Klasszikus

Miről hallgatott Kurtág György a Kádár-korban?

2019.02.07. 09:05
Ajánlom
Ritka alkalom, de elhangzik a Bornemisza Péter mondásai a BMC-ben. Megnézzük, miről szólhat Kurtág György egyik legnehezebb, ha nem a legnehezebb alkotása.

... egyetemes érvényű nyelv, csodálatos, szabadon áradó invenció… ismeri az Allegro barbaro dübörgését, a képfestés karaktereit és báját, az emberi hang hajlékonyságát... a legbonyolultabb és a legegyszerűbb ötvözete... a magyar prozódia új lehetőségei.

– így írt Kroó György 1968-ban Kurtág György művének, a Bornemisza Péter mondásainak budapesti bemutatója után. Annak ellenére, hogy a zenetudósok véleménye szinte egyöntetű abban, hogy a szopránénekesre és zongorára komponált darab mérföldkövet jelent a magyar zenetörténetben, majd’ harminc évet kellett várni az újabb budapesti előadásra (1996-ban), majd újabb (illetve több mint) húszat a következőre, amikor 2017 decemberében Tony Arnold és Csalog Gábor adta elő azt a Zeneakadémián.

Most szintén Tony Arnoldtól és Csalog Gábortól halljuk Kurtág vokális concertóját a BMC-ben február 11-én este fél 8-tól.

Csalog Gábor szerint Kurtág „beethoveni alkat”, s művének része, egyik lényege az eljátszhatatlansága. „A lehetetlen elérését megcélzó heroikus küzdelem gesztusa is része a műnek” – írja a zongoraművész.

KurtagGyorgyesMarta-145842.jpg

Kurtág György és felesége, Márta a zeneszerző 90. születésnapjára szervezett koncerten a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Mudra László / Zeneakadémia)

Kurtág György 1963-68 között dolgozott az op. 7-es Bornemiszán, életműve avantgárd korszakának legfontosabb darabján. Ha csak a kamaraformációt nézzük – egy énekes, egy zongoraművész –, felfedhetjük a mű előképeit, inspirációit: köztük Schönberg Pierrot Lunaire c. dalciklusát. Kurtág a hatvanas évek elején innen „tanulta el” a Sprechgesang (énekbeszéd) technikáját. (Emellett a szerző a nálunk ritkán játszott német korabarokk komponista, Heinrich Schütz Kleine Geistliche Konzerte c. vokális darabját említi ihletforrásként.)

A Bornemisza Péter mondásai másik előképe Kodály Psalmus Hungaricusa lehet, az az oratórikus darab, amely szintén egy 16. századi prédikátor, esetében Kecskeméti Vég Mihály szövegéből született. A „magyar hagyományban gyökerezik”, „magyar nyelven íródott, és így csak a magyarul tudók számára válik igazán érthetővé”, „zeneszerzői eljárásai és megoldásai elsősorban a magyar zenei tradíciókból származnak” – írja tanulmányában Dalos Anna a műről, aki szerint a Bornemisza nem született volna meg, ha a zeneszerző nem kényszerül a Kádár-rendszer kultúrpolitikája miatt „kettős beszédre”. Hogy mire gondol ebben a kérdésben, ahhoz nézzük meg a szöveget.

A Bornemissza – akárcsak a szimfóniák – négy tételből építkezik, amelyből a második tekinthető scherzónak, a harmadik pedig marche funèbre, gyászinduló.

Az első tétel (Vallomás) azt beszéli el, hogy a prédikátorra az Isten „titkon való ördögi kísírteteket” támaszta, s emiatt – a második tételben (Bűn) – „A bűn mint egy sűrű köd, avagy sötét felhő (…) elfogja szemünk elől az Istent.”

Mégis – „az elme szabad állat, őtet sem lánccal, sem kötéllel meg nem kötözheted”. A Bornemisza-szöveg szerint az ember olyan, akár a ganéj, ha megmozgatják; „mihent mozdítják, forgolódnak, úgy forog mibennünk is ezer undokság.”

A harmadik tétel (Halál) a barokk irodalomban oly népszerű vanitas-szöveg: „Virág az ember. Az embernek halála igen iszonyú és röttenetes dolog; (…) az lelket az testtől nagy rémülésekkel és iszonyúságokkal, minden tagoknak és inaknak fájdalmával elszakítja, az testet döggé, büdössé, porrá és hamuvá teszi.” Ennek feloldása pedig a negyedik tételben (Tavasz) következik el: „Az hit nem álom, hanem eleven állat, ki az Istent megragadja.”

A tavasz eljövetele száműzi a halált, és kikeletkor „újonnan, ismét az megéhezett, fázódott szegények megmelegíttetnek, éltettetnek...”

Vajon miért érdekelte Kurtágot Bornemisza szövege? Politikai jelentésre tettek szert ezek a gondolatok, vagy „csupán” az eredeti értelem tágult ki a zene által?

ECMRecords-145532.jpg

Kurtág György (Fotó/Forrás: Christoph Egger / ECM Records)

Milyen kimondatlanságok, kimondhatatlanságok húzódnak meg a komponálás aktusának hátterében, milyen ördögi kísértést – vagy a kísértésnek tett milyen engedményt – kell megvallani a Bornemisza Péter mondásaiban? – teszi fel a kérdést Dalos Anna tanulmányában. A válaszért a ’68-as magyar bemutató recepcióját veszi szemügyre, s úgy találja, a kor kritikusai óvatosak voltak abban, hogy mit írnak. Bornemissza Péter ugyanis a cselekvés mintája lehetne a kádári korban: a XVI. század lángoló  prédikátora is nyersen vágta kora arcába azt, amit igaznak vélt.

Kik azok az emberek, akiket ha megpiszkálunk, megcsapja arcunkat a bűz? Milyen az a rendszer, amely ilyenné tesz embereket?

Ma már feltehetjük ezeket a kérdéseket, de az átkosban még legfeljebb hallgatni lehetett róla.

Kurtág zenéje kevesekhez szól, de nem megfejthetetlen. A miniatűrökből építkező zeneszerző a Bornemiszában a halál fizikai fájdalmát a szinte játszhatatlan zongoraszólammal érzékelteti. A szövegben megjelenő ködöt hangfürtökkel, arpeggiókkal, a kemény kőfalat forteakkordokkal. A ganéj megmozgatása, bűze a zongora izgatott, nyugtalan fordulataival jelennek meg.

Kurtág zenéje azt ígéri, hogy az ördöggel kötött szövetséget fel lehet mondani

– írta Kroó György a darab kapcsán, csakhogy ő a 20. századi zenére gondolt, mintha Kurtág a darabban kivezetne a csúnya zenéből a szép, kortárs zenébe, „a tercek és kvintek tavaszába, a pentatónia ígéretébe”.

S mi van, ha Kurtág nem csak „szakmázott”, hanem a puha diktatúrával való kiegyezést tartotta ördögi kísírtésnek? Ha a zeneszerző, aki a levert 1956-os forradalom után úgy érezte, hogy megsemmisült a világ, s aki '58-ban járt Franciaországban, s találkozott a szabadabb világban élő Ligetivel is, azt üzente, jönni fog kikelet?

Lehet, hogy ezért hallgatták az újzene központjának számító Darmstadtban tanácstalanul a művet?

A darab struktúrája a kromatika felől a diatóniáig vezet, hirdetheti akár a hétfokú skálával való megbékélés lehetőségét is. De a zenei kérdés mellett ott van az, ami többeket érint – a politikai, a társadalmi. Ahogy Dalos írja: „Kurtág éppúgy, mint magyar kortársai, a bűnt – amit nevezhetünk akár ősbűnnek is – a politikai hatalommal kötött szimbolikus szerződéssel kapcsolta össze. A szerződés – mint a korszak kettősbeszéd- gyakorlatának feltétele – lehetetlenné tette, hogy ki lehessen mondani az igazságot, amelyet végül is sokértelmű kódokba, eltitkolt szavakba rejtettek.”

Nem akarom megfosztani az értelmezés örömétől az Olvasókat. Főleg nem helyes kijelölni a túl szűk értelmezést: a Bornemisza nem pamflet, hanem a lét határait fürkésző, tragikumból katarzisig vezető zene. Hallgassák meg a darabot a BMC-ben.

„Ez a mi végjátékunk” – Új operájáról beszélt Kurtág György

Kapcsolódó

„Ez a mi végjátékunk” – Új operájáról beszélt Kurtág György

Hamarosan bemutatják Kurtág György első operáját, a Samuel Beckett-dráma alapján készült Végjátékot. Ebből az alkalomból a New York Times portrét közölt a 92 éves zeneszerzőről.

A KULT50 bemutatja: Kurtág György

A KULT50 bemutatja: Kurtág György

A Kurtág házaspár jelenleg a Budapest Music Centerben él, unokájuk, Judit évek óta készíti róluk portréfilmjét. Kurtág György portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A díva, akit "kitoloncoltak" az opera világából

Harcoljunk az álmainkért – javasolja Miklósa Erika, ahogy teszi Siv Wennberg svéd operaénekesnő is, akiről izgalmas dokumentumfilm látható a BIDF versenyprogramjában. A magyar operaénekesnő már látta a filmet és arra biztat, hogy mi se hagyjuk ki.
Színház

„Úgy érzem, ez lesz életem legfontosabb munkája” – Interjú Szász Jánossal

Szász János új filmjét, az Utas és holdvilágot készíti elő, de előtte még megrendezte Örkény Macskajátékát a Nemzeti Színházban, Udvaros Dorottya és Bánsági Ildikó főszereplésével. A december végi bemutatót megelőzően kérdeztük.
Vizuál

Meghalt Terry Jones, a Monty Python tagja

A legendás angol humorista csapat tagja hosszú betegség után, 77 éves korában hunyt el.  
Könyv

Íme az Aegon Művészeti Díj idei jelöltjei!

A 15. átadóra átalakul a kiválasztás menete. Mutatjuk a rövidlista húsz jelöltjét!
Vizuál

Szabadon elérhetőek a Diák-Oscar díjas magyar filmek

Január 22-én, a Magyar Kultúra Napján, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Vimeo csatornáján egy hétig szabadon hozzáférhetővé teszik az egyetem Diák-Oscar-jelölt- és nyertes filmjeit. Mutatjuk!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Kraszna László klarinétművész, tanár

Halálhírét a Snétberger Zenei Tehetség Központ közölte, ahol az utóbbi években tanított. Korábban az Állami Hangversenyzenekar művésze volt, ő alapított a Budapesti Klarinétegyüttest.
Klasszikus Nők a zenében

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Klasszikus börtön

Börtönben ad koncertet Gidon Kremer

A híres hegedűművész elítéltek előtt fog játszani Brit-Kolumbiában. Korábban még soha nem csinált ilyet. De Kanadában sem igazán történt még hasonló.
Klasszikus concerto budapest

Rangos francia fesztiválra kapott meghívást a Concerto Budapest

Tizenhárom koncerten adja elő Beethoven műveit a Concerto Budapest kiemelt meghívott zenekarként januárban a Folle Journée komolyzenei fesztiválon Franciaországban.
Klasszikus ajánló

„Hallhatóvá” teszi a hallássérültek számára a zenét az Óbudai Danubia Zenekar

Nem mindennapi vállalkozással teszi emlékezetessé Beethoven születésének 250. évfordulóját az Óbudai Danubia Zenekar. Egy különleges koncertélmény segítségével a klasszikus zenei formáció most pont azoknak mutat utat a zenéhez, akik a zeneszerző szenvedésével leginkább azonosulni tudnak: a hallássérülteknek.