja és új ízt ad neki. Ugyancsak Bartók Arab táncánál pedig, ami váltakozó ritmus, csörgődobbal fogok egy 7/8-os ritmust alájátszani, s bolondítom meg a zenésztársakat, de reméljük nem lesz baj. Többet most nem akarok elárulni.

Beszélni is fog a színpadon a megszólaló darabokról?

Csak keveset, pár mondatot a barokk darabokról, a franciákról, Lowryról és Bartókról.

8-165140.jpg

Fülöp Levente, Madák Katalin, Bíró-Érsek Lilla és Máté Győző (Fotó/Forrás: Uránia Nemzeti Filmszínház)

Egy ilyen rendhagyó koncert után vajon kedvet kapnak-e a zeneszerzők új darabokat írni brácsára, sőt négy brácsára?

Lehet, hogy hamarabb fognak születni négybrácsás viccek, mint négybrácsás darabok, de bátorítom a zeneszerzőket.

Nem is mertem szóba hozni a brácsás vicceket, tényleg sok vicc van róluk zenészkörökben?

Angliában kiadtak egy egész kötetet belőlük. De amiért főleg gúnyolták őket, a lassúságuk miatt, az ma már nem érvényes. Remélem, ez a koncert is igazolni fog bennünket.

További információ ide kattintva>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Veszélyben van a szimfonikus zenekar intézménye?

Számos veszély fenyegeti a szimfonikus zenekarokat, de ha túlélik, az biztos, hogy a jövő zenekara nem olyan lesz, mint a mai. Fischer Iván szerint ideje megreformálni a zenekarok működését, hogy megfeleljen a következő generációk korszakának.
Színház

Kállai Ferenc, az egyik legsokoldalúbb magyar színész

Tíz éve, 2010. július 11-én halt meg Kállai Ferenc Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze. 
Jazz/World

Kiütötték a Fonó falát!

A kényszerű koncertszünetben elkészült a Fonó új, szabadtéri színpada!
Vizuál

Elárverezik Katharine Hepburn Howard Hughesnak írott szerelmesleveleit

Hughes és Hepburn romantikus kapcsolata másfél évig tartott. Nem házasodtak össze, de szerelmi történetük nagy port kavart annak idején Hollywoodban, és a 2004-ben bemutatott Aviátor című filmben is megörökítették.
Színház

Sándor Mátyás – musical ősbemutatóra készül a Bartók Kamaraszínház

Jules Verne nagyszerű regényéből, a Sándor Mátyásból készül musical a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházban, a zeneszerző Szemenyei János, a rendező pedig Léner András.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus galéria

Koncertek erdőben és tavon

A hétvégén több szabadtéri koncertet is adtak. Gyönyörű képeket mutatunk az eseményekről készült galériánkban.
Klasszikus rácz ödön

Rácz Ödön nagybőgős rekordot döntött A dongóval

Rimszkij-Korszakov eredetileg hegedűre és zongorára írt darabját már majd' minden hangszercsoport képviselői eljátszották, most egy extra gyors nagybőgő verziót mutatunk. Videó!
Klasszikus beszámoló

Veszélyben van a szimfonikus zenekar intézménye?

Számos veszély fenyegeti a szimfonikus zenekarokat, de ha túlélik, az biztos, hogy a jövő zenekara nem olyan lesz, mint a mai. Fischer Iván szerint ideje megreformálni a zenekarok működését, hogy megfeleljen a következő generációk korszakának.
Klasszikus magazin

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Klasszikus hír

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.