Klasszikus

Mint egy mezzoszoprán hang – Négy hódító brácsa az Urániában

2019.03.26. 09:05
Ajánlom
Viva la Viola! címmel tart rendhagyó koncertet a Rádiózenekar brácsaművészeiből alakult kvartett az Uránia Nemzeti Filmszínházban március 28-án. A kvartett vezetőjét, Máté Győzőt kérdeztük.

Korábban nem volt olyan vállalkozás Magyarországon, hogy egy kizárólag brácsaművészekkel felálló kvartett adjon elő kifejezetten négy brácsára komponált műveket és átiratokat. Az Urániában látható esemény tehát hazai premier. Az előadók, Bíró-Érsek Lilla, Madák Katalin, Fülöp Levente és Máté Győző azzal a céllal állnak ebben a formációban közönség elé, hogy bemutassák nagyszerű hangszerük igazi képességeit, amely még ma is gyakran háttérbe szorul a nagyzenekarokban.

Hogy született a koncert ötlete?

Már legalább tizenöt éve a fejemben van. Egyszer Japánban hallottam a Berlini Szimfonikusok csellistáit, akik tizenketten összehoztak egy külön zenekart maguknak. Elámultam, hogy mennyire jók. Elgondolkodtam, milyen nagyszerű, amikor egy nagyzenekaron belül egy hangszercsoport tud valamit együtt csinálni. Mi is megpróbáltuk tizenkét brácsával a Rádió Márványtermében. Egy egész estét betöltöttünk. Siker volt, de tizenkét embert nem tudtam hosszú távon összeszervezni, mozgatni. És így született meg a kvartett felállás.

Mik azok a képességek, amelyek nem jönnek ki egy nagyzenekar tagjaként a hangszerből?

Ez zeneszerzőtől függ. Vannak olyan komponisták, akik eleve másodszerepet tulajdonítanak neki. Például a barokkban a zeneszerzők többségénél csak kísérőszerepe volt, de voltak kivételek, mint Bach vagy Telemann. A XIX. században lett igazán fontos a zeneirodalomban. Mozartnál és Haydnnál kapott jelentősebb szerepet, de igazából Berlioz volt az első, aki szolisztikus hangszerként tekintett rá.

Ma már elég sok szóló jut nekünk, brácsásoknak is.

14-165135.jpg

Máté Győző (Fotó/Forrás: Uránia Nemzeti Filmszínház)

De mint szolisztikus hangszer ma sem tud igazán megnyilvánulni. Ezért van, hogy vonósnégyesben jobban ki lehet aknázni a benne rejlő lehetőségeket is. Technikai lehetőségei olyanok, mint a hegedűé, de a hegedűnek az É húr is rendelkezésére áll, jobban tud csillogni. A brácsa „középlágéban”, azaz középhangterjedelemben szólal meg. Olyan, mint egy mezzoszoprán hang. Inkább a dallamosságával tud hódítani, nem a virtuozitásával.

A kvartett baráti alapon szerveződött a Rádiózenekar brácsásaiból?

Inkább szakmai munkakapcsolatnak nevezném. Itt a munkáról szól a dolog és az egymás iránti tiszteletről. Fülöp Leventével fiatal korunk óta ismerjük egymást Erdélyből. Egy iskolába jártunk Marosvásárhelyen. A lányok pedig, Bíró-Érsek Lilla és Madák Katalin két éve kerültek a Rádiózenekarhoz, tetszett bennük, hogy nagyon lelkesek, bizonyítani akarnak. 

Ők hozzák a csillogást.

A csillogást és a szépséget.

Nagyon fontos a vizuális megjelenés is a játéktudás mellett.

Mi alapján állt össze a repertoár? Kik voltak azok a zeneszerzők, akik fontos darabokat írtak brácsára?

Talán furcsa, de a koncert nem kifejezetten a brácsára írt darabokra lesz kihegyezve, mert az egy szakterület. Olyan népszerű, közismert zenedarabokat kerestünk inkább, amelyeket úgy tettek át négy brácsára, hogy a négy hangszer kiegészítse egymást. Lesz persze olyan mű is, amely már eleve négy mélyhegedűre készült, de az ilyen elég ritka, csak Christopher Lowry és York Bowen írt ilyeneket. Ők különben kortársaink, Lowry ma is él, brácsaművész, nagyon fontos zenei versenyeket nyert, de mellette zenét szerez és hangmérnök is. A koncerten elhangzó darabok legtöbbje tehát átírat: vagy mi írtuk át vagy beszereztük ismerősök, barátok révén a nagyvilágból. Ez nem egyhónapos munka volt.

12-165138.jpg

Máté Győző, Bíró-Érsek Lilla, Madák Katalin, Fülöp Levente (Fotó/Forrás: Uránia Nemzeti Filmszínház)

Például a Bowen-féle négybrácsás darabot Konstanzban egy verseny alkalmával kaptam Tabea Zimmermanntól, cserébe adtam Fauré: Álom után című darabjának átiratát, amit magam készítettem, ez is hallható lesz a március 28-i koncertünkön. A Fauré átiratban egy cselló is szerepet kap, amelyben a kollegám, Cseh Zoltán fog közreműködni. A Bach átiratokat Japánban vettem, ahová egyébként Amerikából küldték. A Berlini Filharmonikusoktól is kaptam néhányat. Fitzenhagen Ave Mariájának átiratát egy kedves kollegám, Kolozsvári László adta nekünk. Azt hiszem az ő átirata, mindenesetre kézírásos kotta.

Egy hangszerében egynemű vonósnégyesben hogy oszlanak meg a szerepek?

Az első brácsa játssza a magasabb szólamokat, vagyis az első hegedűt testesíti meg, a második brácsa a másodhegedűt, a harmadik a maga szólamát, vagyis a brácsát, a negyedik a csellót, azaz a basszust. Ez jól érzékelhető lesz majd a Telemann-darabnál, a G-dúr concertónál, amely öt brácsára íródott, ebből egy játssza majd a vezérszólamot, a többiek (az itt közreműködő Fajd Gergővel) pedig a kíséretet az említett felállásban.

Fűszerezik meglepetésekkel is az előadást?

Hogyne. Bartók Szól a duda című kis hegedűduójának átiratát például úgy játsszuk, hogy én egy „ütőgardonnyal” (ahogy a csángók mondják) fogok egy máramarosi ritmust alájátszani, ami nagyon érdekes lesz, teljesen megbolondítja és új ízt ad neki. Ugyancsak Bartók Arab táncánál pedig, ami váltakozó ritmus, csörgődobbal fogok egy 7/8-os ritmust alájátszani, s bolondítom meg a zenésztársakat, de reméljük nem lesz baj. Többet most nem akarok elárulni.

Beszélni is fog a színpadon a megszólaló darabokról?

Csak keveset, pár mondatot a barokk darabokról, a franciákról, Lowryról és Bartókról.

8-165140.jpg

Fülöp Levente, Madák Katalin, Bíró-Érsek Lilla és Máté Győző (Fotó/Forrás: Uránia Nemzeti Filmszínház)

Egy ilyen rendhagyó koncert után vajon kedvet kapnak-e a zeneszerzők új darabokat írni brácsára, sőt négy brácsára?

Lehet, hogy hamarabb fognak születni négybrácsás viccek, mint négybrácsás darabok, de bátorítom a zeneszerzőket.

Nem is mertem szóba hozni a brácsás vicceket, tényleg sok vicc van róluk zenészkörökben?

Angliában kiadtak egy egész kötetet belőlük. De amiért főleg gúnyolták őket, a lassúságuk miatt, az ma már nem érvényes. Remélem, ez a koncert is igazolni fog bennünket.

További információ ide kattintva>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A b(m)űvész embersége – interjú a 110 éve született Rodolfo lányával, Gálvölgyi Judittal

Polgári neve Gross Dezső volt, de Rodolfoként ismerte meg a világ. „Vigyázat, csalok!”, mondta – és csalt. A többi már játék volt és szórakozás. Születésének 110. évfordulója alkalmából lánya, Gálvölgyi Judit segítségével idéztük föl a bűvész és édesapa legendás alakját.
Könyv

Felavatták Tandori Dezső és felesége síremlékét

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő, író, műfordító és felesége, Tandori Ágnes síremlékét május 15-én avatták fel Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.
Vizuál

Új magyar LMBTQ-dokumentumfilm érkezik a mozikba

A nemzetközi színtéren is sikerrel szereplő Tobi színeit július 1-jén mutatják be a magyar mozik a Cirko Film forgalmazásában.
Vizuál

Premier előtt látható a Szupernóva az Ideje moziba menni fesztiválon

Kilenc filmet mutat be az új mozis fesztivál május 27. és 30. között. Az egyik legjobban várt alkotás a Szupernóva, a lélegzetelállító tájakon forgatott érzékeny romantikus brit dráma Colin Firth és Stanley Tucci főszereplésével.
Színház

„Az embereknek nevetésre van szükségük” – A hétköznapok hőseit jutalmazta a Vörösmarty Színház

Július közepétől újra várja közönségét a Vörösmarty Színház. Ám lesznek olyanok, akik már kicsit korábban is elmehetnek a teátrumba: ők azok a hősök, akik nap mint nap, a legnehezebb időszakban, és azon túl is helyt állnak. Különleges akcióval köszönte meg a székesfehérvári társulat a Fejér megyei mentődolgozóknak az emberfeletti munkát, amelyet értünk tesznek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Cziffra és Liszt műveket játszik a két zongoravirtuóz, Boris Berezovsky és Balázs János

Június 9-én Liszt Ferenc és Cziffra György szólózongora művei és négykezes átiratai hangoznak el Boris Berezovsky és Balázs János zongoraestjén. A Cziffra György-emlékév kiemelt eseményét a MOMkultban rendezik meg, melyet a közönség már élőben élvezhet.
Klasszikus hír

Magyar népdalt énekel Emma Kirkby a Kórusok Éjszakája jóvoltából

A Kórusok Éjszakája kórusfesztivál megálmodói a Csíkszerda Egyesület tagjai, akik a világhírű angol szopránnal, Emma Kirkbyvel készítenek közös videót, melyben a Csillagok, csillagok kezdetű magyar népdalt éneklik közösen.
Klasszikus gyász

Elhunyt Balassa Sándor zeneszerző, a nemzet művésze

Életének 87. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Balassa Sándor Erkel Ferenc- és Kossuth-díjas zeneszerző, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) egyik alapítója és rendes tagja – közölte az MTI-vel az MMA.
Klasszikus hír

A Budapesti Fesztiválzenekar emlékkoncertet tart a koronavírus áldozatainak emlékére

A május 26-i ingyenes emlékkoncertet a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg, ahol a Budapesti Fesztiválzenekar és egy erre az alkalomra összeálló kórus, Fischer Iván vezényletével Mozart Requiemjét adja elő. A koncertet aznap az RTL Klub-on is meg lehet tekinteni.
Klasszikus hír

Haydn és magyar nóta az Óbudai Danubia Zenekar online kínálatában

Az Óbudai Danubia Zenekar május 15-én a Best of BMC sorozat keretében Haydn műveit szólaltatja meg, míg május 22-én a magyar nóta értékeit felvillantva, Liszt Ferenc valamint Brahms művei mellett, Ott Rezső kifejezetten erre az alkalomra írt szimfonikus magyar nótacsokrát játssza.