Klasszikus

„Mint egy nagy játszótér, ahová beszabadulnak a gyerekek”

2015.10.07. 08:00
Ajánlom
Október 8-án látható a CAFé Budapest Fesztivál keretein belül a Müpában az Orgonamátrix című összművészeti előadás, amelyben a hagyományos hangszerek és zenei eszközök a legújabb digitális technológiával találkoznak, miközben tánc és vetítés színesíti az élményt. Az előadásról Rubik Ernő Zoltán rendezővel és Valcz Péter dramaturggal beszélgettünk. INTERJÚ

- Hogyan tudnátok megfogalmazni az Orgonamátrix lényegét?

- Rubik Ernő Zoltán: Az Orgonamátrix egy összművészeti előadás, ami kifejezetten erre az alkalomra, a CAFé Budapest Fesztiválra készült. Igazából egy műhelymunka eredménye, ami tavaly az Etűdök Géporgonára című projekttel kezdődött, amikor is felfedeztük, hogy a Müpa orgonáját számítógépről is lehet vezérelni. Az egyik fő játékfaktor akkor is az volt és most is az lesz, hogy van egy szerkezetünk, amit nem rendeltetésszerűen használunk. Ez a szerkezet az orgona, egy hangszer, ami önmagában is egy bonyolult gép, de mi a megszólaltatásához nem az orgonabillentyűzetet használjuk, hanem a számítógép küldi neki az adatokat. Ezáltal pedig megsokszorozódnak a hangszer lehetőségei. Tehát igazából ez egy játék azzal, hogy amit ismerünk, az valójában valami más is tud lenni.

Rubik Ernő Zoltán

Rubik Ernő Zoltán (Fotó/Forrás: Ember Sári)

- Valcz Péter: És aztán ezt a játékot próbáltuk valamiféle többletjelentéssel felruházni. A kiinduló témánk tulajdonképpen az ember és a gép kapcsolata volt. Jelen esetben a hangszer képviseli a gépeket, ezen keresztül vizsgáljuk az ember kapcsolatát az általa létrehozott technikával.

- Hogyan kapcsolódik ebbe a rendszerbe a tánc vagy a vetítés?

- REZ: Az Orgonamátrix nem egy hagyományos koncert, ahol a műsorszámok között megtapsoljuk a zeneszerzőt és az előadót. A tavalyi műsorunk egy koncertszituáció volt, ahol ismeretterjesztő jelleggel folyamatosan kommunikáltunk a nézőkkel, elmagyaráztuk nekik az algoritmusok alapján működő zeneszerző programokat. Idén ezt a kortárs zenei alapötletet szerettük volna színházi keretek közé helyezni, ezért vontuk be a táncot és a vetítést. A sokféle műfaj által az érzékszervek összekapcsolásával is tudunk játszani, be tudjuk vonni a nézőket különböző szinesztéziás játékokba, kapcsolódásokba. Ez olyan, mint egy újcirkusz előadás, csak itt a virtuozitás a kép és a hang összekapcsolódásának minőségében van, nem a mozdulatokban és a zsonglőrködésben.

Valcz Péter

Valcz Péter (Fotó/Forrás: Ember Sári)

- Pontosan mire gondoltok, amikor az újcirkusz párhuzammal éltek?

- VP: Ez nem újcirkusz, hanem új zenei cirkusz. Nemcsak önmagában a  trouvaille érvényesül, hanem önmagán túlmutatva valamilyen történet is kibontakozik. Egyrészt az előadás tele van zenei mutatványokkal, olyan különleges hangszerekkel, amik sokszor teljesen megvezetik a nézőt: azt hisszük, hogy egy bizonyos személy irányítja a zenét például, aztán kiderül, hogy nem. Másrészt ezek a mutatványok nem önmagukért vannak, hanem úgy vannak elrendezve egymáshoz képest, hogy valamilyen asszociációs tér szülessen körülöttük. Mint egy kiállítás képei, amik önmagukban is megállják a helyüket, de nem véletlenül vannak egy bizonyos sorrendben elrendezve, hiszen egymás viszonylatában többletjelentéseket hoznak létre.

- Mik azok a különleges és új fejlesztésű hangszerek, amiket emlegettek?

- REZ: Az előadás alapja a két híres hangszer, amit számítógépre lehet kötni: a Müpa orgonája, illetve a BMC gépzongorája. Ezen kívül Váczi Dani szaxofonos-zeneszerző kollégám koncepciója mentén fejlesztettünk ki egy úgynevezett hímzőgömböt, ami a szaxofon és a többi hangszer hangjai szerint húz színes csíkokat egy gömb felszínére. Ezek a zenéhez kapcsolódó interaktív vizualizációk a színpadon elhelyezett három óriási vásznon lesznek kivetítve. Bolcsó Bálint elektronikus zenével foglalkozó barátom pedig egy karkötővel is fog játszani, ami érzékeli a mozgást aszerint, hogy milyen égtáj irányában áll. És mindezt zenévé tudja alakítani.

- VP: Aztán bekerül például egy pingpongasztal a Bartók Béla Hangversenyterem kellős közepére, amit ritmushangszerként használunk. És ha már használjuk, akkor persze az orgona és a gépzongora közé kell betenni, mert így van az egésznek egy groteszk hatása. Illetve magában hordozza azt a játékosságot, ami az egész alkotófolyamatnak a legelemibb hajtóereje volt. Ez tényleg olyan, mint egy nagy játszótér, ahova beszabadulnak a gyerekek, akik összedugnak minden kütyüt mindennel és aztán ebből kikristályosodik valami elemi.

Az Orgonamátrix alkotói

Az Orgonamátrix alkotói (Fotó/Forrás: Ember Sári)

- Milyen reakciókra számítotok a nézőktől?

- REZ: Az lenne jó, ha egyfajta játékra való nyitottsággal érkeznének az emberek. Szeretnénk azokat is invitálni, akiket a technikai újdonságok vagy a vetített vizualizációk érdekelnek. Akik klasszikus zenére számítanak, azoknak jobban hátra kell majd lépniük és másként tekinteni az egészre. Akik pedig a kortárs hívószóra jönnek, azoknak arra kell felkészülni, hogy ez nem egy koncertszituáció lesz, hanem egy komplex darab, amiben ugyanolyan fontos lesz a mozgás meg a vetítés, mit a zene. Itt a kreativitás több területre oszlik szét és így együtt alkot egy szerves egészet.

- Van-e kilátásban valamiféle folytatás?

- VP: Nagyon sok olyan technikai eszköz van ebben a műsorban, amire külön-külön is föl lehetne húzni egy egész előadást. Amennyire dramaturgként rálátok az előadásra, az az érzésem, hogy itt mintha egészen korszakalkotó dolgok is születtek volna: az említett hímzőgömb például már mostani állapotában is indulhat a világkörüli turnéra.

- REZ: Nagyon sok ötletünk maradt még most is tarsolyban. Ez egy olyan műfaj, amit a végtelenségig lehet fejleszteni, létre lehet hozni új darabokat az új eszközökre, és magának a darabnak a színházi struktúráját is lehet még szervesebbé tenni. De azt gondolom, hogy amilyen komplexitást elért ez a mostani alkalom, már az is számottevő ahhoz képest, hogy egy orgonakoncert volt a tavalyi előadás.

Alkotók:   Baracskai Zlatko (zeneszerző),  Bolcsó Bálint (zeneszerző, élő elektronika), Bartha Márk (zeneszerző, beatbox, élő elektronika), Fassang László (orgona), Rubik Ernő Zoltán (rendező, zeneszerző, zongora), Váczi Dániel (zeneszerző, szaxofon), Vadas Zsófia Tamara (tánc), Valcz Péter (dramaturgia, tánc), Krulik Eszter (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Kertész Endre (cselló), Huszár Dániel (animáció)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Nem a szokásos nemzeti ünnep – Tízezres tömeg ment utcára a független Színművészetiért

Háborút nem vívtak, de seregüket felvonultatták a színművészetisek. Hol klasszik tüntetés, hol ’56-ra emlékező előadás volt az ünnepnapra hirdetett megmozdulás, amin több mint tízezren vehettek részt.
Klasszikus

Bach gitárrajongóknak, gitár Bach-rajongóknak – interjú Marcin Dyllával

Idén először rendeznek online gitárfesztivált Magyarországon. A Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon ebben az évben a V4 országok nagyjai adnak szólóestet. Közülük a tizenkilencszeres versenygyőztes lengyel gitárművésszel, Marcin Dyllával beszélgettünk.
Vizuál

Saját agyműtétjéről készített fotósorozatot a Capa-nagydíj nyertese

„Nem tudtam, mi történik velem. Megijedtem, tanulmányoztam, mostanra elfogadtam” – írta Neogrády-Kiss Barnabás fotós.
Tánc

Egy valódi danseur noble – Balázsi Gergő Ármin a Kult50-ben

Fiatal kora ellenére díjak egész sorával büszkélkedhet a Magyar Nemzeti Balett principálja, Balázsi Gergő Ármin, aki 2019-ben „Az évad legjobb férfi táncművésze” cím mellett megkapta a Junior Prima Díjat is.
Fidelio Tours

Egy polgári életforma szellemi lenyomatai - Baján kalandozik a Partitúra

„Ahogy a Duna-parton, a leszakadó, agyagos parton látod, hogy mikor van áradás, mikor van agyagos lerakódás, ebben a házban is így, 150-200 esztendő óta hol fellobbant az olajmécs, hol elhalványult, majd újratöltődött…” Ifj. Éber Sándor írta ezt a családi házukról. Bajai festőművész dinasztia az övék. Ma az Éber-emlékházban őrzik id. Éber Sándor és két gyermeke, Sándor és Anna hagyatékát: festményeken, rajzokon, szobrokon kívül a család hely- és irodalomtörténeti dokumentumait, és bácskai, sárközi néprajzi, népművészeti tárgyakat is. Itt is forgatott a Partitúra stábja. A bajai műsor október 24-én, szombaton, a szokásos időben, 14.30-kor látható a Duna tévén.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.
Klasszikus interjú

Bach gitárrajongóknak, gitár Bach-rajongóknak – interjú Marcin Dyllával

Idén először rendeznek online gitárfesztivált Magyarországon. A Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon ebben az évben a V4 országok nagyjai adnak szólóestet. Közülük a tizenkilencszeres versenygyőztes lengyel gitárművésszel, Marcin Dyllával beszélgettünk.
Klasszikus interjú

„A közönség lelkesedése azonnal feledtette az összes problémát” – gondolatok a 6. Klassz a pARTon margójára

A zenei világot tekintve 2020 a lemondott koncertek éve. A fesztiváloknak különösen lesújtó ez az esztendő, mégis van pár szerencsés sorozat, ahol a csillagok együttállása – és persze a vírus két hulláma közti nyári fellélegzés – lehetővé tette, hogy visszacsempéssze az élő klasszikus zenét az emberek életébe. Ilyen volt a Balaton északi partján már hagyományos Klassz a pARTon is, ahol közel félszáz hangverseny szólalhatott meg. A program összeállításáról, a szervezés nehézségeiről, a koncertéletbe való nagy visszatérésről és a legfontosabb élményekről Érdi Mártával és a fesztivál művészeti vezetőjével, Érdi Tamás zongoraművésszel beszélgettünk.
Klasszikus hír

A Magyar Tehetség Nagykövete lett Várdai István

Várdai István a tehetséggondozásban vállalt szerepe miatt idén októberben megkapta a Magyar Tehetség Nagykövete címet.
Klasszikus ajánló

Várdai István szólójátékával indítja az évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Zeneakadémián nyitja meg az idei évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar október 25-én. Az új művészeti igazgató Várdai István szólistaként is fellép az évadnyitó koncerten. A műsorban J. S. Bach és fia, C. P. E. Bach, valamint Mendelssohn klasszikus darabjai szerepelnek.