Klasszikus

Miről hallgatott Kurtág György a Kádár-korban?

2019.02.07. 09:05
Ajánlom
Ritka alkalom, de elhangzik a Bornemisza Péter mondásai a BMC-ben. Megnézzük, miről szólhat Kurtág György egyik legnehezebb, ha nem a legnehezebb alkotása.

... egyetemes érvényű nyelv, csodálatos, szabadon áradó invenció… ismeri az Allegro barbaro dübörgését, a képfestés karaktereit és báját, az emberi hang hajlékonyságát... a legbonyolultabb és a legegyszerűbb ötvözete... a magyar prozódia új lehetőségei.

– így írt Kroó György 1968-ban Kurtág György művének, a Bornemisza Péter mondásainak budapesti bemutatója után. Annak ellenére, hogy a zenetudósok véleménye szinte egyöntetű abban, hogy a szopránénekesre és zongorára komponált darab mérföldkövet jelent a magyar zenetörténetben, majd’ harminc évet kellett várni az újabb budapesti előadásra (1996-ban), majd újabb (illetve több mint) húszat a következőre, amikor 2017 decemberében Tony Arnold és Csalog Gábor adta elő azt a Zeneakadémián.

Most szintén Tony Arnoldtól és Csalog Gábortól halljuk Kurtág vokális concertóját a BMC-ben február 11-én este fél 8-tól.

Csalog Gábor szerint Kurtág „beethoveni alkat”, s művének része, egyik lényege az eljátszhatatlansága. „A lehetetlen elérését megcélzó heroikus küzdelem gesztusa is része a műnek” – írja a zongoraművész.

KurtagGyorgyesMarta-145842.jpg

Kurtág György és felesége, Márta a zeneszerző 90. születésnapjára szervezett koncerten a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Mudra László / Zeneakadémia)

Kurtág György 1963-68 között dolgozott az op. 7-es Bornemiszán, életműve avantgárd korszakának legfontosabb darabján. Ha csak a kamaraformációt nézzük – egy énekes, egy zongoraművész –, felfedhetjük a mű előképeit, inspirációit: köztük Schönberg Pierrot Lunaire c. dalciklusát. Kurtág a hatvanas évek elején innen „tanulta el” a Sprechgesang (énekbeszéd) technikáját. (Emellett a szerző a nálunk ritkán játszott német korabarokk komponista, Heinrich Schütz Kleine Geistliche Konzerte c. vokális darabját említi ihletforrásként.)

A Bornemisza Péter mondásai másik előképe Kodály Psalmus Hungaricusa lehet, az az oratórikus darab, amely szintén egy 16. századi prédikátor, esetében Kecskeméti Vég Mihály szövegéből született. A „magyar hagyományban gyökerezik”, „magyar nyelven íródott, és így csak a magyarul tudók számára válik igazán érthetővé”, „zeneszerzői eljárásai és megoldásai elsősorban a magyar zenei tradíciókból származnak” – írja tanulmányában Dalos Anna a műről, aki szerint a Bornemisza nem született volna meg, ha a zeneszerző nem kényszerül a Kádár-rendszer kultúrpolitikája miatt „kettős beszédre”. Hogy mire gondol ebben a kérdésben, ahhoz nézzük meg a szöveget.

A Bornemissza – akárcsak a szimfóniák – négy tételből építkezik, amelyből a második tekinthető scherzónak, a harmadik pedig marche funèbre, gyászinduló.

Az első tétel (Vallomás) azt beszéli el, hogy a prédikátorra az Isten „titkon való ördögi kísírteteket” támaszta, s emiatt – a második tételben (Bűn) – „A bűn mint egy sűrű köd, avagy sötét felhő (…) elfogja szemünk elől az Istent.”

Mégis – „az elme szabad állat, őtet sem lánccal, sem kötéllel meg nem kötözheted”. A Bornemisza-szöveg szerint az ember olyan, akár a ganéj, ha megmozgatják; „mihent mozdítják, forgolódnak, úgy forog mibennünk is ezer undokság.”

A harmadik tétel (Halál) a barokk irodalomban oly népszerű vanitas-szöveg: „Virág az ember. Az embernek halála igen iszonyú és röttenetes dolog; (…) az lelket az testtől nagy rémülésekkel és iszonyúságokkal, minden tagoknak és inaknak fájdalmával elszakítja, az testet döggé, büdössé, porrá és hamuvá teszi.” Ennek feloldása pedig a negyedik tételben (Tavasz) következik el: „Az hit nem álom, hanem eleven állat, ki az Istent megragadja.”

A tavasz eljövetele száműzi a halált, és kikeletkor „újonnan, ismét az megéhezett, fázódott szegények megmelegíttetnek, éltettetnek...”

Vajon miért érdekelte Kurtágot Bornemisza szövege? Politikai jelentésre tettek szert ezek a gondolatok, vagy „csupán” az eredeti értelem tágult ki a zene által?

ECMRecords-145532.jpg

Kurtág György (Fotó/Forrás: Christoph Egger / ECM Records)

Milyen kimondatlanságok, kimondhatatlanságok húzódnak meg a komponálás aktusának hátterében, milyen ördögi kísértést – vagy a kísértésnek tett milyen engedményt – kell megvallani a Bornemisza Péter mondásaiban? – teszi fel a kérdést Dalos Anna tanulmányában. A válaszért a ’68-as magyar bemutató recepcióját veszi szemügyre, s úgy találja, a kor kritikusai óvatosak voltak abban, hogy mit írnak. Bornemissza Péter ugyanis a cselekvés mintája lehetne a kádári korban: a XVI. század lángoló  prédikátora is nyersen vágta kora arcába azt, amit igaznak vélt.

Kik azok az emberek, akiket ha megpiszkálunk, megcsapja arcunkat a bűz? Milyen az a rendszer, amely ilyenné tesz embereket?

Ma már feltehetjük ezeket a kérdéseket, de az átkosban még legfeljebb hallgatni lehetett róla.

Kurtág zenéje kevesekhez szól, de nem megfejthetetlen. A miniatűrökből építkező zeneszerző a Bornemiszában a halál fizikai fájdalmát a szinte játszhatatlan zongoraszólammal érzékelteti. A szövegben megjelenő ködöt hangfürtökkel, arpeggiókkal, a kemény kőfalat forteakkordokkal. A ganéj megmozgatása, bűze a zongora izgatott, nyugtalan fordulataival jelennek meg.

Kurtág zenéje azt ígéri, hogy az ördöggel kötött szövetséget fel lehet mondani

– írta Kroó György a darab kapcsán, csakhogy ő a 20. századi zenére gondolt, mintha Kurtág a darabban kivezetne a csúnya zenéből a szép, kortárs zenébe, „a tercek és kvintek tavaszába, a pentatónia ígéretébe”.

S mi van, ha Kurtág nem csak „szakmázott”, hanem a puha diktatúrával való kiegyezést tartotta ördögi kísírtésnek? Ha a zeneszerző, aki a levert 1956-os forradalom után úgy érezte, hogy megsemmisült a világ, s aki '58-ban járt Franciaországban, s találkozott a szabadabb világban élő Ligetivel is, azt üzente, jönni fog kikelet?

Lehet, hogy ezért hallgatták az újzene központjának számító Darmstadtban tanácstalanul a művet?

A darab struktúrája a kromatika felől a diatóniáig vezet, hirdetheti akár a hétfokú skálával való megbékélés lehetőségét is. De a zenei kérdés mellett ott van az, ami többeket érint – a politikai, a társadalmi. Ahogy Dalos írja: „Kurtág éppúgy, mint magyar kortársai, a bűnt – amit nevezhetünk akár ősbűnnek is – a politikai hatalommal kötött szimbolikus szerződéssel kapcsolta össze. A szerződés – mint a korszak kettősbeszéd- gyakorlatának feltétele – lehetetlenné tette, hogy ki lehessen mondani az igazságot, amelyet végül is sokértelmű kódokba, eltitkolt szavakba rejtettek.”

Nem akarom megfosztani az értelmezés örömétől az Olvasókat. Főleg nem helyes kijelölni a túl szűk értelmezést: a Bornemisza nem pamflet, hanem a lét határait fürkésző, tragikumból katarzisig vezető zene. Hallgassák meg a darabot a BMC-ben.

„Ez a mi végjátékunk” – Új operájáról beszélt Kurtág György

Kapcsolódó

„Ez a mi végjátékunk” – Új operájáról beszélt Kurtág György

Hamarosan bemutatják Kurtág György első operáját, a Samuel Beckett-dráma alapján készült Végjátékot. Ebből az alkalomból a New York Times portrét közölt a 92 éves zeneszerzőről.

A KULT50 bemutatja: Kurtág György

A KULT50 bemutatja: Kurtág György

A Kurtág házaspár jelenleg a Budapest Music Centerben él, unokájuk, Judit évek óta készíti róluk portréfilmjét. Kurtág György portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Színház

Szarka Gábor büszke: „az utolsó simításokat” végzik

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) történetének legjelentősebb fejlesztési programja vette kezdetét, amelynek első lépéseként új intézetnevekkel és megújult, modern oktatási helyszínekkel várják a hallgatókat és oktatókat - közölte Szarka Gábor kancellár az SZFE új, naphegyi campusának csütörtöki sajtóbejárásán.
Zenés színház

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus mti

Vajda Gergely a francia Ars Nova újzenei együttes rezidens művésze lett

Évente három-négy alkalommal vezényli majd az együttest, első közös koncertjükön pedig Kurtág György-művek hangzanak el.
Klasszikus ajánló

Medveczky Ádám lesz a 2022-es Újévi nyitány karnagya

A két évvel ezelőtt hagyományteremtő jelleggel, az MTVA, a Zeneakadémia és a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek összefogásával indult együttműködés a jövő évben is folytatódik. A 2022-es Újévi nyitányt Medveczky Ádám Kossuth-díjas karnagy fogja dirigálni.
Klasszikus hír

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.
Klasszikus Film

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus ajánló

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.