Claudia Roth Pierpont, a Roth Unbound: A Writer And His Books című életrajz szerzője felidéz egy történetet, amelyben az író a Carnegie Hallba látogatott egy hangversenyre. Az Emerson Quartet játszott, Roth egyik kedvenc együttese, és Bachtól A fúga művészetét, illetve Sosztakovics XV. vonósnégyesét adták elő. Az író hozzáállása rávilágít, hogy nem kell hanyatt vágnunk magunkat minden kanonizált zeneszerzőtől: Sosztakovics nagyon tetszett neki, de Bach szerinte „túlságosan obszesszív-kompulzív” volt: „Olyan, mint egy fickó, aki folyton a zsebeiben turkál, vagy azon aggódik, hogy égve felejtette a fényszórót.”
A koncert második részében Beethoven B-dúr vonósnégyese szólt (op. 130), amely a monumentális Nagy Fúgát tartalmazza. Roth el volt ragadtatva a mű komplexitásától: „Beethoven olyan, mint egy bedrogozott Bach. Milyen őrültek azok a hangok! Olyan, mint négy holdkóros egy elmegyógyintézetben! Négy őrült, akik kiabálják a magukét, aztán kiderül, hogy együtt vannak!” Az írót lenyűgözte Beethoven, és amikor a taxira várt a koncert után, az utolsó tételt dúdolta. (WQXR)