Klasszikus

Miről beszélget Platón és Leonard Bernstein?

2018.10.09. 10:20
Ajánlom
Maradtak üres helyek a nézőtéren a Litván Kamarazenekar és Szergej Krilov koncertjén, de ez nem hozta őket zavarba. Sőt, úgy feltüzelték a közönséget, hogy annak „nagyjából” standing ovation lett a vége.

Posztminimalista, intertextualitás. Mit jelentenek ezek a szavak? Vissza kéne iratkoznom az iskolába. De hiszen nekem egyszerűen csak tetszik a zene

– így sóhajtozott egy hölgy a Müpa hangversenytermében az október 2-i koncert szünetében, és őszintén, ezt a mondatot legalább olyan öröm volt hallgatni, mint magát a koncertet. Ideje ugyanis elfelejtenünk, hogy a kortárs zene hallgathatatlan. Még inkább azt, hogy szörnyen meg kell erőltetnünk magunkat hozzá.

NA20181002_29-092915.jpg

Szergej Krilov és a Litván Kamarazenekar (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Müpa)

A Litván Kamarazenekar egy kevésbé ismert litván zeneszerző, Arvydas Malcys (1957) Milky Way című darabját játssza, rendkívül élénken, szellemesen. A mű tulajdonképpen egy mozarti divertimento, amelyben a legegyszerűbb zenei elemek válnak szervezőerővé: a staccato és a tenuto ellentéte, a szekvencia, a halk-hangos váltakozás. A szerző szándéka szerint az egész nem nagyobb horderejű, mint a Milky Way nevű édesség nyújtotta, gluténgazdag örömök, nekem – noha azt a csokit gyerekkorom óta utálom – a darab rendkívül tetszett. Különösen az, amikor Szergej Krilov véletlenül eldobta a karmesteri pálcát az utolsó ütemekben: kellenek az emberi tökéletlenség ilyen megnyilvánulásai, mert érezhetően feloldódott a közönség.

De nem is erre a zeneműre gondolok, amikor azt mondom, hogy a kortárs zene hallgatása közben az átlagos koncertlátogató is érezheti azt, hogy a zenei anyanyelvét hallgatja. Hanem Peteris Vasks Hegedűversenyére, amelyben Szergej Krilov szólistaként lépett elénk. Vasks művének alcíme: Távoli fény, s a zenei nyelvet tekintve inkább Vaughan-Williams impresszionizmusát tekinti elődjének, mint a második bécsi, vagy bármely avantgarde iskolát. Vérmérsékletében viszont romantikus. A szólóhangszer magas üveghangjai vezetik be a hallgatót ebbe a szélsőséges érzelmektől, vadságtól, sokszínűségtől és csapongástól terhes világba, amelyben ez a távoli fény egyre közelebb kerül hozzánk. Krilov rendkívül ambiciózus a szólista szerepében: karmester híján a zenekarra is ő figyel, bár túl sok dolga  – legalábbis a hangversenyen – nincsen velük. Határozottság van a játékában, olyasféle technikai kontroll, amely engedi kibontakozni az érzelmek széles palettáját. Három kadencia van a darabban, kifejezetten embert próbáló, gyakran a romantikus ideál szerint virtuóz szakaszok. A záróütemek bravúrja is sikerül: a távoli fény eltűnését a hegedű tolmácsolja, s a siker ez esetben azt jelenti, hogy a közönség a lélegzetét visszafojtva figyel.

Aztán dübörgő, hálás taps a sorok közül.

NA20181002_38-092919.jpg

Szergej Krilov és a Litván Kamarazenekar (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Müpa)

Ha egy külföldi zenekar Bartókot játszik nekünk magyaroknak, az legtöbbször kedves gesztus, s egyben érdekes élmény. Most is: Krilov és a Litván Kamarazenekar ugyanis meglehetősen szabadon és nagy örömmel játssza Román népi táncok című többtételes, pár perces szvitet, és semmiképpen nem olyan feszességgel, mint ahogy azt mi autentikusnak tartjuk. De éppen ezért érdemes odafigyelni rá. Bartók sokkal univerzálisabb annál, minthogy csak azok interpretálják jól, akikben a fülükben van a magyar folklór ritmusa.

NA20181002_39-092919.jpg

Szergej Krilov és a Litván Kamarazenekar (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Müpa)

A koncert második részében Bernstein Szerenádját halljuk, amelyet Platón Lakoma című filozófiai írásától inspirálva alkotott az ötvenes évek elején. A mű öt részre tagolódik, amely öt elhangzó beszédet jelent a lakomán. A zenemű koherenciáját viszont az a szerkesztési mód adja, amely tulajdonképpen a beszélgetések sajátja is: minden hangszer megszólalása az előző megszólalás valamilyen variációja, viszont a zenei variáció műfajától eltérően itt főtémáról nem beszélhetünk.

A főtéma ebben az esetben csakis filozófiai lehet – a Lakoma a szerelem mibenlétéről szól.

Karakterek váltják egymást, hangszerek és hangszercsoportok adják egymásnak a főszerepet, bár természetesen a középpontban a hegedű áll. A Litván Kamarazenekar előadásából néha a zenemű játékosságát hiányoltam – főleg azért, mert a filozófiai program Bernstein művében eszmei-tartalmi szinten erőltetett, s inkább a szerkesztésmódban meghatározó. A darab viszont ragyogóan csúcsosodott ki a nevezetes ötödik tételben, amikor Szókratész molto tenuto beszédét Alkibiadész részeges közbeszúrása zavarja. Ez az allegro molto vivace közbeszúrás Bernsteinnél természetesen jazzes, dancehall-os fűszerezésű, és a nagybőgő szabálytalan basszusmenetei adják az alapot. A Litván Kamarazenekar igazán szertelen és magával ragadó, előadásukban megelevenedik Platón Lakomájának felkavaró utolsó szakasza: Alkibiádész részegen őszinte szerelmes üzenete Szókratész felé. Presto vivace, száguldó tizenhatodok a hegedűn – valahol egy dorbézoló társaság tűnik fel, a beszélgetés véget ér.

A ráadás Vivaldi A négy évszakjából a Nyár Presto tétele, meglehetősen gyors tempóban. A Müpa közönsége aztán hatalmas ünnepléssel búcsúzott a litvánoktól, amely a részükről kiváló ízlésre vall. Ilyen közönségnek érdemes játszani.

2018. október 2. Müpa, Nemzeti Hangversenyterem

Ha az Olvasó kedvet kapott a koncerten elhangzó zeneművekhez, de nem volt ott a Müpában, akkor azokat a Spotify-on itt hallgathatja meg: Milky Way, Hegedűverseny, Szerenád.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Emléktáblát avattak a 120 éve született Latabár Kálmán egykori lakóhelyén

1902. november 24-én született a 20. század egyik legkarakteresebb magyar színésze, Latabár Kálmán, akit Max Reinhardt is kora egyik legjobb alkotójának tartott. A komédia koronázatlan királyának egykori lakóhelyén emléktáblát helyeztek el, és ma este bemutatják a róla írt drámát a Spinoza Színházban.
Színház

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat a makói képviselő-testület döntése értelmében. A testület által 2001-ben alapított díjat minden évben az a színész érdemli ki, aki – a szakmai kuratórium javaslata szerint – a leghűségesebb a makói születésű Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség.
Plusz

Doromboló december a legfrissebb Fidelióban

Megjelent a Fidelio legújabb száma, a címlapon a Madách Színház Macskák című előadásának plakátjával, amely produkció 2023. március 25-én ünnepli 40 éves jubileumát.
Vizuál

Műterembejárással és meglepetésekkel várja az érdeklődőket a Képző Nyílt Napja

December 6-án rendezi meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem a hagyományos Nyílt napját. Az eseményen a felvételizők átfogó képet kaphatnak a szakokról és az egyetemen zajló közösségi életről, programokról. 
Zenés színház

Kristīne Opolais Carmenként debütál Szentmargitbányán

A világhírű énekesnő csatlakozik azon szopránokhoz, akik a hagyományosan mezzoszopránok által megformált Bizet-hősnő bőrébe bújnak. A Carmen premierjére 2023. július 12-én kerül sor a Szentmargitbányai Kőfejtőben.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Olaszországban turnézott az Anima Musicae

Milánóban és Torinóban is vastapssal jutalmazta az olasz közönség az Anima Musicae Kamarazenekar előadásait, melyeken Takács-Nagy Gábor vezényletével és Balázs János zongoraművész szólóival Liszt és Bartók művei hangoztak el.
Klasszikus hír

Rangos amerikai építészeti díjat nyert a Magyar Zene Háza

Az idén januárban átadott épület számos európai elismerés után a tengerentúlon is sikert aratott, az Architecture MasterPrize versenyén díjazták a Liget projekt ikonikus épületét.
Klasszikus interjú

„A kürt nagyon emocionális hangszer” – Beszélgetés Fröschl Éva Lillával

Első női rézfúvósként kapott Junior Prima Díjat a kürtművész Fröschl Éva Lilla az MVM Zrt. támogatásával. Már berlini tanulmányai közben játszott a Deutsche Oper, illetve a Komische Oper zenekarában, jelenleg pedig a Bajor Állami Operánál tölti próbaévét.
Klasszikus gyász

Elhunyt Béres János Kossuth-díjas furulyaművész, zenepedagógus

Béres János nevéhez fűződik a magyarországi furulyaoktatás elindítása, amely témában tizenkét tankönyvet jelentetett meg. Pályafutása során Európa csaknem összes országában hangversenyezett, de eljutott például az Egyesült Államokba, Japánba és Ausztráliába is.
Klasszikus hír

Átadták a Junior Prima Díjakat magyar zeneművészet kategóriában

Idén is tíz fiatal zeneművész kapta meg a Junior Prima Díjat, a harminc év alatti tehetségeknek adható elismeréssel hangszeres előadókat, operaénekest, karmestert és zeneszerzőt is díjaztak.